6p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Párizs most két afrikai országgal is történelmi kiengesztelődésre törekszik. A francia konzervatív oldal nagy része szerint viszont hazájuknak nincsen oka sem a szégyenkezésre, sem a bocsánatkérésre. Káncz Csaba jegyzete.

Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.

Párizs évek óta próbálja megváltoztatni kommunikációját egykori afrikai gyarmatai felé, hangsúlyozva, hogy a gyarmati korszak (Françafrique) hozzáállásának vége - azaz már nincsenek színfalak mögötti korrupt paktumok sötét afrikai diktátorokkal. Macron ennek jegyében látogatta meg 2019 decemberében a térséget, amelynek során „súlyos hibának” nevezte a gyarmatosítást.

A ruandai jelentés

Pénteken a Vincent Duclert által vezetett történész-bizottság hozta nyilvánosságra jelentését a ruandai népirtásról. A Macron elnök felkérésére, két év alatt összeállított dokumentum leszögezi, hogy Franciaországnak „döntő felelőssége” van abban a népirtásban. A második világháború óta elkövetett egyik legnagyobb tömegmészárlás, a ruandai népirtás során hutu szélsőségesek 1994. április 6-tól július közepéig mintegy 800 ezer tuszit és mérsékelt hutut mészároltak le.

A Kigaliban állomásozó kéksisakosok nem kaptak parancsot a beavatkozásra - az országban folyó vérengzést a nemzetközi szervezet hivatalosan csak „törzsi háborúskodásnak” (tribal warfare) nevezte, óvatosan elkerülve a helyzetet pontosan leíró „népirtás” (genocide) szót. Az ENSZ-katonák többségét április végéig kivonták az országból. A hutu milicisták 2-500 ezer nőt erőszakoltak meg a vérengzések hónapjaiban. Becslések szerint mintegy 2-10 ezer gyerek fogant meg az erőszakos közösülések következtében. A népirtás egyik eszközeként bevetett nemi erőszakot gyakran szándékosan HIV-fertőzött milicisták követték el.

Illegális bevándorlók sátortábora a párizsi Köztársaság téren 2021. március 25-én, a Szolidaritás éjszakája nevű rendezvényen. Támogatóik közreműködésével körülbelül 300 illegális bevándorló vert tábort Párizs belvárosának egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjánál. Illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)
Illegális bevándorlók sátortábora a párizsi Köztársaság téren 2021. március 25-én, a Szolidaritás éjszakája nevű rendezvényen. Támogatóik közreműködésével körülbelül 300 illegális bevándorló vert tábort Párizs belvárosának egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjánál. Illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)

Ha a ruandai eseményeket egyértelműen népirtásnak (genocídiumnak) nevezték volna az ENSZ-ben, a nemzetközi szervezet aláírói fel lettek volna jogosítva a közbelépésre. Az ENSZ 1993-as, tragikus szomáliai kudarca azonban legfőképp az amerikaiakat rettentette el attól, hogy rögtön közbeavatkozzanak. Így a jogi kötelezettségek elkerülésére az amerikai politikusok mindig csak „népirtásra utaló” cselekményeket (acts of genocide) emlegettek ahelyett, hogy „genocide” formában néven nevezték volna a népirtást. Az amerikai külügyminisztérium csupán június 10-én, 67 nappal a vérontás kezdete után ismerte el hivatalosan a népirtás megtörténtét.

A Macron elnöknek benyújtott jelentés most kiemeli, hogy Párizs nem vett tudomást a tömeggyilkosság előkészületeiről. Mindazonáltal a történészek nem találtak arra vonatkozó bizonyítékot, hogy Francois Mitterand elnök egykori kormánya közvetlenül is bűnrészes volt a tragédiában. A francia kormány a jelentés publikációja után közölte: reméli, hogy „visszafordíthatatlan” megbékélés jön létre a Franciaország és Ruanda között.

A hírszerzés vezetőjének felelőssége

Márpedig a megbékélésért a jelek szerint többet kell tenni, mint egy jelentést összeállítani. Az ugyanis a múlt hónapban derült ki, hogy ruandai vérengzés gyanúsítottjait Párizs futni engedte. Ez megerősítheti a ruandai kormány vádját, hogy a franciák végig a vérengzést végrehajtó hutuk mögött álltak.

A politikai utasítást a gyanúsítottak szabadon engedéséről a Ruandába akkreditált francia nagykövetnek Bernard Emie írta alá. Ő akkor külügyminiszteri tanácsadó volt, jelenleg a francia külső hírszerzés (DGSE) vezetője.

Az algériai darázsfészek

Macron eltökélt abban is, hogy egy még nagyobb horderejű ügyben, a 132 évig tartó algériai gyarmati múlt nehéz öröksége terén is áttörést ér el. Az 1954-1962 között lezajló függetlenségi háború során több százezer algériai és több mint 30 ezer francia vesztette életét.

Január végén tette le a 150 oldalas jelentést az ügyben a neves algériai-zsidó származású történész, Benjamin Stora.

