Mármint arra, amihez év elején Vlagyimir Putyin ültetett számos európai vezetőt, köztük Orbán Viktort is. (Hogy miért történt így, arról itt és itt írtunk részletesen.)
Olaf Scholz német kancellár nem ennyire távolságtartó: ma egy ennél nagyságrendekkel rövidebb – a bevett európai protokollnak megfelelő – asztalnál kínálta hellyel a magyar kormányfőt hivatalában. Érdemes kicsit hosszabban elidőzni a két képen: a hangulatuk ég és föld.
A "kis asztal" persze önmagában nem sokat jelent, különösebb üzenetértéke aligha van. Maximum annyi: partnernek tekintjük a tárgyalófelet, még akkor is, ha sok mindenben nem értünk egyet vele. Berlinben valószínűleg ez a megszokott – nem úgy, mint Moszkvában.
A kancellári hivatal a találkozóról előzetesen annyit közölt: "Európa-politikai, bilaterális, gazdaságpolitikai és nemzetközi témák" kerülnek majd terítékre.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a német fővárosban ma azt mondta:
Magyarország és Németország együttműködése "rendkívül fontos hazánk jövőbeli energiabiztonsága szempontjából", a paksi atomerőmű bővítésében pedig több német vállalat is jelentős szerepet fog játszani.
A mostani kapacitást több mint megduplázó új reaktorblokkok irányítástechnikáját egy német-francia konzorcium fogja szállítani, alapvetően a Siemens dominanciájával, tette hozzá.
Bár Berlin általában kritikus az Orbán-kormány politikájával szemben, igyekszik fenntartani a párbeszédet vele – már csak azért is, mert a két ország gazdaságilag ezer szállal kötődik egymáshoz. Hogy ez mit jelent, arról itt írtunk:
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
