TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A magyar kultúra óriási sikert ünnepel: 34 év után Oscar-díjra jelöltek egy magyar filmet. Ez egy különleges, de egyszeri siker - egy lyoni Kékszakállú-előadás kapcsán azonban érdemes megemlíteni egy három évtizede dübörgő karriert, egy olyan magyar művészt, aki vitathatatlanul a világ első számú mezzoszopránja, akitől más világsztárok kérnek autogramot.

Bartók Béla egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára nem csupán a legsikeresebb magyar zenemű, hanem a világon az egyik legtöbbet játszott opera. Január végén a lyoni Auditórium is műsorára tűzi a darabot - ami ezeket az előadásokat különlegessé teszi, az Komlósi Ildikó játéka. Ő a világ legavatottabb Juditja és mellesleg a világ első számú mezzoszopránja.

A világ egyik legnagyobb sztárja, akit Magyarország nem ismer (el)

Komlósi Ildikó napjaink egyik legnagyobb, leghíresebb, legfoglalkoztatottabb mezzoszopránja. Minden fontos helyen játszik és énekel a New York-i Metropolitantól kezdve a londoni Covent Gardenen keresztül a szentpétervári Marjinszkij Színházon át a milánói Scaláig, a bécsi Staatsopertől a veronai Arénán át a Santiago de Chile-i Teatro Municipalon és a tokiói operaházon keresztül a New York-i Carnegie Hallig. És a lista koránt sem teljes.

Komlósi Ildikó 1959-ben született Békésszentandráson. Karrierje 1986-ban indult be, amikor megnyerte a híres és igen rangos Pavarotti-énekversenyt. Ugyanebben az évben már Verdi Requiemjét énekelte Pavarotti oldalán. Kis frankfurti és bécsi „kitérő” után 1990-ben már a Scala színpadán debütált. Innentől kezdve le lehetne írni az elmúlt 30 évet, hogy hogyan aratott osztatlan sikert szó szerint a világ összes A kategóriás operaszínpadán - ehhez azonban egy regényt kellene írni, nem pedig újságcikket.

Írunk pár példát azért, hogy megpróbáljuk érzékeltetni a sikereit: 2013-ban ő énekelte a Metben Richard Strauss Árnyék nélküli asszonyának főszerepét (áprilisban, néhány alkalommal a Magyar Állami Operaházban is  belebújik a dada szerepébe), mely talán a legnehezebb mezzo szerep mind közül. Ezen felül szintén a Metben játszotta el a Végzet Hatalma (Verdi), a Werther (Massenet), a Salome (Strauss) főszerepeit. A Met számtalan felvételt is kiadott Komlósival, ami óriási presztízs.

15 éve a veronai Aréna, a világ legnagyobb költségvetésű nyári operafesztiváljának legnagyobb sztárja - mint Santuzza, Amneris és Carmen. Carmenje olyan mély, olyan egyedülálló, hogy lassan 20 éve bolondítja magába a férfiakat. (És mezítláb énekel Carment!)

Fontos megemlíteni, hogy elképesztően dúsak a pianói - ez azt jelenti, hogy amikor halkan énekel, az is nagyon erős, hallható; olyan, mintha valami brutális hangfalból jönne a hang. A kritikák folyton méltatják: "stúdió-minőségben énekel a színpadon"; "vérfagyasztó színészi jelenléte gúzsba köti a nézőket", és szépségét is rendre kiemelik.

2006-ban Franco Zeffirelli rendezte az Aidát a Scalában, Komlósi Ildikóval a főszerepben - külön neki, külön a művésznő örömére. A premiert világszerte élőben közvetítették.

Íme egy részlet az előadásból:

(Mellesleg ez volt az a botrányos előadás, aminek a második estéjén Roberto Alagna játszotta Radamest, és hát kicsit megcsúszott a hangja - a nézők kifütyülték, erre ő bemutatott a nézőknek, és leviharzott a színpadról, otthagyva Komlósit a slamasztikában, egy kezdődő duettben. A művésznő nagyjából  egy percig egyedül énekelte a duettet fantasztikusan, és eszméletlen profizmust mutatva, majd a civil ruhában beszaladó covert, Antonello Palombit szeretettel és kollegálisan fogadta, megnyugtatta, hogy minden rendben lesz, és ment az előadás töretlenül tovább. Videó az esetről >>)

Még oldalakon át kellene méltatni Komlósi Ildikó sikereit, idézni a különböző kritikákból, minden szerepét felvonultatni (merthogy számtalan szerző számtalan szerepében tündökölt, ami azért ritkaságba megy operaénekeséknél), de erre most nincs lehetőség.

A Kossuth-díjtalan művész

Komlósi Ildikó megkérdőjelezhetetlenül a legnagyobb élő, aktív magyar művész, fontos számára Magyarország, így az alapfizetése töredékéért évente több alkalommal is fellép az Állami Operaházban, a Zeneakadémián és a Müpában. Ennek ellenére Magyarország eddig mindössze egy középkereszttel tüntette ki őt - holott ha valakinek, hát neki már igazán Kossuth-díjasnak kellene lennie. (Emellett - ahogy a Magyar Állami Operaház felhívta figyelmünket - a 2014/2015-ös évad végén Komlósi Ildikó átvehette a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese kitüntetést, amely a legmagasabb odaítélhető szakmai elismerés a Magyar Állami Operaházban.)

