|
| Kedélyes hangulatban: Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan (jobbról a második) Kirgizisztánban szeptember harmadikán. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs |
Meglehetősen kétes hírű vezetők társaságába „keveredett” Orbán Viktor szeptember elején Kirgizisztánban a nomád világjátékokon. A magyar kormányfő akkor csupa olyan ázsiai ország államfőjével randevúzott, ahol emberjogi szervezetek szerint elnyomják az ellenzéket, államilag kontrollálják a sajtót, és mindent átsző a korrupció – köztük volt az ebben a társaságban még relatív jófiúnak számító Recep Tayyip Erdogan is.
Miről tárgyalnak most?
A „diktátorbuli” ma Budapesten folytatódik: a török elnök Áder János meghívására kétnapos látogatásra érkezik a magyar fővárosba. A hivatalos program szerint Erdogan, akit szeptember végén Angela Merkel német kancellár is fogadott, előbb a magyar államfővel, majd Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozik, kedden pedig nyitóbeszédet mond egy üzleti fórumon, amelyen több mint százötven magyar és török vállalkozás fog részt venni. Végül felavatja Gül baba türbéjét, amit Törökország és Magyarország közösen újított fel.
| Beindult az üzlet Jelentősen fejlődött a magyar-török kereskedelem az Orbán-kormányok alatt a KSH adatai szerint. A török import csaknem háromszorosára, 81 milliárdról 238 milliárd forintra nőtt 2009 és 2017 között, és csaknem ugyanilyen mértékben, 214 milliárdról 583 milliárd forintra emelkedett a Törökországba irányuló magyar export. |
A török Hurriyet szerint a találkozón a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok mellett szóba kerülnek regionális és nemzetközi témák, a többi közt a török-EU viszony, a migráció és a terrorizmus kérdése.
Kovács Zoltán kormányszóvivő a látogatás előtt az állami török hírügynökségnek azt mondta: a két ország közötti kapcsolatok stratégiai jelentőségűek, Törökországnak fontos szerepe van Európa és a Közel-Kelet biztonsága szempontjából, Magyarország pedig továbbra is támogatja az ország uniós csatlakozási törekvéseit.
A közös barát
Aligha véletlen egybeesés, hogy múlt hét csütörtökön Orbán Viktor egy olyan milliárdos török üzletember társaságában nézett meccset Londonban, aki összekötőkapocs közte és Erdogan között. Adnan Polat mindkettejükkel baráti viszonyt ápol, valamint üzletelt a magyar állammal és a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal is.
|
| Illusztris társaság: Orbán Viktor és Adnan Polat (felső sor, jobboldal) a múlt csütörtöki Chelsea-Mol-Vidi meccsen Londonban Forrás: Streamable |
A Heti Válasz szerint a török üzletembernek már kilenc magyar naperőműcége van, és "félpaksnyi kapacitású napelempark-hálózatot" ígér: öt év alatt 700 millió dollárt ruházna be Magyarországon napenergiába.
Polat, aki egy ideig az egyik leghíresebb török focicsapat, a Galatasaray elnöke is volt, egyébként a 2005-ös isztambuli Bajnokok Ligája-döntő keretében ismerte meg a magyar kormányfőt. Jó viszonyukat jelzi, hogy a török üzletember idén májusban részt vett Orbán Viktor miniszterelnöki eskütételén is.
Illiberális állam
Orbán Viktort és Erdogant persze nem csak egy közös barát, hanem egy közös ideológia, az illiberalizmus is összeköti. A magyar kormányfő 2014-es beszédében gyakorlatilag pozitív példaként említette a török államot.
Szerinte „az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam. Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, és hozhatnék még néhányat, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz.”
Hozzátette: „ma a slágertéma a gondolkodásban azoknak a rendszereknek a megértése, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, nem liberális demokráciák, talán még demokráciák sem, és mégis sikeressé tesznek nemzeteket. Ma a sztárok a nemzetközi elemzésekben Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország.”
Több tízezren rács mögött
Az mindenesetre tény, hogy nemzetközi jogvédő szervezetek rendszeresen elmarasztalják Törökországot az emberi jogok megsértése miatt. A Human Rights Watch szerint a 2016-os puccskísérlet után több mint 150 ezer közszolgát bocsátottak el arra hivatkozva, hogy közük volt az állítólagos hatalomátvételi kísérlethez, több mint 64 ezer embert pedig terrorizmus vádjával bebörtönöztek. Rácsok mögött van 150 újságíró és kilenc kurd parlamenti képviselő is. Idén júliusban pedig bevezették az elnöki rendszert, amely gyakorlatilag bebetonozta Erdogan hatalmát.
A Freedom House szerint Törökország nem szabad ország: a kormány egyre inkább megsérti a politikai és szabadságjogokat, például a véleménynyilvánítás szabadságát és a kisebbségek jogait.
Tovább fokozódik a helyzet az afgán-pakisztáni határon, több pakszintáni katona is meghalt az összecsapásokban. 
