Hirdetés
Hirdetés

Orbán megjósolta a következő világválságot - már Eurázsiát építjük

Gáspár András, 2018. november 09., 10:56
Privátbankár.hu
Cimkék
Matolcsy György
, Orbán Viktor
, MNB
, jegybank
, Kína
, Eurázsia

Eurázsia építéséről, a változó világrendről, a jegybankok új szerepéről is beszélt pénteken Orbán Viktor a jegybankelnöki csúcstalálkozó megnyitóján, ahol elmondta: a kereskedelmi háború nem a mi háborúnk. A miniszterelnök nem feledkezett meg kedvenc témájáról, a migrációról sem: szerinte hosszabb távon a Nyugat felől érkezőkre kell felkészülnünk. Odaszúrt a németeknek is, akik szerinte irigyelhetik a mi politikai stabilitásunkat.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Első alkalommal Budapest ad otthont a Kína és a kelet-közép-európai országok jegybankelnökeinek részvételével zajló 16+1 csúcstalálkozónak, amely az eddigi legnagyobb szabású nemzetközi jegybanki rendezvény Magyarországon. A magyar és a kínai jegybank által szervezett, november 9-10-i találkozót Orbán Viktor miniszterelnök, Yi Gang, a kínai jegybank elnöke és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke nyitotta meg pénteken.

Hirdetés

Az együttműködésben részt vesz Kína, 11 EU-tagállam (Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) és öt nem uniós állam (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Szerbia). A rendezvényre az Európai Központi Bank is küldött megfigyelőt.

Világtörténelmi pillanatnak volt szemtanúja Orbán

Orbán azzal kezdte: most tért vissza Sanghajból, ahol világtörténelmi pillanatnak volt szemtanúja. Ha tíz éve azt mondta volna valaki, hogy egy tárgyaláson Kína a Világbankkal, a WTO-val és az IMF-fel közösen egy meg nem nevezett gazdasági szereplővel szemben védi majd a multilateralizmust és a szabadkereskedelmet, akkor jót nevettünk volna – de ma már senki sem csodálkozik azon, hogy Kína ilyen elfogadott szereplője lett a világgazdaságnak.

A 16+1 csúcstalálkozó résztvevőiről megemlítette: jelen vannak olyan országok, amelyek tagjai az EU-nak és az eurózónának, és jelen vannak olyan országok, amelyek EU-tagállamok, de nem használják az eurót. Magyarország az óvatosabbak közé tartozik: úgy akarunk tagjai lenni az integrációnak, hogy nyitva maradjunk más térségek felé – ennek az euróról szóló döntésünkben is meg kell jelennie Orbán szerint. Emellett jelen vannak olyan országok, amelyek nem tagjai az EU-nak – velük kapcsolatban Magyarország gyors és erőteljes EU-bővítést szorgalmaz, a folyamat élén Szerbiával és Montenegróval.

Orbán szerint a világ: Eurázsiát építjük

2008-ban vált nyilvánvalóvá, hogy egy új gazdasági világrend felé haladunk. Eltelt tíz év, már látjuk, milyen lesz a világ a következő tíz-húsz évben. Az egypólusú világrend helyett többpólusú jön, új szereplőkkel és új értékekkel. A globalizáció folytatódni fog, de belső erői megváltoznak: felemelkednek új központok. Köztük első helyen találjuk Kínát; a nyugati elemzések Kína sikerét hajlamosak átmenetinek beállítani, de Orbán szerint Kína állócsillag lesz a következő időszakban, hosszú ideig lesz meghatározó szereplő.

Európában is kiemelkedett egy új centrum: Közép-Európa, ehhez csatlakozhat a balkáni térség. Orbán szerint konszenzus van Európában arról, hogy ez a régió lesz a gazdasági növekedés motorja. Előnyeik nem konjunkturálisak, hanem strukturálisak: innovatívak, alacsony adókkal dolgoznak, kiváló képesítésű munkaerővel rendelkeznek. Magyarország kiváltképp, jó okunk van önbizalommal tekinteni az előttünk álló évekre – mondta Orbán.

Emberi jogok, kommunizmus? Nem a mi dolgunk

Orbán arra is kitért: különböző ideológiák alapján élnek az európai és ázsiai országok – ennek azonban nincs jelentősége. Kínához ideológiamentesen kell közelíteni, el kell fogadni, hogy különbözőek vagyunk, különbözően irányítjuk országainkat. A politikusoknak a közös érdekeket kell keresniük a kapcsolatépítéshez - mondta.

Kína és Közép-Európa között a történelmi és földrajzi kapcsolatokon túl gazdaságiak is létrejönnek – Kína ezt felismerte, ez látszik az "Egy övezet egy út programból" is. Orbán szerint ma már Eurázsia építéséről beszélünk. Kína és Közép-Európa földrajzilag egy egység, két hét alatt vasúton el lehet jutni egyik helyről a másikra – ha pedig a görög kikötőkből megépül a gyorsvasút, ez még rövidebb idő lesz.

Mindenesetre szerinte lenyűgöző a kereskedelem bővülése: a térség és Kína között tíz, Magyarország vonatkozásában 18 százalékkal bővült az első háromnegyed évben.

