A múlt héten kiderült, hogy az egyik legelőrébb tartó koronavírus elleni védőoltásból óriási mennyiséget kötött le az Egyesült Államok. A német BioNTech és az amerikai gyógyszeripari óriás, a Pfizer által kifejlesztett vakcina, még legalább egy tömeges tesztelési fázison át kell, hogy essen, mielőtt a gyorsított eljárás keretében engedélyt kaphat. Ennek ellenére az amerikai kormány megállapodott a cégekkel, hogy 100 millió adagot vásárol a szerből, amelyért közel 2 milliárd dollárt fizetnek. Mindez azt jelenti, hogy egy adag nagyjából 20 dollárba fog kerülni. Ugyanakkor a Financial Times korábban azt írta, hogy az immunitás megszerzéséhez, két oltás kell, így a koronavírus elleni védettség 40 dolláros költséggel járhat.
Lesznek drágább szerek
Feltételezhető, hogy a gazdasági érdekeken túl ez az összeg lebeghetett a másik előzetesen jó eredményekkel kecsegtető védőoltás esetén. A Moderna sajtóhírek szerint a védettséget jelentő adagot 50-60 dollár közötti összegért szeretné kínálni. Ez némileg drágább, mint a versenytárs által megadott ár, ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a BioNTech-Pfizer páros vélhetőleg adott diszkontot az amerikai kormánynak. Ennek a hatalmas mennyiség mellett a másik oka az lehet, hogy az amerikaiak a kutatásokat is támogatták, így már a fejlesztési fázisban is jelentős összeget fizettek a szerért. Ez alapján pedig néhányan úgy látják, hogy az ellenállást kiváltó mennyiség más vevőknek hasonló árfekvésben alakulhat, a Pfizer és a Moderna esetében is.
Az 50 dollár egyébként nagyságrendileg 15 ezer forintot jelent, de az oltást a gazdasági károk mielőbbi mérséklése és az általános bizalom helyreállítása érdekében, úgy hírlik számos ország ingyen biztosítja majd az állampolgárainak. Az Egyesült Államokban például már deklarálták az ingyenes oltást, de az Egyesült Királyság illetékesei is ezt kommunikálták.
A magyar kormány vezetői, ha hoztak is a kérdésben döntést, azt hivatalosan még nem kommunikálták.
Ugyanakkor, ha összevetjük a koronavírus vakcina várható árát például a bakteriális eredetű tüdőgyulladás elleni szerrel, akkor hasonló nagyságrendű költséget jelent. A Pneumococcus elleni oltások szertől függően 8-20 ezer forint körüli összeg ellenében érhetőek ugyanis el.
Van aki önköltségi áron adná
Nagy kérdés persze, hogy melyik vállalat tud először engedélyt szerezni a koronavírus elleni vakcinára. Van ugyanis olyan gyógyszergyártó is, amely a fenti cégeknél jóval olcsóbban kínálja a termékét. Az AstraZeneca például, amely sajtóhírek szerint megállapodást kötött egyebek mellett Hollandiával, Németországgal, Franciaországgal és Olaszországgal is, Geoffrey Porges gyógyszerészeti és biotchnológiai elemző szerint dózisonként 3-4 dollár körüli összegű egyezséget kötött ezekkel az országokkal.
Az elemzők szerint egyébként az árat a megrendelt mennyiség és a fejlesztésekhez nyújtott támogatásokon túl más tényezők is befolyásolhatják, kezdve attól, hogy hogy a gyártó székhelye hol van, milyen kapcsolatot ápol a helyi hatóságokkal, mennyire fontos nekik az adott piac, stb.
Érdekesség, hogy miután nincs még kész szer, és tucatnyi vállalat fejleszt párhuzamosan, a megrendelő kormányok és egészségügyi hatóságok az alkuk során ezt igyekeznek kihasználni. A Financial Times szerint a Moderna esetében ez komoly nehézséget okoz, hiszen a tárgyalások egy része az ár miatt megakad, állítólag a szert túlárazottnak tartják, és igyekeznek azzal érvelni, hogy más vállalatok sokkal olcsóbban kínálják a vakcinát. Más kérdés, hogy bennfentesek szerint a Moderna is hajlik arra, hogy kedvezményeket adjon, ami a megrendelés mennyiségétől és a kiszállítás ütemezésétől függ.
Látatlanban nehéz a vakcinák összehasonlítása
A szakértők arra is emlékeztetnek, hogy a szerek összehasonlítása már csak azért is tűnik nehéznek, mert mindegyik fejlesztés alatt áll, nem ismertek sem a klinikai vizsgálatok eredményei, sem a szerek hatóanyagai, így az árak összehasonlítása csak egy távoli mutatót jelent, könnyen lehet ugyanis, hogy kiderül, almát körtével akarunk összevetni.
Végül, de nem utolsó sorban arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gyártóknak milyen motivációi vannak. A legolcsóbb szert kínáló AstraZeneca ugyanis kijelentette, hogy nem akar a vakcinán keresni, szerintük sokkal fontosabb, hogy visszatérjen az élet a megszokott kerékvágásba. Hasonló a helyzet Johnson & Johnson esetében, akik szintén hajlanak arra, hogy önköltségi áron adják az oltást.
Ezzel szemben több olyan gyógyszergyártó is van, amelyek jelezték, hogy ezt nem kívánják megtenni. Így a fent emlegetett Moderna mellett a Pfizer és a Merck sem szeretné így értékesíteni a vakcinát. Ők azzal indokolják mindezt, hogy már profitábilis tevékenység mellől vontak el erőforrásokat, így nem tartják indokoltnak, hogy önköltségi áron adják a védőoltást.
A döntő érv persze vélhetőleg az lesz, melyik gyártónak sikerül először engedélyeztetni a vakcináját. Szinte biztosan kijelenthető ugyanis, hogy van egy akár többszázmilliós vevői kör van világszerte, akik a védettség esetén nem fognak azon gondolkozni, hogy 5 vagy 50 dollárt fizessenek ezért. Hiszen az esetleges fertőzésveszéllyel szembeni védettség és a korlátozások teljes feloldása révén ennek az összegnek többszörösét tudják megkeresni.
Már a következő ukrajnai találkozót szervezik. 
