TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A miniszterelnök 17 jegybankár csúcstalálkozóján tartott nyitóbeszédében számos érdekességre figyelhetett fel a szemfüles hallgató. Például amikor a jegybankokat arra buzdította, hogy vegyenek részt infrastrukturális beruházások finanszírozásában, vagy amikor deklarálta: nincs gond azzal, ha diktátorokkal kell üzletelni. Devizakötvényt csak keleti devizában adunk el, Matolcsy György kormányzó, a migránsozás pedig örök.
Fotó: MNB

Pénteken 17 jegybankár csúcstalálkozóján tartott nyitóbeszédet Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten. Hosszabb tudósításunkat itt olvashatják, de érdemes összefoglalni a legérdekesebb / legfontosabb tanulságokat is.

1. A jegybankok adjanak tőkét infrastrukturális beruházásokhoz?

A jegybanki függetlenség a demokratikus világban megdönthetetlen alapvetés – nem csak szokásjog, hanem törvényi szabályozás alapján is. Nagyon leegyszerűsítve az a lényege, hogy a politikusok még véletlenül se kerülhessenek abba a helyzetbe, hogy a szavazatokért folytatott küzdelmüket a bankóprés használatával kezdjék el finanszírozni. A jegybanki függetlenség intézménye a gazdaságokba vetett bizalom egyik sarokköve; az utóbbi időben egyáltalán nem ritka, hogy a politika és a jegybankok összeütközésbe kerülnek, mert máshogy látják a helyzetet és a helyzet kezeléséhez szükséges eszközöket – elsősorban amiatt, mert más célrendszer alapján működnek. Az Európai Központi Bank végtelenségig kitartott ultralaza monetáris politikáját többen is ostorozták az eurózónából, a legutóbbi csörte pedig a tengeren túl zajlik: Trump elnök bolondnak nevezte a Fed (egyébként általa jelölt) vezetését azért, mert szerinte túl gyors tempóban emelik a kamatokat (ami túlzottan erősíti a dollárt). Ami közös, hogy egyik esetben sem számított fikarcnyit sem, mit akarnak a politikusok: a jegybanki vezetés bármilyen szópárbaj közepette azt tette, amit helyesnek vélt.

A szakmai szembenállás helyett nálunk komoly egyetértés van a fiskális és monetáris politika irányítói között: ez 2013 óta töretlen, Orbán Viktor ekkor jelölte saját gazdasági miniszterét, Matolcsy Györgyöt a jegybank élére. A miniszterelnök 2017-ben ezt úgy fogalmazta meg: már nincs ellenzékben a jegybank vezetése. Ami biztos: bármit is tesz a kormány, kritikus hangokra nem kell számítania az MNB irányából – ez viszont csak akkor lehetne jó dolog, ha biztosak lehetnénk benne, hogy kivétel nélkül, mindig mindent „jól” csinál a kabinet, nem viszik félre a gazdasági folyamatokat, nem veszélyeztetik a jegybank elsődleges célját (az árstabilitás elérését és fenntartását).

A mostani beszédben maga Orbán is úgy fogalmazott, amikor új feladatokat javasolt a jegybankároknak: „életveszélyes dolog” erről egy miniszterelnöknek beszélni. Pedig nem csak azt szeretné, hogy a jegybankok erőteljesebben vegyenek részt a gazdaság és kereskedelem fejlesztésében, a vállalkozások támogatásában vagy épp az oktatásban: az Eurázsia építését szolgáló infrastrukturális beruházások kapcsán felhívta a jegybankárok figyelmét, hogy adjanak javaslatokat a szükséges tőke előteremtéséhez – sőt, akár vállaljanak is szerepet a tőke előteremtésében.

2. Diktátorokkal üzletelni nem kell félnetek, jó lesz

A demokratikus világban – legalábbis a szavak szintjén mindenképp – komoly fejtörést okoz, ha olyan országokkal kell (gazdasági) együttműködést kezdeményezni, amelyekben lábbal tiporják az emberi jogokat. Ettől persze még virágzó kapcsolatok vannak az USA és Szaúd-Arábia között, Trump is mondhatja, hogy szerelembe esett Kim Dzsongunnal, Angela Merkel is fotózkodik Erdogannal és Putyinnal - de ezt otthon rendszeresen számon is kérik rajtuk. Még a magyar külügy is magyarázkodni kényszerült, miután kiadtuk az azeri baltás gyilkost, akit aztán nemzeti hősként ünnepeltek otthon.