Ez a terhes múlt a mai napig befolyásolja a francia társadalom működését, hiszen Stora szerint több mint 7 millió francia állampolgárnak vannak algériai kötődései. Ebbe nemcsak arabok tartoznak bele, hanem az ott szolgált francia katonák és az algériai-franciák (az úgynevezett Pieds-noirs), akik sok esetben generációk során Algériában éltek. Ez utóbbiaknak a háború végén el kellett hagyniuk az észak-afrikai országot, és a függetlenséget árulásnak fogták fel.

Párizs évtizedekig elhallgatta a háború francia atrocitásait. A francia nemzetgyűlés is csak 1999-ben ismerte el, hogy Algériában háború, és nem „rendfenntartás” zajlott. 2003-ban Jacques Chirac elnök algériai látogatásán „fájdalmas múltról” beszélt, amelyet Párizsnak nem szabad sem elfelejtenie, sem letagadnia.

De a 2007-es elnöki kampánya során Nicolas Sarkozy elutasította a bocsánatkérést, és kijelentette, hogy Franciaországnak nincsen oka szégyenkeznie a múltja miatt. A jobboldali tábor nagy része a mai napig ezen az állásponton van.

Amikor 2017-ben Macron elnökjelöltként Algírba látogatott, a francia gyarmatosítást emberiség elleni bűntettnek minősítette – óriási vihart váltva ki a konzervatív táborban. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Stora-jelentés januári publikálása előtt Macron sietett leszögezni, hogy nem lesz „bocsánatkérés”.

132 vitatott év

Algéria 1830-ban lett francia gyarmat, a hódító háború közvetlen kiváltó oka az volt, hogy az algíri bej egy légycsapóval megütötte tárgyalás közben a francia konzult. A területet 1848-ban Franciaország szerves részének nyilvánították, s három közigazgatási egységre (département) osztották. A gyarmatra egymillió európai, főleg francia telepes költözött, akiket a helybéliek „feketelábúaknak” hívtak.

Az algériai függetlenségi háborúban egyik fél sem válogatott az eszközökben, s a harci cselekmények nem kímélték a polgári lakosságot sem. Az algériai történészek másfél millió, francia kollégáik 400 ezer halálos áldozatról beszélnek. A francia hadsereg a legbrutálisabb kínzásokat alkalmazta, a hatóságok egymillió embert telepítettek koncentrációs táborokba, ahol sokan váltak az éhhalál áldozatává.

Az algériai felkelők ugyanakkor az 1962. márciusi tűzszünet és a függetlenség kikiáltása között eltelt három hónapban több tízezer honfitársukat mészárolták le, akik a franciák oldalán harcoltak. A „feketelábúakat”pedig - összességében egymillió embert - „börtön vagy halál” fenyegetéssel távozásra kényszerítették.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Az amerikaiaknak mostanában esik le, mit is jelent igazából a vámháború
Privátbankár.hu | 2025. április 30. 18:52
Az ATV Start lapszemléjében munkatársunkat kérdezték szerdán.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter már látja, mitől ugorhat a magyar GDP
Privátbankár.hu | 2025. április 30. 16:39
A BMW és a CATL termelése hamarosan megkezdődik, illetve a BYD és a Mercedes gyárának építése is gőzerővel halad, és mindezek nyomán ugrásszerűen fog majd nőni a magyar bruttó hazai termék (GDP) – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Ukrajna órákon belül beadja a derekát?
Privátbankár.hu | 2025. április 30. 16:06
Akár még szerdán aláírhatják a nyersanyagokat érintő megállapodást. 
Makro / Külgazdaság Okozott némi meglepetést a német infláció
Privátbankár.hu | 2025. április 30. 15:51
Az elemzők által vártnál némileg kevésbé lassult az infláció áprilisban a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis előzetes adatokon alapuló szerdai jelentése szerint.
Makro / Külgazdaság Magyar kőolaj- és földgázmezők feltárásába szállnak be a törökök
Privátbankár.hu | 2025. április 30. 13:13
Új gázerőmű építéséről és két hazai kőolaj- és földgázmező feltárásáról és kitermeléséről született megállapodás Magyarország és Törökország között – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Kiderült, milyen árakra lehet számítani májustól a kutakon
Privátbankár.hu | 2025. április 30. 10:35
A munka ünnepén változatlan üzemanyagárakkal kezdjük a hónap első napját.
Makro / Külgazdaság Fontos gazdasági adatot közölt a KSH
Privátbankár.hu | 2025. április 30. 08:57
2025. márciusban a kivitel volumene 5,0, a behozatalé 6,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki szintet.
Makro / Külgazdaság A vártnál is gyengébb a magyar GDP
Privátbankár.hu | 2025. április 30. 08:31
Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 I. negyedévében a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály megszólalt az inflációs kockázatokról
Privátbankár.hu | 2025. április 29. 16:19
Varga Mihály szerint óvatosságra és stabilitásra van szükség.
Makro / Külgazdaság Donald Trump megint készül valamire – örülhet az autópiac?
Privátbankár.hu | 2025. április 29. 16:04
Enyhítést írhat kedden alá az elnök.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG