A Welt am Sonntag megszerezte az EU határait örző szervezet (Frontex) legfrissebb jelentését, amelyből kiderült, hogy a Merkel kancellár által Európára erőltetett EU-Törökország megállapodásnak csupán csekély hatása van a kontinensünkre érkező migránsok és menekültek számát tekintve. A csökkenés fő oka a régiónk által követelt és végrehajtott balkáni útvonal lezárása volt, míg a NATO tengeri műveleteinek és az EU-török megállapodásnak csak másodrangú szerep jutott. Ez egyben azt is jelenti, hogy Törökország önhatalmú elnökének kisebb a zsaroló potenciálja Európa felé, mint ő eddig azt érzékeltette.

Káncz Csaba

Ezzel jó tisztában lenni most, amikor a politikai kapcsolatok Ankara-Berlin és Ankara-London relációjában hirtelen beszakadtak. Korábban már többször beszámoltunk arról, hogy Erdogan elnök súlyosan elkalkulálta magát mind bel-, mind külpolitikai vonatkozásban és a mennyezet ég a feje fölött. A tavalyi választási eredményeket, köztük a kurd párt sikerét sutba dobó elnök most azzal szembesülhet, hogy csak Isztambulban idén már három robbantásos merénylet történt, miközben 2015 júniusa óta legalább 200-an veszítették életüket merényletekben Ankarában.

A német konzervatívok kurzusváltása

A nem túl jó idegállapotban lévő Erdogan-nál ráadásul elszakadt a cérna a német törvényhozás örmények népirtására emlékező határozatánál és múlt héten 11 török származású német képviselő vérvizsgálatát (!) követelte, akiket egyben a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szóvivőinek is nevezett. Erdogan kirohanása felhívás volt a 3 millióra tehető németországi török közösség fanatikus tagjai számára, mert a 11 képviselő hamarosan életveszélyes fenyegetéseket kapott és rendőri védelem alá kellett őket helyezni. Az örmény határozatra jelképes bosszúként Ankara elrendelte azt is, hogy az idei ramadán – június 6 és július 5 között – az isztambuli Hagia Sophia székesegyházban minden nap felolvasásokat tartsanak a Koránból és azt élőben közvetítse egy országos televíziós csatorna.

A német konzervatívoknál ezek a lépések dührohamot váltottak ki. A konzervatív Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber a napokban Ankara EU belépési tárgyalásainak azonnali megszakítását szorgalmazta. “Csak hazudunk egymásnak, ha úgy teszünk, mintha a teljes jogú tagság célja még létezne. Nem ismerek egyetlen kormányfőt sem, aki ezt komolyan akarja” – rohant ki Weber. Mindenesetre hozzátette, hogy nem egy törésre van szükség a törökökkel, hanem egy “realisztikus újrakezdésre”.

A Brexit kampánycsapata kiváló témát talált

Tegnap közel 1 százalékot esett az angol font a dollárral szemben, miután a legfrissebb felmérések szerint tovább nőtt az elszakadást támogatók aránya, így 8 hetes mélypontra került a brit deviza a dollárral szemben. A népszavazáshoz közeledve valószínűleg erősödhet tovább a volatilitás és a közvélemény-kutatási adatok függvényében nagyobb kilengések várhatóak. Pár nappal a június 23-i Brexit népszavazás előtt a törökök esetleges EU-tagságának kérdése berobbant a brit belpolitikába és ez a konzervatív Tory pártot is megosztotta. A Brexit hívei most azzal érvelnek, hogy Ankara és despotikus vezetésének beengedése a közösségbe komoly csapásnak bizonyulna London számára. A muszlim bevándorlás egy újabb hulláma indulhatna el és az Egyesült Királyság sérülékenyebb lenne az iszlamista radikálisokkal szemben.

A brit külügyminisztérium is nehéz helyzetbe került, miután kiszivárogtak egyes diplomáciai táviratok. Ezek arról tanúskodnak, hogy a brit diplomácia azt tanácsolta Londonnak, miszerint másfél millió töröknek adjanak vízummentességet, mint “egy jelentős és szimbolikus gesztus”, amely arra szolgálna, hogy Erdogant eltántorítsák a meneültáradat zsilipeinek felemelésétől.

A Brexit kampánycsapata – Vote Leave – azonnal lecsapott a magas labdára. A napokban olyan röplapokat osztogat britek millióinak, amelyen térkép is mutatja, miképp válna Ankara belépésével az EU határa egyben közös határ Szíriával és Irakkal.

A Vote Leave elrémísztésre szánt térképe

A kampánycsapat azt is hozzáteszi, hogy mivel a népszaporulat rendkívül magas Törökországba, nyolc éven belül egy millió fő jöhet onnan az Egyesült Királyságba.

A brit kormányzat nehéz helyzetbe került ennek a kampánytémának a kapcsán, az elmúlt években ugyanis Cameron miniszterelnök mindig következetesen kiállt Ankara EU-s csatlakozása mellett. Ebben az álláspontban ráadásul támogatta a mostani Brexit kampány vezetője, Boris Johnson is, akinek a déd-nagyapja török volt egyébiránt. Most mindketten hátraarcot vágtak, és a miniszterelnök a napokban kétségbeesetten magyarázta televíziós interjújában, hogy Ankara EU tagsága nem fog bekövetkezni évtizedeken belül.

Káncz Csaba jegyzete