7p
A magyar kultúra óriási sikert ünnepel: 34 év után Oscar-díjra jelöltek egy magyar filmet. Ez egy különleges, de egyszeri siker - egy lyoni Kékszakállú-előadás kapcsán azonban érdemes megemlíteni egy három évtizede dübörgő karriert, egy olyan magyar művészt, aki vitathatatlanul a világ első számú mezzoszopránja, akitől más világsztárok kérnek autogramot.

Bartók Béla egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára nem csupán a legsikeresebb magyar zenemű, hanem a világon az egyik legtöbbet játszott opera. Január végén a lyoni Auditórium is műsorára tűzi a darabot - ami ezeket az előadásokat különlegessé teszi, az Komlósi Ildikó játéka. Ő a világ legavatottabb Juditja és mellesleg a világ első számú mezzoszopránja.

A világ egyik legnagyobb sztárja, akit Magyarország nem ismer (el)

Komlósi Ildikó napjaink egyik legnagyobb, leghíresebb, legfoglalkoztatottabb mezzoszopránja. Minden fontos helyen játszik és énekel a New York-i Metropolitantól kezdve a londoni Covent Gardenen keresztül a szentpétervári Marjinszkij Színházon át a milánói Scaláig, a bécsi Staatsopertől a veronai Arénán át a Santiago de Chile-i Teatro Municipalon és a tokiói operaházon keresztül a New York-i Carnegie Hallig. És a lista koránt sem teljes.

Komlósi Ildikó 1959-ben született Békésszentandráson. Karrierje 1986-ban indult be, amikor megnyerte a híres és igen rangos Pavarotti-énekversenyt. Ugyanebben az évben már Verdi Requiemjét énekelte Pavarotti oldalán. Kis frankfurti és bécsi „kitérő” után 1990-ben már a Scala színpadán debütált. Innentől kezdve le lehetne írni az elmúlt 30 évet, hogy hogyan aratott osztatlan sikert szó szerint a világ összes A kategóriás operaszínpadán - ehhez azonban egy regényt kellene írni, nem pedig újságcikket.

Írunk pár példát azért, hogy megpróbáljuk érzékeltetni a sikereit: 2013-ban ő énekelte a Metben Richard Strauss Árnyék nélküli asszonyának főszerepét (áprilisban, néhány alkalommal a Magyar Állami Operaházban is  belebújik a dada szerepébe), mely talán a legnehezebb mezzo szerep mind közül. Ezen felül szintén a Metben játszotta el a Végzet Hatalma (Verdi), a Werther (Massenet), a Salome (Strauss) főszerepeit. A Met számtalan felvételt is kiadott Komlósival, ami óriási presztízs.

15 éve a veronai Aréna, a világ legnagyobb költségvetésű nyári operafesztiváljának legnagyobb sztárja - mint Santuzza, Amneris és Carmen. Carmenje olyan mély, olyan egyedülálló, hogy lassan 20 éve bolondítja magába a férfiakat. (És mezítláb énekel Carment!)

Fontos megemlíteni, hogy elképesztően dúsak a pianói - ez azt jelenti, hogy amikor halkan énekel, az is nagyon erős, hallható; olyan, mintha valami brutális hangfalból jönne a hang. A kritikák folyton méltatják: "stúdió-minőségben énekel a színpadon"; "vérfagyasztó színészi jelenléte gúzsba köti a nézőket", és szépségét is rendre kiemelik.

2006-ban Franco Zeffirelli rendezte az Aidát a Scalában, Komlósi Ildikóval a főszerepben - külön neki, külön a művésznő örömére. A premiert világszerte élőben közvetítették.

Íme egy részlet az előadásból:

(Mellesleg ez volt az a botrányos előadás, aminek a második estéjén Roberto Alagna játszotta Radamest, és hát kicsit megcsúszott a hangja - a nézők kifütyülték, erre ő bemutatott a nézőknek, és leviharzott a színpadról, otthagyva Komlósit a slamasztikában, egy kezdődő duettben. A művésznő nagyjából  egy percig egyedül énekelte a duettet fantasztikusan, és eszméletlen profizmust mutatva, majd a civil ruhában beszaladó covert, Antonello Palombit szeretettel és kollegálisan fogadta, megnyugtatta, hogy minden rendben lesz, és ment az előadás töretlenül tovább. Videó az esetről >>)

Még oldalakon át kellene méltatni Komlósi Ildikó sikereit, idézni a különböző kritikákból, minden szerepét felvonultatni (merthogy számtalan szerző számtalan szerepében tündökölt, ami azért ritkaságba megy operaénekeséknél), de erre most nincs lehetőség.

