<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
1p
A világ legnagyobb kötvényportfóliójának kezelője inkább a matraca alá dugná a pénzt emiatt, mások szerint viszont teljesen érthető és hosszú időre be kell rá rendezkedni. Egyre hosszabb azoknak az európai országoknak a sora, amelyek állampapírjai negatív hozammal forognak, vagyis a befektetők most több pénzt adnak értük, mint amennyit majd lejáratkor vissza fognak fizetni. A napokban Franciaország is feliratkozott a listára.

Ki lenne olyan bolond, hogy egy lejáratkor garantáltan pontosan 10 000 forintot, és nem többet fizető kincstárjegyért 10 030 forintot fizessen, lejárat előtt 3-6 hónappal? Pedig ez Nyugat-Európában egyre gyakoribb, lényegében már mindennapos. A napokban Németországot kapták fel a híradások azzal, hogy ott az első alkalommal adott el az állam aukción névérték felett kötvényeket, pedig a dolog ott is csak a kötvények körében újdonság, a hat hónapos kincstárjegyeknél a Handelsblatt szerint már január 9-én előfordult.

A svájci frank jár ebben is az élen

De Németországot is megelőzte még decemberben Dánia, amely 310 millió eurót helyezett ki negatív hozammal rövid lejáratú papírok segítségével, azt pedig Svájc, ahol már a tavaly augusztus-szeptemberi nagy svájcifrank-vételi őrület idején – amelynek a svájci jegybank (SNB) árfolyamküszöbe vetett véget - is kialakultak negatív hozamok.

(Adatok forrása: Forexpros.com)

A legújabb hullámot, amely egyre több ország papírjainak hozamát juttatja a negatív tartományba, az EKB július ötödikei kamatcsökkentésével hozzák összefüggésbe. A Forespros.com adatai szerint a holland három hónapos állampapírok hozama július 3-ától mozog a negatív tartományban. Július 13-án a svájci öt éves hozamok is mínuszba csúsztak, de persze a rövidebb lejárataiké már jóval korábban oda került: a két éves frankkötvények hozama például egész évben hol pozitív, hol negatív volt a másodpiacon, de április végétől – csupán két nap kivételével – végig mínuszban járt.

Az sem mindegy, mennyit buknak rajtuk

A Handelsblatt összefoglalója szerint a július 16-tól 20-ig eltelt héten Németországon kívül Ausztria, Finnország és Hollandia két éves kötvényhozamai is a nulla alá csúsztak. Már előzőleg is ebben a tartományban voltak Dánia, Franciaország és Svájc kötvényei, valamint az EFSF európai krízisalap értékpapírjai is.

(Adatok forrása: Forexpros.com)

Az sem mindegy, hogy melyik hozam mennyivel van a nulla alatt, a svájci kétéves például 0,44 százalék is volt július 16-án, a dán párja pedig 0,32 százaléknál tartott. „Akkor inkább a matrac alá dugom a pénzemet” - kommentálta nagy számú 78 ezer twitter-rajongójának Bill Gross, a világ legnagyobb kötvényalap-kezelője, a Pimco vezére a Die Welt cikke szerint, bár nyilván nem teljesen komolyan. De semmiképpsem mindenki gondolkodik így, Andrew Roberts, a Royal Bank of Scotland londoni kötvényelemzője szerint a negatív hozamok egy új világrend kezdetét jelentik, még sok évig megmaradhatnak, amihez a befektetőknek hozzá kell szokniuk.

Nem a kamatozás itt a kérdés, hanem a visszafizetés

„Nem a tőke kamatozásáról van itt szó, hanem a visszafizetéséről” - mondja Peter Allwright, a londoni RWC Partners alapkezelője. A befektetők egyszerűen fizetni is hajlandóak azért, hogy a pénzüket a legjobb adósoknál teljes biztonságba tudják. Nem is kevesen, hiszen negatív hozamszinteken is eurómilliárdokat adtak el már a kibocsátók az értékpapírokból és még több cserél belőlük gazdát a másodlagos kötvénypiacokon. Mindeközben a befektetők persze nemcsak a negatív nominális (névleges) kamaton, hanem az euró inflációján is veszítenek, így veszteségük becslésünk szerint évi három százalék körül is lehet.

