Egy teljesen átlagos repülőút valamelyik európai országba ma már nem számít különösebben stresszesnek vagy egészségügyi szempontból kockázatosnak. Ám míg a repülést az utasok gyorsan letudják, addig a repterek közelében élők már nem szabadulnak ilyen könnyen a légi közlekedés lehetséges hatásaitól.
Légszennyezés mesterfokon
Megdöbbentő, hogy Európa lakosságának több mint tíz százaléka, vagyis körülbelül 52 millió ember él a kontinens 32 legforgalmasabb repterének húsz kilométeres vonzáskörzetében. Csak Párizs környékén a két nagy légikikötő, a Charles de Gaulle és az Orly közelében összesen 8 millió ember lakik. Ők azok, akik a fel- és leszálló repülőgépek sugárhajtóművei által kibocsátott ultrafinom, vagyis 0,1 mikrométernél kisebb átmérőjű légszennyező részecskék (UFP) belélegzése miatt fokozott egészségügyi kockázatokkal számolhatnak - írta az Euronews.
Az ezeknek való folyamatos kitettség növelheti olyan súlyos betegségek kialakulásának kockázatát, mint a magas vérnyomás, a diabétesz, a demencia vagy a különféle idegrendszeri problémák - erre hívja fel a figyelmet a Transport & Environment szervezet tanulmánya, ami az amszterdami Schiphol repülőtér környékén élők egészségi állapotát igyekezett feltérképezni.
Fotó: Depositphotos
Ebből egybek mellett az is kiderül, hogy a CO2-kibocsátás részeként az ultrafinom, vagyis az emberi hajszálnál ezerszer vékonyabb, légszennyező részecskék tartós belélegzése európai viszonylatban 280 ezer magas vérnyomásos, 330 ezer diabéteszes és 18 ezer demenciás eset kialakulásával hozható összefüggésbe.
Kik vannak a legrosszabb helyzetben?
A hosszú távú egészségügyi hatások szempontjából nem mindegy, hogy valaki 5 kilométerre lakik egy forgalmas légikikötőtől vagy mondjuk 18 kilométerre. Előbbiek légszennyezettség szempontjából nagyjából ugyanolyan hatásoknak vannak kitéve, mint azok, akik egy forgalmas városközpont frekventált utcájában laknak: köbcentiméterenként átlagosan 3-10 ezer közötti ultrafinom részecskéket tartalmazó levegőt kénytelenek beszívni. Ennél azonban sokkal rosszabb is lehet a helyzet: 2024 februárjában a párizsi agglomeráció levegőminőségét ellenőrző szervezet, az AIRPARIF a francia főváros vonzáskörzetében egy köbcentiméternyi levegőben 23 ezer ultrafinom részecskét mért.
Potenciális egészségügyi hatások(k)
Az ultrafinom részecskék nem kizárólag közvetlen károsanyag-kibocsátással kerülhetnek a levegőbe, hanem gyakorlatilag bármilyen emberi tevékenység révén, beleértve az olyan mindennapi és banális teendőket is, mint a főzés. És noha kevés kutatás foglalkozik kimondottan az UFP-k egészségkárosító hatásaival, azt számos eredmény támasztja alá, hogy az ultrafinom részecskék bizonyos szempontból nagyobb pusztítást képesek végezni a szervezetben, mint nagyobb mérettartományba eső társaik.
A szállópornak is nevezett finom részecskéket – amelyek egyebek mellett a fűtés során felszabaduló égéstermékekkel, a gyárak által kibocsátott gázokkal, gőzökkel, és az üzemanyag elégetésével kerülnek a levegőbe – átmérőjük szerint általában három csoportba sorolják. Egyik a PM10 (ide tartoznak a 10 mikrométer átmérőjű vagy annál kisebb részecskék), a PM2,5 (ezek a 2,5 mikrométer átmérőjű vagy annál kisebb részecskék) és a PM1 (ide tartoznak az 1 mikrométeres vagy annál kisebb átmérőjű részecskék).
Számos kutatás eredménye alátámasztja, hogy a PM2,5-ös részecskéknek való folyamatos kitettség növeli az olyan súlyos légzőszervi megbetegedések kialakulásának kockázatát, mint a krónikus hörghurut, a légcső-, hörgő-, vagy tüdőrák, de hozzájárulhat egyebek mellett krónikus obstruktív tüdőbetegség, tüdőgyulladás, pangásos szívelégtelenség, a szív ereinek elmeszesedésével járó szívkoszorúér-betegség, stroke, 2-es típusú cukorbetegség és szisztémás gyulladás kialakulásához is. Mindemellett súlyosbíthatja már meglévő betegségek, például az asztma tüneteit.
Az ultrafinom részecskék igazi veszélye viszont abban rejlik, hogy mivel viszonylag könnyen bekerülnek a véráramba, gyakorlatilag minden szervben megtapadhatnak, lerakódhatnak. Nem csak a tüdőben, hanem az agyban, sőt, akár a méhlepényben is, hátrányosan befolyásolva a magzat fejlődését. Egy, a Lancet orvosi folyóiratban megjelent tanulmány szerzői megdöbbentő eredményre jutottak: becsléseik szerint a dél-ázsiai országokban évente közel 350 ezer vetélés vagy halvaszületés hozható összefüggésbe a légszennyezettséggel. (Nem mindegy ugyanakkor, hogy mekkora a légszennyezettség mértéke: ha a biztonságosnak vélt határértéken belül van, akkor az egészségügyi kockázatok is mérsékeltebbek.)
Ahogy arról korábban írtunk, a svájci IQAir levegőminőség-technológiai vállalat friss jelentése szerint 2023-ban mindössze hét ország volt a világon, ahol az előírásoknak megfelelően alakult, vagyis biztonságosnak minősült a légszennyezettség szintje. Ezek közé tartozik Ausztrália, Mauritius, Grenada és Új-Zéland, az európai országok közül pedig Izland, Finnország és Észtország. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja arra hívja fel a figyelmet: hogy a légszennyezettség évente körülbelül hétmillió ember korai halálához járulhat hozzá.
Mi lehet a megoldás?
A Transport & Environment tanulmányának készítői a probléma megoldásának lehetséges módjait is számba vették. Véleményük szerint jó minőségű – hidrogénezéssel megtisztított, kénmentessé tett – üzemanyag használatával körülbelül 70 százalékkal csökkenthető az UFP-kibocsátás.
Emellett rávilágít egy komoly hiányosságra: annak ellenére, hogy az Egészségügyi Világszervezet több mint 15 éve jelezte, hogy a sugárhajtóművek működésével a levegőbe kerülő ultrafinom részecskék légszennyező anyagnak számítanak, és ezért ezek egészségkárosító hatásúak lehetnek, még mindig nem szabályozták a levegőbe kerülő ultrafinom részecskék biztonságos szintjét.
Az euróval szemben is tartja magát a forint. 