A Kossuth-díjtalan művész

Komlósi Ildikó megkérdőjelezhetetlenül a legnagyobb élő, aktív magyar művész, fontos számára Magyarország, így az alapfizetése töredékéért évente több alkalommal is fellép az Állami Operaházban, a Zeneakadémián és a Müpában. Ennek ellenére Magyarország eddig mindössze egy középkereszttel tüntette ki őt - holott ha valakinek, hát neki már igazán Kossuth-díjasnak kellene lennie. (Emellett - ahogy a Magyar Állami Operaház felhívta figyelmünket - a 2014/2015-ös évad végén Komlósi Ildikó átvehette a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese kitüntetést, amely a legmagasabb odaítélhető szakmai elismerés a Magyar Állami Operaházban.)

A Kossuth-díjat egy bizottság (ami egy komoly és felkészült szakmai zsűri) ítéli oda. A zsűri a díjra felterjesztett művészek közül válogathat; felterjesztést színházigazgatók, a magyar filmakadémia és más szakmai egyesületek, továbbá más Kossuth-díjasok tehetnek. Úgy tudjuk, Komlósit jelölték már Kossuth-díjra, de végül nem ő kapta meg, mert „neki nincs rá szüksége” - mármint anyagi értelemben. Pedig ennek a díjnak nem szociális segítségként kellene működnie; komoly hiba, ha valaki éppen a sikeressége miatt nem kapja meg ezt az elismerést. Szociális hálóra is szükségük van a művészeknek, de nem szakmai díjak helyett. A rendszer hibájának, a kultúrpolitika nemtörődömségének példája, hogy Komlósi Ildikónak nincs a polcán Magyarország legrangosabb művészeti elismerése.

Frissítés: 2016. március 15-én Komlósi Ildikó átvehette a Kossuth-díjat >>

A világ egyik kedvenc operája, amit Magyarország nem ismer (el)

A kétszereplős darab librettóját Balázs Béla írta, 1911-ben lett kész a mű, de nem nagyon tetszett az aktuális művészeti vezetésnek, ezért csak 1918-ban mutatták be - feltehetőleg nem különösebben jól, ugyanis komoly bukás lett a premierből. Csupán 1938-ban vitte sikerre Nádasdy Kálmán rendező, Székely Mihály és Némethy Ella operaénekesekkel.

Bár a történetnek elvileg van történelmi alapja, hiszen a Kékszakállú herceg létezett Gilles de Retz személyében, akit 1440-ben halálra  is ítélt a francia bíróság, azonban a mű tulajdonképpen egy férfi lelkének nem megfogható, zárt világában játszódik, melynek rejtelmeibe próbál behatolni a szerelmes nő.

Az opera rejtett értelméről, szimbólumrendszeréről, zenéjéről, hangzásáról rengetegen írtak és írnak. Aki elmélyülne a témában, annak ajánljuk Kroó György elemzését, amely a Zeneműkiadó által megjelentetett A kékszakállú herceg vára című kottában van benne. A könyvet amúgy Kass János világhírű Kékszakállú-sorozata díszíti.

Sokan eldobják, nem hallgatják vagy nézik meg Bartók egyfelvonásosát. Pedig hivatalosan 27 különböző kiadásban jelent meg (ami ha jobban belegondolunk, elképesztő szám), legutóbb 2010-ben Komlósi Ildikóval. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a világon mindenhol műsoron tartják, elhihetjük, hogy igenis érdemes időt szánni a mű megismerésére. Ha valaki ráérez, akkor az első akkordoknál megfagy a vére és nem is enged fel az utolsó hangokig - vagy talán még utána sem. A kékszakállú az operavilágban olyan, mint a Saul fia a filmvilágban. Nagyon sikeres, nagyon híres, de az ember nem nagyon tud megmozdulni tőle.

A Youtube-on ez a legjobb fellelhető felvétel, de azért mindenkinek ajánlott Komlósi Ildikóval illetve Jessye Normannal meghallgatni.

Mivel Komlósi Ildikónak mindent lehet, ezért igyekszik felkarolni a magyar fiatalokat. Koncertjeire rendszeresen meghívja fiatal kollégáit. A mostani lyoni előadásra az erdélyi születésű basszust, Szabó Bálintot kérte fel, aki egyre elismertebb az operavilágban.

