Thomas Griesa szövetségi bíró törvénytelennek minősítette a héten bejelentett tervet, mely szerint Argentína New York helyett Buenos Airesben nyitott számlákra utalná hitelezőinek a korábban kibocsátott kötvények törlesztőrészleteit. Ezzel kikerülné azt a nemrégiben született bírósági döntést, amely megtiltotta, hogy a kötvénytulajdonosokat kifizesse mindaddig, amíg meg nem fizeti két hedge fundnak (Aurelius, NML Capital) is a követelését.
Nem mentek bele az önkéntes cserébe
Amint arról beszámoltunk, a hedge fundok (kockázati tőkealapok) az olcsón megvásárolt kötvényeik után a teljes összeg megfizetését követelik, mivel nem mentek bele a 2001-es egyezségbe. Akkor – hasonlóan az utóbbi évek görög sztorijához – Argentína csődben volt, a hitelezők nagy része belement abba, hogy a követelésének csak egy részét kapja meg, a régi kötvényeket alacsonyabb névértékűekre cseréljék.
Pár hete viszont Argentína technikailag államcsődbe került, mivel nem volt hajlandó az említett hedge fundok követelését teljesíteni, de addig a többi kötvény után sem tudott törleszteni. Ennek kikerülésére született az új ötlet.
Az argentinok attól tartanak, hogy ha az általuk csak keselyűknek nevezett hedge fundok követelésének megfelelően a teljes eredeti kötvénytörlesztést fizetnék, akkor a többi kötvénytulajdonos is ugyanezt kezdené el követelni, ami húszmilliárd dollárra rúgna – írja a Handelsblatt.com.
Így kerülnék meg a bírósági ítéletet
Az Equilor pénteki hírlevele szerint a Buenos Airesben létrehozandó számlákon keresztül az ország megkerülhetné a New York-i kifizetéseit zároló és technikai államcsődöt előidéző amerikai bírói ítéletet. A számlákat hozzáférhetővé tennék internetes bankon keresztül, így nem lendülne fel a kötvényturizmus.
Bár a hedge fundok "mindössze” 1,3 milliárd dollárt követelnek a korábbi átstrukturált adósságok ellentételezéseként, az argentin állam az Egyesült Államokban számukra nem fizet, de fizetne saját hazájában, de csak a mindenkinek járó, csökkentett összeget. Az argentin állam 2001-ben a hitelezők 93 százalékával meg tudott állapodni, véleménye szerint a fennmaradó hét százalék kisebbségnek minősül.
Veszítek-veszítesz játék
„Ez a javaslat azt jelenti, hogy Argentína inkább a továbbiakban is elzárja magát a nemzetközi piacoktól, minthogy további eseteket zúdítson a saját nyakába. Ezek első körben akár további 15 milliárd dollár elvesztésével is járnának, miközben az ország devizatartalékai alig érik el ennek az értéknek a kétszeresét” – írja az Equilor. „Az eredmény veszít-veszít lehet a felek számára.”
A brókercég szerint Argentína már nem kerülhet jól ki az ügyből: az egyszeri jogmegkerülést sokáig nem felejti el a piac, a hitelezők pedig nem jutnak a pénzükhöz. De vannak továbbmutató következmények is. „Mivel az Egyesül Államok elfogadja a precendenseket, a bírói döntés nyomán előállhat egy furcsa, többosztályos kötvénypiac, amelyben az Egyesült Államokban kibocsájtott kötvények többet érnének, mint a Buenos Aires-iek. Ez az európai kötvényértékesítésben is érdekes fejleményeket válthatna ki”, amint a görög hitelekkel kapcsolatos problémák is mutatják – fejezi be az Equilor.
Mivel Magyarország számára is fontos a kötvényekkel való forrásszerzés, úgy forintban, mint devizában, nyilván nekünk sem mindegy, mennyiért lehet így tőkét szerezni. Ha az argentin fejlemények a kötvények kockázatainak, ezen keresztül kamatainak növekedésével járnának, az nekünk is kellemetlen lenne.
