Hétfőn a NATO elindította a szövetség történetének legnagyobb légideszant háborús játékát, amely keretében 12 napon át több száz repülőgép vív szimulált háborút Oroszországgal. Az „Air Defender 2023” fedőnevű hadgyakorlat egy 5. cikkely szerinti forgatókönyvet szimulál, amelyhez a szövetség összes tagjának részvétele szükséges. A hadgyakorlaton 250 repülőgép és 10 ezer katona, illetve személyzet vesz részt.

A NATO eltökéltsége

A hadgyakorlat mérete és összetettsége a NATO egységét és Európa biztonságának védelme iránti eltökéltségét tükrözi. Mivel az ukrajnai háború átterjed Oroszország határain - ami a határ menti városok kiürítésére készteti a hatóságokat a napi ágyúzás és dróntámadások közepette - a NATO háborús játéka nem minden veszély nélküli. A New York Times nevű vezető lap Douglas Barrie, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének munkatársa megjegyzéseire hivatkozva azt írja: a háborús játékok célja, hogy

„tudassa Putyinnal, hogy a NATO mire képes Oroszország ellen, ha szükséges”.

A német légierő vezeti a többnemzetiségű gyakorlatot, és a taktikai élőrepülésre összpontosít. Magába foglal majd ki- és visszaküldetést Románia és a balti államok légtere felett.

Üzenet Moszkvának

A hadgyakorlat hipotetikus forgatókönyve szerint a németországi Rostock kikötőjének orosz inváziója aktiválja a NATO 5. cikkelyét, valamint egy teljes körű háborút a NATO és Oroszország között. A háborús játék magában foglalja a kikötő visszafoglalását.

Hivatalos közleményében a NATO kijelenti:

„A gyakorlat… az 5. cikkely szerinti forgatókönyvként is ismert kollektív védelmi forgatókönyvön alapul, amelyben a szövetségesek légierőiket Németországba vetik a hibrid megszálló erők elleni harcra. Az összehangolt kombinált műveletek során a szövetséges légierő bebizonyítja, hogy képes megvédeni a NATO területét gyors, határozott fellépéssel."

A nagyszabású hadgyakorlat magában foglalja az orosz határ közelében lévő NATO-tagországok légterébe történő bevetéseket, beleértve Litvániát, Romániát, Lengyelországot és Csehországot.

A NATO közleménye szerint a missziók az Északi-tenger, a Balti-tenger és Dél-Németország felett zajlanak majd, „beleértve a szárazföldi csapatok támogatását és az evakuációs küldetéseket”. A gyakorlaton 24 NATO-tagországból, valamint Japánból katonai megfigyelők vesznek részt. Finnország, a NATO legújabb tagja is részt vesz, Svédországgal egyetemben, amely aktívan kötődik a szövetséghez.

A NATO szóvivője világossá tette, hogy a hadgyakorlat nem egy feltételezett ellenfelet célozta meg, hanem Oroszországot.

"Az Air Defender világos üzenetet küld, hogy a NATO kész megvédeni a szövetséges terület minden centiméterét" - mondta.

Adam Casey őrnagy, egy amerikai A-10-es támadórepülőgép-pilóta, aki részt vesz a gyakorlaton, elmondta: „A következő konfliktusban, ahol a NATO védelmére hívhatnak bennünket, nem lesz gyakorlati kör. A10-es pilótaként nem akarok először bejelentkezni az állomásra egy német JTAC [légirányítóval], amikor az ellenséges tankok átlépnek a NATO területére.”

A hadgyakorlaton vadászgépek, bombázók és teherszállító repülőgépek tömeges alakulatai vesznek részt több magasságban. Mindezt a hatalmas háborús játék résztvevői példátlannak nevezték.

„Soha nem csináltam még olyat, mint hétfőn” – mondta Flt. Mark Jenkins hadnagy a Brit Királyi Légierőtől – a New York Timesnak. „Valóban szokatlan, hogy ennyi más repülőgép dolgozik együtt.”

A vezető agytröszt hajmeresztő javaslata

A hatalmas háborús játékok az USA és a NATO hatalmai katonai eszkalációra való felhívása közepette zajlanak. Múlt pénteken az American Enterprise Institute nevű amerikai konzervatív agytröszt közzétette egyik vezető munkatársa, Michael Rubin észrevételét, amelyben az USA nukleáris fegyvereinek Ukrajnában való telepítését támogatja. A címe:

„Elrettentheti Biden az Ukrajna elleni orosz nukleáris támadást? Igen, ha taktikai atomfegyvert ad Ukrajnának.”

Michael Rubin felhívja a figyelmet a Biden-kormányzat által már megtett lépések sorozatára, beleértve a „HIMARS [nagy hatótávolságú rakétarendszer], az Abrams tankok és az F-16 [vadászgépek] küldését”.

Rubin kiemeli:

„A háború most a fordulópontjához ért. Először is, Ukrajna lerombolta az oroszok által megszállt Krímet a tulajdonképpeni Oroszországgal összekötő műutat. A hírszerzési információk szerint Ukrajna állhatott az Északi Áramlat-2 vezeték elleni támadás mögött. A Putyin-ellenes orosz felkelők később Ukrajnából csaptak le Belgorod orosz városra, és valószínűleg az ukrán különleges erők voltak a felelősek a Kreml elleni merész dróntámadásért.”

Rubin ezután felszólítja a Fehér Házat, hogy lássa el Kijevet nukleáris fegyverekkel

„anélkül, hogy kikötné, Ukrajna hol és hogyan használja fel azokat. Az USA azért tart fenn nukleáris fegyvereket, mert azok hatékony elrettentő eszközt jelentenek más nukleáris államokkal szemben. Ukrajnának ugyanilyen joga kell legyen.”

A nukleáris fegyverek Ukrajnában történő telepítésének nyílt támogatása az amerikai nukleáris erők évek óta tartó megerősítése közepette hangzik el. Hétfőn a genfi ​​székhelyű Nemzetközi Nukleáris Fegyverek Felszámolási Kampánya (ICAN) arról számolt be, hogy az USA tavaly 43,7 milliárd dollárt költött nukleáris arzenáljának modernizálására - többet, mint a világ összes országa együttvéve.

A jelentés megjegyzi, hogy „Oroszország 9,6 milliárd dollárral csak 22 százalékát költötte az amerikai büdzsének, Kína pedig az USA összköltségének valamivel több mint negyedét, 11,7 milliárd dollárt”.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)