Ahogy Kína egyre fontosabb tényezője a világgazdaságnak, úgy merül fel időről időre, hogy lehet-e üzletelni egy kommunista diktatúrával, ahol az emberi jogok bármilyen döntésnél a legutolsó szempontok között szerepelnek (ha egyáltalán). A mai beszéd alapján a rövid válasz: simán. Nincs hímezés-hámozás: Orbán szerint el kell fogadni, hogy különböző ideológiák alapján vezetik  az európai és ázsiai országokat – ennek azonban szerinte egyszerűen nincs jelentősége. Kínához ideológiamentesen kell közelíteni, el kell fogadni, hogy különbözőek vagyunk, különbözően irányítjuk országainkat – mondta.

Orbán Viktor egyébként méltatta a Magyarország és Kína között fennálló 70 éves diplomáciai kapcsolatot is. 1949-ben Magyarország valóban az elsők között ismerte el a frissen megalakult Kínai Népköztársaságot - nálunk ekkor Rákosi Mátyás fújta a passzátszelet, míg Kínában Mao Ce-tung.

3. Ha devizakötvény, akkor jüan

Miközben a kormányzat deklarált célja, hogy a külső sérülékenységet úgy csökkentse, hogy növelje az államadósságon belül a forint-kötvények illetve a belföldi befektetők arányát (és ebben bőven vannak is sikerei), időről időre sor kerül devizakötvény kibocsátására is. Ezek korábban jellemzően dollárban vagy euróban denominált papírok voltak, de az elmúlt években jüanban is bocsátott ki kötvényt a magyar állam. Ezek több szempontból is inkább szimbolikus jelentőségű lépések voltak: elsősorban az alacsony összeg miatt, másodsorban pedig azért, mert a bármilyen külföldi devizában kibocsátott kötvényekből származó forrást az Államadósság-kezelő Központ azonnal euróra konvertálja – akár dollárról, akár jüan-kibocsátásról legyen szó.

Mostani beszédében Orbán Viktor úgy fogalmazott: volt és lesz is jüankötvény-kibocsátásunk, sőt: a továbbiakban ha devizakötvényt adunk el, azt csak valamilyen keleti pénzben tesszük. Azt azért nem árt elfeledni, hogy alapvetően a mi kontinensünkön az euró az irányadó; ez az a deviza, aminek az árfolyamát alakító tényezők a legszorosabb kapcsolatban vannak a magyar gazdasággal is. Egzotikumként vagy politikai gesztusként, esetleg diverzifikációként persze lehet szerepe más devizának is a portfólióban, főleg ha a végén úgyis euróra konvertáljuk a befolyt pénzt, de az ország külső megítélése szempontjából az államadósság-finanszírozásban is fontos, hogy a szakmai szempontok legyenek az elsődleges vezérlők – éppúgy, mint a monetáris politikában.

4. Matolcsy György kormányzó

Egy érdekesség: szakmai előadásokon már szembesültünk vele, most a nagyközönség előtt is felruházták Matolcsy jegybankelnököt a „kormányzó” titulussal – Orbán Viktor végig így hivatkozott rá. Ez a nemzetközi gyakorlatban egyáltalán nem ritka – „governor” vezeti például a Bank of Englandet, a Bank of Canadát, „guvernator” a román jegybankot, de nálunk az „elnök” volt a megszokott megnevezés - most talán el kell kezdenünk új megszólítást megszoknunk.

Eddig az uralkodók helytartóját, esetleg államfőket hívtak kormányzónak a magyar történelemben – nem voltak sokan, Hunyadi János, Szilágyi Mihály, Kossuth Lajos és Horthy Miklós voltak a legismertebb kormányzói az országnak.

+1. Nincs miniszterelnöki beszéd migránsozás nélkül

Talán 17 jegybankelnök csúcstalálkozója lenne az utolsó (szakmai) fórum, ahol az illegális bevándorlás témájára számítanánk – ez a vonal azonban ezúttal sem maradt el. A miniszterelnök szerint a migráció miatt Nyugat-Európa már sosem lesz olyan, amilyen volt, párhuzamos társadalmak alakulnak ki, és bár Magyarország szerinte sikerrel védi meg magát, amikor sikerül majd felzárkóznunk a nyugati gazdaságokhoz (magyarán mi is olyan vonzó bevándorlási célpont leszünk, mint ők), nekünk is meg kell küzdenünk a kérdéssel. Hogy ennek mi köze a 17 jegybankárhoz és a monetáris politikához? Passz.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Ki fogja kezelni az idősotthonok lélegeztetőgépeit?
Kormos Olga | 2020. október 21. 17:47
Már több, mint 50 szociális otthonban van jelen a koronavírus, ezért múlt héten Kásler Miklós miniszter azt az utasítást adta ki, hogy a 200 főnél több lakóval működő idősotthonokban kötelező biztosítani a gépi lélegeztetéshez szükséges feltételeket, különösen a non-invazív lélegeztetőgépeket. De azért maradt itt pár kérdés, ami válaszra szorul ezügyben.  
Makro / Külgazdaság Csaknem 700 ezer forintba kerül fejenként a rossz budapesti levegő
Privátbankár.hu / MTI | 2020. október 21. 17:40
Ennyi pénzt visznek el az erre visszavezethető betegségek és halálesetek.
Makro / Külgazdaság Saját orvosait kérdezi az orvoskamara az új kérdőívben
Privátbankár.hu | 2020. október 21. 16:35
A Magyar Orvosi Kamara kérdőívet küldött körbe a tagságnak, hogy reális képet kaphasson a valós támogatottságukról. A kérdőív kitöltése őszinteséget kíván, hiszen a jövedelmekre és a hálapénz nagyságára is rákérdez, természetesen anonim módon. De csak így lehet reális képet alkotni az orvostársadalom jelenlegi helyzetéről.
Makro / Külgazdaság Trump összefog a lengyelekkel és a románokkal – a nagy geopolitikai terv
Káncz Csaba | 2020. október 21. 13:45
A stratégiában Varsónak és Bukarestnek kiemelt szerep jut – nem véletlenül történtek meg az elmúlt években az amerikai rakétavédelmi bázisok telepítései ebben a két országban. Az egy hete elindított magyar–szlovén villamosenergetikai hálózatokat összekötő projekt is szerves része az észak-déli folyosónak. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság 75 milliós bírságot kapott a GVH-tól a Heineken
MTI | 2020. október 21. 10:17
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 75 millió forintra bírságolta a Heineken  Hungária Sörgyárak Zrt.-t - tájékoztatta a versenyhatóság közleményben az MTI-t szerdán.
Makro / Külgazdaság Nagyobb a kereslet, mint a kínálat influenzaoltásra
Privátbankár.hu | 2020. október 21. 09:47
Orbán Viktor miniszterelnöknek már jutott a kormány által megrendelt 1,3 millió influenzaoltásból, de kérdés, hogy minden veszélyeztetett rétegnek is marad-e a soha nem tapasztalt nagy kereslet miatt.
Makro / Külgazdaság 48 magyar halt bele a koronavírusba
Privátbankár.hu | 2020. október 21. 09:32
1423 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 50 180 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.
Makro / Külgazdaság Akár 50 ezres ösztöndíjat is kaphatnak, akik ügyesen fociznak, kosaraznak, kézilabdáznak
Privátbankár.hu | 2020. október 21. 08:34
Tovább alakul az állami sportakadémiai rendszer: ösztöndíjat vezetnek be és szabályozzák az átigazolásokat.
Makro / Külgazdaság Palkovics Lászlótól várják, hogy megkösse a 3 milliárd forintos csomagot Vidnyánszky Attilával
Privátbankár.hu | 2020. október 21. 08:05
A kormány határozata értelmében 3 milliárd forintot kap az SZFE.
Makro / Külgazdaság Megint óriási pénzek mozdultak meg a költségvetésben - egy tárca nélküli miniszter a legnagyobb nyertes
Privátbankár.hu | 2020. október 21. 07:23
Összesen több mint 140 milliárd forintot rendezgetett át a költségvetésben a kormány a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint. 
Friss
hírlevél