A Kossuth-díjat egy bizottság (ami egy komoly és felkészült szakmai zsűri) ítéli oda. A zsűri a díjra felterjesztett művészek közül válogathat; felterjesztést színházigazgatók, a magyar filmakadémia és más szakmai egyesületek, továbbá más Kossuth-díjasok tehetnek. Úgy tudjuk, Komlósit jelölték már Kossuth-díjra, de végül nem ő kapta meg, mert „neki nincs rá szüksége” - mármint anyagi értelemben. Pedig ennek a díjnak nem szociális segítségként kellene működnie; komoly hiba, ha valaki éppen a sikeressége miatt nem kapja meg ezt az elismerést. Szociális hálóra is szükségük van a művészeknek, de nem szakmai díjak helyett. A rendszer hibájának, a kultúrpolitika nemtörődömségének példája, hogy Komlósi Ildikónak nincs a polcán Magyarország legrangosabb művészeti elismerése.

Frissítés: 2016. március 15-én Komlósi Ildikó átvehette a Kossuth-díjat >>

A világ egyik kedvenc operája, amit Magyarország nem ismer (el)

A kétszereplős darab librettóját Balázs Béla írta, 1911-ben lett kész a mű, de nem nagyon tetszett az aktuális művészeti vezetésnek, ezért csak 1918-ban mutatták be - feltehetőleg nem különösebben jól, ugyanis komoly bukás lett a premierből. Csupán 1938-ban vitte sikerre Nádasdy Kálmán rendező, Székely Mihály és Némethy Ella operaénekesekkel.

Bár a történetnek elvileg van történelmi alapja, hiszen a Kékszakállú herceg létezett Gilles de Retz személyében, akit 1440-ben halálra  is ítélt a francia bíróság, azonban a mű tulajdonképpen egy férfi lelkének nem megfogható, zárt világában játszódik, melynek rejtelmeibe próbál behatolni a szerelmes nő.

Az opera rejtett értelméről, szimbólumrendszeréről, zenéjéről, hangzásáról rengetegen írtak és írnak. Aki elmélyülne a témában, annak ajánljuk Kroó György elemzését, amely a Zeneműkiadó által megjelentetett A kékszakállú herceg vára című kottában van benne. A könyvet amúgy Kass János világhírű Kékszakállú-sorozata díszíti.

Sokan eldobják, nem hallgatják vagy nézik meg Bartók egyfelvonásosát. Pedig hivatalosan 27 különböző kiadásban jelent meg (ami ha jobban belegondolunk, elképesztő szám), legutóbb 2010-ben Komlósi Ildikóval. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a világon mindenhol műsoron tartják, elhihetjük, hogy igenis érdemes időt szánni a mű megismerésére. Ha valaki ráérez, akkor az első akkordoknál megfagy a vére és nem is enged fel az utolsó hangokig - vagy talán még utána sem. A kékszakállú az operavilágban olyan, mint a Saul fia a filmvilágban. Nagyon sikeres, nagyon híres, de az ember nem nagyon tud megmozdulni tőle.

A Youtube-on ez a legjobb fellelhető felvétel, de azért mindenkinek ajánlott Komlósi Ildikóval illetve Jessye Normannal meghallgatni.

Mivel Komlósi Ildikónak mindent lehet, ezért igyekszik felkarolni a magyar fiatalokat. Koncertjeire rendszeresen meghívja fiatal kollégáit. A mostani lyoni előadásra az erdélyi születésű basszust, Szabó Bálintot kérte fel, aki egyre elismertebb az operavilágban.

Lyonban az óriási és igen különleges, emellett tökéletes akusztikájú Auditóriumban nem hagyományos módon kerül színpadra Bartók remekműve, hanem egy speciális 3 dimenziós vetített díszlettel ásnak a férfilélek mélyére.

Az előadás trailere:

Az előadás honlapja >>

Jegyek 16-46 euróig kaphatóak.

Színházi ajánló sorozatunk korábbi részeit itt találja >>

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Kultúra Tovább perlik a fraknói kincset
Szakonyi Péter | 2020. november 24. 16:58
Még hosszú évekbe telik, míg végleges bírói ítélet születik az úgynevezett fraknói kincs ügyében. Az Esterházy hercegek fraknói várában őrzött műkincsegyüttest öt éve egy raktárba szállították. A közel 300 darabból álló és korábban az Iparművészeti Múzeumban kiállított páratlan gyűjtemény azóta nem látható.
Kultúra A mi hazánk Budapest - videóinterjú Koncz Zsuzsával
Szarvas György | 2020. november 22. 15:11
A napokban vehette át Budapest díszpolgára címét Koncz Zsuzsa előadóművész, és a napokban jelenik meg új lemeze a Szabadnak születtél is. A városról és a város nyújtotta szabadságról beszélgettünk a művésznővel. 
Kultúra Van bennem egy alapvető csibész - interjú Szervét Tiborral
Vidacs Éva | 2020. november 21. 18:31
Évekig úgy választottam darabot, hogy mindegy, mi az, de ő benne legyen. Láttam drámai szerepben, polgárpukkasztó előadásban és zenés komédiában is. Most viszont egy olyan arcát mutatja meg Szervét Tibor, amelyiket eddig nem ismerhettük.  
Kultúra Nagy pofont kapott a szórakoztatóipar
Baka F. Zoltán | 2020. november 19. 18:02
Sok rendezvényszervező vállalkozás nem fog felállni a járványhelyzetből – mondta a Piac & Profit magazin ma megjelenő számának adott interjúban Fülöp Zoltán, a több rendezvényt – köztük a Sziget és a Volt Fesztivált, a Balaton Soundot - összefogó Sziget Zrt. egyik fesztiváligazgatója, aki egyben az Akvárium Klubot is üzemeltető cég egyik tulajdonosa. A Sziget Zrt. bankhitellel próbálja áthidalni az idei évi veszteségeit.
Kultúra Szinkron, reklám és filmszerep - mekkora gázsikat tud kitermeli a magyar szórakoztatóipar
Szarvas György | 2020. november 15. 15:03
Bár az SzFE-n a vészhelyzet kihirdetésével kényszerűségből a tiltakozók is időlegesen visszavonulót fújnak (legalább is az épületet elhagyják), ez a több hónapos közjáték arra mindenképpen alkalmat szolgáltat, hogy megnézzük, azok, akik kikerülnek az egyetemről, milyen lehetőségekkel vágnak neki az életnek, színészként miféle megélhetésük lehet, társulati tagként vagy szabadúszóként. Mit kínál számukra a szinkron, a reklámipar, és milyen esélyeik lehetnek – anyagilag is – ha bekerülnek egy nagyjátékfilm forgatására.
Kultúra A stream a veszélyhelyzet után is velünk marad - videóinterjú Mácsai Pállal
Szarvas György | 2020. november 14. 15:43
Az Örkény Színház már a mostani őszi szezonnak is úgy ment neki, hogy a hagyományos előadások mellett számos darabot streamelve is közvetítettek a nézőknek. A legutóbbi veszélyhelyzeti intézkedések miatt a színház most bezárt, maradt a streamelés, amiről Mácsai Pál igazgató úgy nyilatkozott, hogy bár ma még ez a forma gyerekcipőben jár, körülbelül ahhoz hasonlítható, mint ahol a film tartott a Lumiere fivérek idején. Szerinte ez megmarad a jövőben is, és hasonló pályát fog befutni, mint amit a filmművészet produkált a kezdetektől mostanáig. Sikerre van ítélve. 
Kultúra A kádár-korszakban minden, ami R-rel kezdődött és ajk-kal végződött, rémületet keltett az apparátusban - videóinterjú a bécsi CEU történészével
Szarvas György | 2020. november 8. 13:33
A magyar történelem nem bővelkedik kiemelkedő női politikusokban, de még ők is gyakran feledésbe merülnek a hazai emlékezetpolitikai csatározásokban. Pető Andrea a bécsi CEU történésze Rajk Júliáról megjelent életrajzában arra tesz kísérletet, hogy az árnyékból ( magának a könyvnek is Árnyékban a címe) a napvilágra hozza Rajk László özvegyének igencsak rendhagyó politikai életútját. 
Kultúra Vajon mennyit számít az életkor az amerikai elnökök megválasztásakor?
Szarvas György | 2020. november 1. 16:37
Trump második ciklusát megválasztása esetén 74 évesen kezdené el. Ezzel az életkorral mindenképpen rangidősnek számítana az indulók között, hiszen még Reagan is "csupán" 73 volt a második terminus alatt. A mostani jelöltek - így a demokrata Biden esetében is - a magas életkor miatt felmerül a kérdés, vajon érdemes-e meghúzni ebben az ügyben bármiféle korhatárt.
Kultúra Taxissztrájk - 30 éve bénult meg az ország a sebtében bejelentett benzináremelés miatt
Privátbankár.hu | 2020. október 25. 14:39
Vasárnap van pont harminc éve, hogy a mindenféle előkészítés nélkül, egy hirtelenjében bejelentett benzináremelés miatt a hazai fuvarozótársadalom blokád alá vonta az ország közútjait, napokig megbénítva az életet. A tiltakozás végül a tárgyalóasztalhoz ültette a kormány képviselőit, és kompromisszumos megállapodás született az ügyben.  
Kultúra "Mindig a valóságról írok, de szürreális módon" - videóinterjú Kiss Tibor Noé íróval
Szarvas György | 2020. október 24. 16:38
Az idei Margó fesztiválon mutatták be Kiss Tibor Noé harmadik, Beláthatatlan táj című regényét. Ahogy azt a fülszövegben is olvashatjuk, a Beláthatatlan táj elemelt költőiségével és szürreális kompozícióival radikális és felszabadító olvasmány. 
Friss
hírlevél