 

A befektetők java része számára ez egy teljesen a feje tetejére állt világ, hiszen ahhoz szoktak hozzá, hogy pénzükért kamatot kapnak. Ha nem, vagy még pénzbe is kerül az elhelyezése, akkor már tényleg inkább készpénzben a párna alá teszik - gondolhatjuk. Csakhogy nagyobb összegeknél ez felettébb problémás és veszélyes, intézményi befektetők – befektetési alapok, biztosítók, nyugdíjpénztárak -, vállalatok, alapítványok esetében pedig nyilván lehetetlen is. Az intézményi, vállalati ügyfelekre rendszerint a betétvédelmi alapok is csak korlátozottan vonatkoznak és a bankok helyzete sem sziklaszilárd, így egyáltalán nem meglepő, hogy a jelenlegi helyzet kialakult.

 

Olyan ez, mint az aranyláz

Ahhoz is hasonlíthatjuk a jelenséget, mint amikor fizikai aranyat – tömböt, érmét – veszünk. Már a vásárláskor szinte biztosan veszteség ér bennünket, mert akitől vesszük, az minimum egy-két százalékos árréssel dolgozik. Ráadásul nem elég megvenni a nemesfémet, biztonságos helyen is kell tárolni, ami minimum egy széf beszerzését, vagy banki bérlését jelenti valahol, tehát költségekkel jár. (Az arany ráadásul kamatot, hozamot, osztalékot nem fizet, árfolyama pedig le is, fel is mehet.) Ha nagyobb összegű készpénzünk van, azt is ajánlott inkább banki széfbe tenni, aminek költsége van.

Az SNB székháza

Egy újszülöttnek talán minden új, pedig a gazdaságtörténet gyakran ismétli önmagát. Svájcban a hetvenes években – az olajválságok körül - komoly negatív kamatokat vezettek be, többek között olyan módon, hogy a friss pénzelhelyezésekre magas illetéket vetettek ki. A rendszer nem váltotta ugyan be teljesen a hozzá fűzött reményeket, de mostanában ismét napirendre került a negatív kamatlábak bevezetésének ötlete. Egyes elemeit a svájci jegybank tavaly be is vezette, ahogy a Napi.hu szeptember elején írta: „Az SNB... az euró/svájci frank devizaswapokra a korábbi mínusz 40 pont helyett mínusz 66 pontot határozott meg, vagyis évi másfél százalékos negatív kamatra fogad csak be svájcifrank-betétet. Ezt nyugodtan lehet büntetőkamatnak nevezni”

Mi lesz veled, vén Európa?