Egyre élesebb a harc a kiváló szakemberekért, az agyelszívásnak lesznek nyertesei és vesztesei. A közép-európai országok sosem a vásárlásban, hanem a tudás megtermelésében hittek, ez ma is így van. Nem vagyunk híján okos és képzett fiataloknak, vannak sikeres vállalataink. A kormány terve, hogy a K+F kiadások a GDP 1,8 százalékát érjék el 2020-ra, nagyjából 1000 milliárd forintos ráfordítást jelent.

Lesz még magyar jüankötvény

Fel kell készülnünk arra, hogy a dollár elveszítheti egyeduralmát. Már ma sincs egyedül a placcon, a világ nem csak politikailag, hanem pénzügyileg is diverzifikáltabb lesz, mint volt. A jüannal nekünk is számolni kell, nem véletlen, hogy mi is bocsátottunk ki jüan kötvényeket, és még fogunk is. Ha bocsátunk még ki külföldi kötvényt, Kelet felé fogunk tekinteni – mondta Orbán.

Orbán nagy változást vár a jegybankoktól - 70 százalék, hogy jön az új válság

A jegybankok szerepe is megváltozik az új világrendben – még ha életveszélyes dolog is erről egy miniszterelnöknek beszélni. Egyetért Matolcsyval abban, hogy a nemzeti kormányok és jegybankok együttműködése ma elengedhetetlen, együtt tudják kivédeni a válsághelyzeteket. A nemzeti bankok szerinte erőteljesebben részt vehetnének a gazdaság és kereskedelem fejlesztésében.

Matolcsy kormányzó

Orbán Viktor beszédében Matolcsy Györgyre mindvégig "kormányzó úrként" utalt - a nemzetközi gyakorlatban előfordul, hogy "governor" a jegybank elnöke, úgy tűnik, nekünk is meg kell szoknunk a titulust.

Egy újabb válság nem zárható ki Orbán szerint sem – erre Matolcsy is utalt -, a kezei közé kerülő elemzések 70-30 arányban beszélnek egy újabb válság bekövetkeztéről – nem egy 2008-as méretű, annál kisebb, de jelentős válságról.

Ha Eurázsiát komolyan meg akarjuk építeni, ahhoz infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, ehhez pedig tőke kell. A jegybankoknak több szerepet kell vállalniuk abban, hogy javaslatokat adjanak a tőke előteremtéséhez vagy akár szerepet is vállaljanak abban.

Olyan programokat is kell indítaniuk a jegybankoknak, amelyekkel az innovatív vállalkozások fejlesztésében részt tudnak venni. A jegybank szerepet vállal a jövő közgazdászainak és mérnökeinek képzésében, ami örvendetes, de lehetne bátrabb is ezen a téren az MNB.

A kereskedelmi háború nem a mi háborúnk

Mi rég úgy látjuk, hogy az USA meg akarja őrizni hegemón szerepét a világgazdaságban, ezért vet ki vámokat is – mondta Orbán. Nekünk, exportban érdekelt térségként meg kell találnunk a helyünket ebben a helyzetben is. Ez a háború nem a mi háborúnk, de hatással van ránk: úgy kell irányítani gazdaságpolitikánkat, hogy egyszerre tartsuk meg a jó kapcsolatainkat az érdekelt felekkel. Ez nem egyszerű, de lehetséges.

Jönnek még hozzánk migránsok Nyugatról?

A migráció át fogja alakítani az életünket – ez a folyamat Nyugat-Európában ez már zajlik, többet nem lesz olyan, mint volt. Orbán szerint a párhuzamos társadalmak kialakulása elkerülhetetlennek tűnik a nyugat-európai városokban. A jövőben ezért más jellegű problémáik lesznek, mint nekünk, akik sikeresen megvédtük magunkat a migrációval szemben. Amikor gazdaságilag felzárkózunk a nyugathoz, és még lesz schengeni övezet, akkor majd nekünk is meg kell küzdeni ezzel a kérdéssel – véli Orbán.

Odaszúrt a németeknek

A legnagyobb ajándék, amit a kormányok adni tudnak a jegybankoknak, az a politikai stabilitás: nagyobb kilengésektől mentes politikai atmoszférát kell teremteni, hogy a gazdaság is stabilan tudjon működni. Közép-Európának nincs oka panaszra ebben a tekintetben: stabil hely, mentes a nagyobb kilengésektől és diplomáciai botrányoktól. Adott egy fricskát Németországnak: „nem említek olyan országokat”, ahol nagy a bizonytalanság, előrehozott választások fenyegetnek, miközben nálunk 1990 óta még egyszer sem volt erre szükség – mondta Orbán.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Óriásit lehetett bukni, és szóltunk is időben

Óriásit lehetett bukni, és szóltunk is időben

Hosszas oldalazás után meredek zuhanásba váltott a bitcoin árfolyama, és a többi kriptodeviza is gyors ütemben veszít értékéből, némelyik már századrészét sem éri annak, amit legnagyobb mániában elért. A piacon hosszú távon mindig a fundamentumok számítanak, és ez most úgy tűnik, itt is kezd érvényesülni.

Hirdetés

Facebook

Privátbankár.hu

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Legfrissebb

Tovább
Hirdetés

Videók

Ajánlatunk

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?

Szavazás aktuális állása

Exkluzív interjúk