Németország azt szeretné, ha a Nyugat-Balkán is az Európai Unió (EU) része lenne, de a térségbeli országok előtt még hosszú út áll a teljes jogú tagság elnyerése előtt - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár hétfőn Belgrádban.
A politikus Aleksandar Vucic szerb államfővel közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az európai uniós országok geopolitikai érdekeit is az szolgálná a legjobban, ha a Nyugat-Balkán az EU részévé válna. Véleménye szerint mind a hat szóban forgó ország - Szerbia, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Albánia - helye az Európai Unióban van.
Angela Merkel Belgrádból az albán fővárosba, Tiranába utazik, ahol kedden a nyugat-balkáni térség vezetőivel tárgyal a régiós együttműködésekről, fejlesztésekről és a térség európai uniós integrációjáról az úgynevezett berlini folyamat keretében, amelyet 2014-ben indítottak el.
A kancellár kiemelte, hogy a berlini folyamatnak nagy szerepe volt az országok európai integrációs előrelépésében, és elégedettségének adott hangot, hogy ezt a folyamatot lépésről lépésre követhette. Hozzátette: tudatában van annak, hogy az uniós integráció nagyon lassú folyamat, és néha végtelennek tűnik, olyan, mintha újabb és újabb feltételek születnének, de mindezek eredményesek, és az országok fejlődnek, ahogy a régiós együttműködés is egyre jobb.
Angela Merkel Szerbiával kapcsolatban kiemelte, hogy fontos előrelépésre van még szüksége az országnak az igazságügy reformja terén, de ígéretet kapott a szerb elnöktől, hogy ez is hamarosan megtörténik.
Aleksandar Vucic hétfőn köszönetet mondott a kancellárnak mindazért, amit a Nyugat-Balkánért és Szerbiáért tett az utóbbi években, hiszen külpolitikájában fontos szerepet kapott ez a térség. Kiemelte, a leköszönő német kancellárral az ország és a térség európai integrációjáról, Szerbia és Koszovó kapcsolatáról, a szerb és az uniós külpolitika összehangolásáról, valamint a térségbeli országok együttműködésének konkrét részleteiről beszélt.
Mint mondta: egyetért a német kancellárral abban, hogy rendezni kell a viszonyt Koszovóval, és Szerbia elhivatott a párbeszéd mellett. Véleménye szerint egy "befagyasztott konfliktus" senki számára nem lehet jó megoldás, ezért kompromisszumra kell jutnia a két félnek.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni. Mindkét ország európai integrációjának a kulcsa a viszony rendezése, viszont a szerb vezetők többször is kijelentették, nincs esély arra, hogy elismerjék a főként albánok lakta egykori déli tartomány függetlenségét, a koszovói vezetők pedig ennél kevesebbel nem elégednek meg.
Még a banki különadók további emelkedése előtt. 