Carl Norrey, a JPMorgan specialistája a Handelsblattnak olyan adatokat idéz, amelyek szerint 2007-ben még 5331-féle AAA-s minősítésű értékpapírsorozatot tartottak nyilván, ez a szám azóta 3581-re csökkent, egyre nehezebb tehát jó alacsony kockázatú befektetést találni. Eközben a rendszerben rengeteg a jó helyet kereső likviditás, a készpénz (nyilván a jegybankok likviditásbővítő lépései miatt is). A szakember szerint addig nemigen lesz változás a negatív kamatok világában, amíg valaki elő nem áll egy elfogadható tervvel arról, hogyan lábaljon ki a válságból Európa.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 8158 7920 8340 +0,07% 0 0 7 771 608 700 Ft 2022-07-06 17:11:13
MOL 2902 2884 2974 -1,02% 0 0 1 910 329 484 Ft 2022-07-06 17:08:30
MTELEKOM 320 314 324 -1,54% 320 0 211 191 234 Ft 2022-07-06 17:06:50
RICHTER 7225 6960 7240 +2,70% 0 0 1 625 860 750 Ft 2022-07-06 17:13:53
OPUS 169 160 169 +1,44% 0 0 22 783 225 Ft 2022-07-06 17:05:23
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Állampapír / Kötvény Visszaváltsam a MÁP Pluszomat? De mit vegyek helyette?
Eidenpenz József | 2022. július 6. 05:42
Az állampapírok piaca teljesen átalakult, az egykor ünnepelt szuperkötvény mára a legrosszabb választássá vált. Vissza is váltottak belőle közel 1000 milliárdnyit, aminek a nagy részét azonban inflációkövető papírokra költötték. Ez jó választásnak látszik, bár a mélyrepülésben levő forint miatt az eurós sorozat is megfontolandó.
Állampapír / Kötvény Már csak ez hiányzott – tíz éves csúcson áll a magyar tíz éves hozam is
Eidenpenz József | 2022. június 15. 18:40
Miközben a lakosság állampapír-vásárlási kedve nagyon csekély, tíz éves csúcsra emelkedett a forintos államkötvények hozama, 8,6 százalékra. Egy év múlva már 428 forintra várja a piac az eurót. Így logikus módon most, amikor padlón a forint, devizában adósodunk el, ami jól jöhet, ha visszaerősödik a devizánk. Ha erősödik.
Állampapír / Kötvény Tíz év után újra visszatérhet a kötvényalapok aranykora
Eidenpenz József | 2022. május 26. 05:31
Az elmúlt egy évben nagy változások történtek a kötvénypiacokon, ami a befektetési szokásokat alaposan átalakíthatja. A kötvényhozamok nőttek, így újra vonzó befektetésekké váltak. Egy lakás bérbeadása már nem biztos, hogy versenyképes a tíz éves fix állampapír 7,5 százalékos forinthozamával, ráadásul a kötvényhozamok, jelzáloghitel-kamatok növekedésével az ingatlanok ára is csökkenhet. A kötvények jó befektetések lehetnek, a forint erősödhet középtávon. A részvények, ingatlanok vonzereje csökkenhet, és nagyobb szerep juthat a kötvényeknek. Interjú Kovács Szilárddal, az Erste Alapkezelő portfólió-menedzserével.
Állampapír / Kötvény Haldoklik a MÁP Plusz, egekben a többi állampapír hozama
Eidenpenz József | 2022. április 22. 05:31
Állampapír vagy valami más? Fix vagy változó? Deviza vagy forint? Mibe fektessek? Az emberek tömegesen váltják vissza a MÁP Pluszt. Áttekintjük a lehetőségeket. A nagy állampapírtrió négytagú lett, miután olyan papírokat is érdemes venni, amelyeket korábban nem.
Állampapír / Kötvény Drasztikusan emelik egyes lakossági állampapírok kamatát
Eidenpenz József | 2022. március 17. 18:33
A kamatemelési hullám az egy éves lakossági állampapírokat is elérte, nagy mértékben, háromról négy százalék fölé nő a kamatuk. De ennél magasabb, hat százalék körüli megtérülést is el lehet érni valamivel, ha valaki meg tudja tartani lejáratig az értékpapírt.
Állampapír / Kötvény A Magyar Állampapír Plusz már halott?
Eidenpenz József | 2022. március 13. 06:04
A MÁP Plusz ma biztosan nem a legjobb. Felbolydult az állampapírpiac is a háború miatt, az elmúlt években megszokottól eltérően most az intézményi kötvények többet fizetnek, mint a lakosságiak. A magasabb hozam azonban nem minden esetben jó az ügyfélnek. Elmagyarázzuk, kinek érdemes ezeket vásárolnia.
Állampapír / Kötvény Kitömjük az államot: áttörte a lélektani határt a magyar lakosság állampapír-állománya
Gáspár András | 2022. február 8. 16:12
Elérte a 10 ezer milliárd forintot a lakossági állampapírok állománya - jelentette be keddi Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter.  A friss adatokból jól látszik, hogyan lett 12 év alatt az állam egyik legnagyobb hitelezője a magyar lakosság.
Állampapír / Kötvény Megint BBB-t kapott Magyarország
Privátbankár.hu | 2022. január 29. 08:11
A Fitch Ratings tartós magyar gazdasági növekedést vár, de a kockázatként az unortodox intézkedéseket és a magas államadósságot is megnevezte.
Állampapír / Kötvény Varga Mihály jó hírt közölt az állampapírokról
Privátbankár.hu | 2022. január 25. 13:15
Már lehet jegyezni az újabb ötéves Prémium Magyar Állampapírt, a PMÁP-ot, amelynek kamatprémiuma 1,25 százalékról 1,5 százalékra emelkedett.
Állampapír / Kötvény Négy ok, amiért hamarosan eljöhet a MÁP Plusz alkonya
Eidenpenz József | 2022. január 19. 06:04
Nem jó érzés 7,4 százalékos infláció mellett öt százalék körüli kamatú papírban ücsörögni, még akkor sem, ha sokan valószínűsítik, hogy a pénzromlás csak átmenetileg marad ilyen magas. De ez csak az egyik ok, amiért a MÁP Plusz iránti érdeklődés csökkenhet a közeljövőben.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG