Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője azzal kezdte a sajtótájékoztatót, hogy a Takarékbank, illetve immár a Magyar Bankholding jellemzően a piacnál optimistább elemzéseket adott az elmúlt években. Ugyanakkor a pandémia évét kivéve az ő előrejelzéseik voltak a legközelebb a tényszámokhoz. Elismerte a szakértő, hogy most is a piaci konszenzusnál erősebb növekedést várnak, mint jelezte, az ismert adatok és folyamatok következtében az általuk várt 5,9 százalékos bővülés tartható. Jelezte azt is, hogy a háború hatásait az eddig publikált adatok még nem tükrözik, így ez olyan kockázat, amelyet egyelőre nehéz számszerűsíteni.
Robbanásszerű növekedés jöhet az első negyedévben
A tavalyi év végi, várakozásokat meghaladó gazdasági élénkülés hatásai, valamint az idei első két hónap adatai alapján a növekedési kilátások javulását várják a Magyar Bankholding elemzői. Suppan Gergely, a társaság makrogazdasági elemzési vezetője ugyanakkor azt is jelezte, hogy az orosz-ukrán háború kitörése és a megváltozott nemzetközi gazdasági környezet azonban számos, jellemzően közvetett hatáson keresztül összességében negatívan hatnak a növekedési kilátásokra.
Az idei évben a háztartások fogyasztása lesz, ami a legerősebben húzhatja a gazdasági növekedést. A béremelkedés üteme olyan erőteljes (amit például a februári adatok is alátámasztják), ami alapot adhat a bővülő fogyasztásnak. Emellett lendületes volt az év kezdete, a január-februári adatok rendre (ipar, építőipar, kiskereskedelem, idegenforgalom, vendéglátás) jócskán meghaladták az utolsó negyedéves számokat. A fenti adatok alapján az első negyedéves növekedés várhatóan 7 százalék feletti lesz. Amennyiben az év hátralevő részében nem jön váratlan recesszió, akkor ez alapján az éves növekedés legalább 4 százalékos lehet.
Magyarország és Lengyelország (ahogy azt az IMF legutóbbi előrejelzése is mutatta) lesz az Európai Unió legerősebb növekedést mutató két országa. A járványhelyzet szigorítása vagy feloldása persze hullámzást okozhat, ami torzítja a negyedéves, sőt akár az éves adatokat is. Magyarország számára ebből a szempontból tartalékok is vannak, hiszen egy éve külföldi turisták gyakorlatilag nem voltak, míg idén érezhető élénkülés tapasztalható, így az alacsony bázishoz képest ez is látványos növekedést okozhat. Összehasonlítva akár régiós, akár más EU-s országokkal, Magyarország teljesítménye azért is érdekes, mert a járműgyártás súlya jelentős, ám ellentétben Csehország, Szlovákia vagy akár Németország teljesítményével szemben a növekedésünk sokkal erősebb.
Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy számos olyan ágazat van még, amely nem érte utol magát. Ezek is tartalékokat jelentenek a növekedés terén.
Elsöprő bérdinamika
Idén jelentősen emelkedhet a bérdinamika, a Bankholding várakozása alapján 14,9 százalékos átlagbér-növekedés várható, amely mögött a minimálbér emelés mellett, a februárban kifizetett egyszeri transzferek (13. havi nyugdíj, szja visszatérítés, fegyverpénz, stb.) is nagyot dobtak rajta. Ez egyébként európai szinten is unikális, hiszen számos országban nem lesz reálbérnövekedés, hanem visszaesés várható a magas infláció miatt.
Úgy látjuk, hogy a foglalkoztatottak számának emelkedésével párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is folyamatos mérséklődést mutathat, idén 3,3 százalékos érték várható. A kedvező munkaerőpiaci kondíciók mellett a kormányzati támogatások, többek között a családokat érintő SZJA-visszatérítés is megteremthetik a fogyasztás bővülésének alapjait – mondta Suppan Gergely.
Az erőteljes bérnövekedés a szakértők szerint egyértelműen lecsapódik a kiskereskedelemben is. Ugyanakkor ezt az ágazatot nem csak ez húzza, hanem a visszatérő turisták is növelhetik a boltok forgalmát. Némileg paradox módon az ukrán menekültek is hozzájárulnak a kiskereskedelmi forgalom növekedéséhez, hiszen az ellátásuk (legyen szó a saját maguk által vásárolt, vagy jótékonysági szervezetek által biztosított) is megdobja a kiskereskedelmi forgalmat.
Tompítja az inflációt az árstopok fenntartása
Az egyébként is dinamikusan növekvő árak növekedését az orosz-ukrán háború érdemben felülírja az inflációs kilátásokat is, amelyek eddig is magasak voltak. A háború kitörése óta a gáz-, áram- és olajárak jelentősen növekedtek, ami már korábban is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. Emellett a konfliktusnak komoly hatása lehet az élelmiszerárak és más nyersanyagárak emelkedésére is, ami szintén az alapanyaghiányra vezethető vissza.
Az elemzők úgy látják, hogy a következő hónapokban az átárazások miatt tovább nőhet az infláció, az idei évre 8,2 százalékos adatot várnak. Az árkorlátozások fenntartása ugyanakkor jelentős ársokkot előzhet meg. Suppan Gergely azt hangsúlyozta, hogy egyelőre nem látható, hogy hol tetőzik az infláció, ugyanakkor a magas bázisok miatt előbb-utóbb fordulat várható. Idén is lesz már ilyen, hiszen például áprilisban például kiesik a dohánytermékek jövedéki adóemelése. Az elemzők szerint az év második felétől már enyhülhet az inflációs nyomás, míg jövőre 4,2 százalékra mérséklődhet az átlagos infláció.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