Lyonban az óriási és igen különleges, emellett tökéletes akusztikájú Auditóriumban nem hagyományos módon kerül színpadra Bartók remekműve, hanem egy speciális 3 dimenziós vetített díszlettel ásnak a férfilélek mélyére.

Az előadás trailere:

Az előadás honlapja >>

Jegyek 16-46 euróig kaphatóak.

Színházi ajánló sorozatunk korábbi részeit itt találja >>

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Kultúra Lottónyereményre vár? - inkább nézzen körül a padláson!
Privátbankár.hu | 2024. május 12. 12:07
Sokszor vagyont érő műkincsek, festmények tulajdonosai lehetünk - tudtunkon kívül.
Kultúra Megfejthették Leonardo da Vinci évszázados titkát
Kollár Dóra | 2024. május 11. 15:30
Leonardo da Vinci legendás festményének hátteréről végtelen hosszú ideje folyik a vita.
Kultúra Önnek mennyit ér a kultúra? És fizetne is érte?
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 08:55
Egyre több kulturális szolgáltató dönt úgy, hogy közösségi finanszírozás keretében próbálja megvalósítani egy-egy projektjét. Laptársunk, az Mfor azt nézte meg három példán keresztül, hogy ez a gyakorlat milyen formákban működik itthon. 
Kultúra Miben tér el egy kísérleti jelleggel létrehozott oktatási intézmény az államiaktól?
Privátbankár.hu | 2024. április 11. 06:51
Interjú Halácsy Péterrel, a Budapest School egyik alapítójával.
Kultúra Hihetetlen áron kelt el egy festmény a Sotheby’s árverésén
Kenessei András | 2024. március 10. 14:38
A világ két legnagyobb árverőháza közül a Sotheby’s (a másik a Christie’s) március 6-án tartotta az évad elejének egyik legfontosabb árverését, mint hangsúlyos évnyitót.
Kultúra Párhuzamok a Kádár-kori második nyilvánosság és a mai független média között - Klasszis podcast Haraszti Miklóssal és Danyi Gáborral
Szarvas György | 2024. január 20. 18:07
A napokban jelent meg Danyi Gábor Az írógép és az utazótáska című monográfiája a magyarországi szamizdat irodalom történetéről. Bár az 1980-as években, és annak főleg a második felében már gyakorlatilag nagyüzemi módszerekkel, gyakran állami nyomdákban, feketén folyt a hazai illegális  könyvek és folyóiratok nyomtatása, a szamizdatok kiadása és annak gyökerei az 1950-es évekre nyúlnak vissza. Ennek szerteágazó történetét, illetve a nagyon is sokszínű résztvevői kört idézi meg Danyi Gábor most megjelent munkájában. A Klasszis podcast adásában vele és a szamizdat Beszélő korabeli szerkesztőjével, Haraszti Miklóssal közösen azt kutattuk, miféle hasonlóságot lehet felfedezni a kádári és a mai Magyarország nyilvánosságában.
Kultúra A nap képe: újabb elképesztő tiltás a magyar könyvesboltokban
Kormos Olga | 2024. január 17. 10:03
Az Alexandra egyik könyvesboltjában olyan tájékoztató táblát tettek ki, amely már a fóliázáson is túlmutat. 
Kultúra Matrózpulcsi 500 dollárért - itt az új, nemzeti orosz divat
Elek Lenke | 2024. január 1. 18:15
Nem járja, hogy az oroszok a hanyatló Nyugat termékeiben parádézzanak. Ezen változtatna többek közt a Nina Donis divatház is - a cári és a nyugati kulturális panelek kevergetésével.
Kultúra Willy Wonka – a nagy csokiüzlet és filmbiznisz
Elek Lenke | 2023. december 17. 18:41
Mese és csokoládé – gyerekeknek biztos recept, de már évtizedek óta tudjuk, hogy nemcsak nekik. Mintha a XXI. században menekülnének a valóság elől a felnőttek, lásd a Harry Potter őrületet, meg a különféle fantasy-k és animációk sikerét.
Kultúra A legnagyobb karácsonyi sikerre Gyurcsány Ferenc is táncolt
Elek Lenke | 2023. december 16. 18:23
Mi a töretlen siker titka, és hányféle módon hoz pénzt máig is a karácsonyi romkomok koronázatlan királya?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG