A Bloomberg szerint az euróövezeti kereskedelmi bankoknak újabb, ezúttal 470 milliárd eurós kedvezményes likviditási aukciót indít az EKB. Ez majdnem akkora összeg, mint amekkorát a decemberi akciójával öntött a piacra az euróövezet jegybankja. A hírügynökség értesülése piaci, viszont az általa megkérdezett szereplők nagy része egyhangúlag számít a lépésre. A várakozások szerint az akció hűtheti az aggodalmakat az euróövezeti válsággal kapcsolatban és csökkentheti az utóbbi hónapokban elszállt hozamokat. Az EKB decemberben hirdette meg a három évre szóló, 489 milliárdos kedvezményes hitelprogramját, aminek az a lényege, hogy az eurózóna csaknem 500 kereskedelmi bankja három évre nagyon olcsón kap hitelt, ezt pedig a várakozások szerint az euróövezeti perifériás országok kötvénypiacain költik el, ahol magasak a hozamok, így a bankok zsebre teheti a nyereséget, miközben folyamatos keresletet biztosítanak az állampapír-piacon, csökkentve a hozamokat, így oldva a feszültséget.
Az olasz és spanyol kötvénypiacok elszálló hozamai akkor kezdtek csökkenni, amikor decemberben az EKB meghirdette az első hasonló akcióját. Az EKB új elnöke, Mario Draghi a beiktatása után, december elején egyértelművé tette, hogy egyrészt nem akar az amerikai Fed-éhez hasonló pénznyomtatást kezdeni, ugyanakkor mégis bejelentette a likviditási intézkedést, ami annyiban különbözik a hasonló amerikai és brit (QE) akciótól, hogy nem a központi bank veszi az állampapírokat, hanem arra kedvezményes pénzt ad a kereskedelmi bankoknak, így csökkentve a hozamokat és növelve a pénzforgalmat. Az EKB ezzel ugyan pénzt teremt, viszont bizonyos határidőre. Az euróövezeti jegybanknak egyébként szabályozási korlátai is vannak a pénznyomdára. Amennyiben igaz a Bloomberg értesülése, akkor az EKB gyakorlatilag beállt a sorba az amerikai, a brit és a japán jegybank mögé, legfeljebb más formában és más kommunikációval, de a gyakorlatban pénzt teremt a piacon.
A Bloomberg úgy tudja, hogy a pénz nagy része nem jelenik meg a piacon, mert azt a kereskedelmi bankok a lejáró kötvényeik cseréjével visszaforgatják, az intézkedések jórészt a bankok közti elszámolás könnyítik. A decemberi akció előtt az EKB csökkentette azt a mennyiséget, amit a jelzálog-fedezetű értékpapírokból hajlandó elfogadni. A decemberi akció után viszont a kisebb európai bankoktól is egyre nagyobb mennyiségben fogadtak el a hitel fedezeteként kockázatosabb eszközfedezetű értékpapírokat. A Bloomberg szerint a mostani, újabb akcióval a kisebb bankok is levegőhöz juthatnak és csökkentheti a hitelkamatiakat könnyítve ezzel a befagyott hitelezési piacon.
A Bloomberg szerint a decemberi 489 milliárd eurós akcióból mindössze 193 milliárd jelent meg a piacon „új pénzként”, mert a bankok a maradék 296 milliárdot a lejáró kölcsöneik hosszabb távra cserélésére használták fel - legalábbis ez áll a Barclay's felmérésében. Az EKB tanácsának német tagja, Jens Weidmann közben arra figyelmeztetett, hogy az EKB-nak nem szabad elfelejtkeznie az eredeti céljáról, azaz az infláció feletti őrködésről. A Deutsche Bank vezető elemzője, Thomas Mayer pedig azt mondta a Bloombergnek, hogy az EKB a második likviditási akció után éppen az inflációs kockázatok miatt valószínűleg felhagy a hosszú távú újrafinanszírozási akciókkal (LTRO – long-term refinancing operations). Mayer azt várja, hogy az EKB döntéshozó csapatának „héjább” (tehát szigorúbb monetáris nézetű) tagjai a közeljövőben sikeresebben érvényesítik az akaratukat. A berzenkedő jegybankár szerint a kiváló, AAA-kategóriás országoknak nagyobb ellenállást kéne tanúsítaniuk a likviditás bővítése ellen, ugyanis az szerinte nem motiválja a bajban levő országokat arra, hogy csökkentésék az államháztartási hiányt és ehhez meghozzák a szükséges megszorító intézkedéseket.
Folytatódik a Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz tartozó állami vállalatok átvilágítása. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
