6p

Csend. Béke. Nyugalom. Ideális esetben ezek az agglomerációs lét örömteli és hétköznapi velejárói. De mi a helyzet akkor, ha lakhelyünk történetesen egy forgalmas légikikötő szomszédságában van? Mutatjuk, milyen egészségügyi kockázatokkal járhat a reptér közelsége. 

Egy teljesen átlagos repülőút valamelyik európai országba ma már nem számít különösebben stresszesnek vagy egészségügyi szempontból kockázatosnak. Ám míg a repülést az utasok gyorsan letudják, addig a repterek közelében élők már nem szabadulnak ilyen könnyen a légi közlekedés lehetséges hatásaitól.

Légszennyezés mesterfokon

Megdöbbentő, hogy Európa lakosságának több mint tíz százaléka, vagyis körülbelül 52 millió ember él a kontinens 32 legforgalmasabb repterének húsz kilométeres vonzáskörzetében. Csak Párizs környékén a két nagy légikikötő, a Charles de Gaulle és az Orly közelében összesen 8 millió ember lakik. Ők azok, akik a fel- és leszálló repülőgépek sugárhajtóművei által kibocsátott ultrafinom, vagyis 0,1 mikrométernél kisebb átmérőjű légszennyező részecskék (UFP) belélegzése miatt fokozott egészségügyi kockázatokkal számolhatnak - írta az Euronews.

Az ezeknek való folyamatos kitettség növelheti olyan súlyos betegségek kialakulásának kockázatát, mint a magas vérnyomás, a diabétesz, a demencia vagy a különféle idegrendszeri problémák - erre hívja fel a figyelmet a Transport & Environment szervezet tanulmánya, ami az amszterdami Schiphol repülőtér környékén élők egészségi állapotát igyekezett feltérképezni.

Fejünk felett a kék ég ... és a gépek
Fejünk felett a kék ég ... és a gépek
Fotó: Depositphotos

Ebből egybek mellett az is kiderül, hogy a CO2-kibocsátás részeként az ultrafinom, vagyis az emberi hajszálnál ezerszer vékonyabb, légszennyező részecskék tartós belélegzése európai viszonylatban 280 ezer magas vérnyomásos, 330 ezer diabéteszes és 18 ezer demenciás eset kialakulásával hozható összefüggésbe.

Kik vannak a legrosszabb helyzetben? 

A hosszú távú egészségügyi hatások szempontjából nem mindegy, hogy valaki 5 kilométerre lakik egy forgalmas légikikötőtől vagy mondjuk 18 kilométerre. Előbbiek légszennyezettség szempontjából nagyjából ugyanolyan hatásoknak vannak kitéve, mint azok, akik egy forgalmas városközpont frekventált utcájában laknak: köbcentiméterenként átlagosan 3-10 ezer közötti ultrafinom részecskéket tartalmazó levegőt kénytelenek beszívni. Ennél azonban sokkal rosszabb is lehet a helyzet: 2024 februárjában a párizsi agglomeráció levegőminőségét ellenőrző szervezet, az AIRPARIF a francia főváros vonzáskörzetében egy köbcentiméternyi levegőben 23 ezer ultrafinom részecskét mért. 

Potenciális egészségügyi hatások(k)

Az ultrafinom részecskék nem kizárólag közvetlen károsanyag-kibocsátással kerülhetnek a levegőbe, hanem gyakorlatilag bármilyen emberi tevékenység révén, beleértve az olyan mindennapi és banális teendőket is, mint a főzés. És noha kevés kutatás foglalkozik kimondottan az UFP-k egészségkárosító hatásaival, azt számos eredmény támasztja alá, hogy az ultrafinom részecskék bizonyos szempontból nagyobb pusztítást képesek végezni a szervezetben, mint nagyobb mérettartományba eső társaik. 

A szállópornak is nevezett finom részecskéket – amelyek egyebek mellett a fűtés során felszabaduló égéstermékekkel, a gyárak által kibocsátott gázokkal, gőzökkel, és az üzemanyag elégetésével kerülnek a levegőbe – átmérőjük szerint általában három csoportba sorolják. Egyik a PM10 (ide tartoznak a 10 mikrométer átmérőjű vagy annál kisebb részecskék), a PM2,5 (ezek a 2,5 mikrométer átmérőjű vagy annál kisebb részecskék) és a PM1 (ide tartoznak az 1 mikrométeres vagy annál kisebb átmérőjű részecskék). 

Számos kutatás eredménye alátámasztja, hogy a PM2,5-ös részecskéknek való folyamatos kitettség növeli az olyan súlyos légzőszervi megbetegedések kialakulásának kockázatát, mint a krónikus hörghurut, a légcső-, hörgő-, vagy tüdőrák, de hozzájárulhat egyebek mellett krónikus obstruktív tüdőbetegség, tüdőgyulladás, pangásos szívelégtelenség, a szív ereinek elmeszesedésével járó szívkoszorúér-betegség, stroke, 2-es típusú cukorbetegség és szisztémás gyulladás kialakulásához is. Mindemellett súlyosbíthatja már meglévő betegségek, például az asztma tüneteit. 

Az ultrafinom részecskék igazi veszélye viszont abban rejlik, hogy mivel viszonylag könnyen bekerülnek a véráramba, gyakorlatilag minden szervben megtapadhatnak, lerakódhatnak. Nem csak a tüdőben, hanem az agyban, sőt, akár a méhlepényben is, hátrányosan befolyásolva a magzat fejlődését. Egy, a Lancet orvosi folyóiratban megjelent tanulmány szerzői megdöbbentő eredményre jutottak: becsléseik szerint a dél-ázsiai országokban évente közel 350 ezer vetélés vagy halvaszületés hozható összefüggésbe a légszennyezettséggel. (Nem mindegy ugyanakkor, hogy mekkora a légszennyezettség mértéke: ha a biztonságosnak vélt határértéken belül van, akkor az egészségügyi kockázatok is mérsékeltebbek.)

Ahogy arról korábban írtunk, a svájci IQAir levegőminőség-technológiai vállalat friss jelentése szerint 2023-ban mindössze hét ország volt a világon, ahol az előírásoknak megfelelően alakult, vagyis biztonságosnak minősült a légszennyezettség szintje. Ezek közé tartozik Ausztrália, Mauritius, Grenada és Új-Zéland, az európai országok közül pedig Izland, Finnország és Észtország. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja arra hívja fel a figyelmet: hogy a légszennyezettség évente körülbelül hétmillió ember korai halálához járulhat hozzá.

Mi lehet a megoldás?

A Transport & Environment tanulmányának készítői a probléma megoldásának lehetséges módjait is számba vették. Véleményük szerint jó minőségű – hidrogénezéssel megtisztított, kénmentessé tett – üzemanyag használatával körülbelül 70 százalékkal csökkenthető az UFP-kibocsátás. 

Emellett rávilágít egy komoly hiányosságra: annak ellenére, hogy az Egészségügyi Világszervezet több mint 15 éve jelezte, hogy a sugárhajtóművek működésével a levegőbe kerülő ultrafinom részecskék légszennyező anyagnak számítanak, és ezért ezek egészségkárosító hatásúak lehetnek, még mindig nem szabályozták a levegőbe kerülő ultrafinom részecskék biztonságos szintjét.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Közérdekű Egészen furcsa titkosszolgálati csata lett az OLAF nyomozóinak megfigyeléséből?
Privátbankár.hu | 2024. december 6. 13:43
Még Lázár János irányítása alatt a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal (IH) megfigyelte a Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios gyanús projektjeit Magyarországon vizsgáló uniós csaláselleni hivatal, az OLAF munkatársait – derítette ki a Direkt36 tényfeltáró központ. Emiatt később más titkosszolgálatok razziát hajtottak végre az IH-nál, keresve a megfigyelés iratait.
Közérdekű Magyarország miniszterelnöke szerint rendben van, hogy Magyar Pétert verbálisan bántalmazták
Privátbankár.hu | 2024. december 6. 10:01
A miniszterelnök a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában beszélt először a keddi agresszióról.
Közérdekű Menczer Tamás megint beszólt: kiderült, lesz-e Magyar Péter-Orbán Viktor vita
Privátbankár.hu | 2024. december 5. 18:54
A korábbi államtitkár üzent vissza a kihívásra.
Közérdekű Magyar Péter örülhet: újabb felmérésben előzte be a Fideszt a Tisza Párt
Privátbankár.hu | 2024. december 5. 16:46
A Závecz Research november 20-30. közt végzett felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága 2 százalékponttal magasabb a Fideszénél Magyarország teljes választókorú népességében.
Közérdekű Magyar Péter vitára hívta ki Orbán Viktort
Privátbankár.hu | 2024. december 5. 11:46
Nem először, vajon most poziív választ kap?
Közérdekű Szijjártó Péter testvérének cége megszerezte az Autónavigátort
Privátbankár.hu | 2024. december 4. 10:24
Szijjártó Sarolta is ügyes üzletasszony.
Közérdekű Ki nem találná, hova utazik jövő héten Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2024. november 30. 15:21
És kivel találkozik.
Közérdekű Magyar Péteren „nem nagyon fog semmilyen próbálkozás”
Privátbankár.hu | 2024. november 29. 16:01
Ezt a Medián ügyvezető igazgatója mondta egy interjúban.
Közérdekű Itt a végső ítélet Orbán Balázsról: „nehéz nem durva plágiumnak nevezni” a doktoriját
Privátbankár.hu | 2024. november 29. 15:31
Rácz András összefoglalta, amit Orbán Viktor politikai igazgatójának doktorijáról tudni érdemes. Vajon ezek után megkaphatja a fokozatot Orbán Balázs a jövő héten?
Közérdekű Egy plakátra került Putyin és Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2024. november 28. 16:37
Az akció mögött Guy Verhofstadt mozgalma áll.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG