7p

A V4-ek szélsőséges függősége a német autógyártástól sérülékennyé tette a négy ország gazdaságát. Északkelet-Magyarország olyan csomóponttá fejlődik, amely – geostratégiailag figyelemre méltó módon – összeköti a német ipart a kelet-ázsiai befektetésekkel, és az orosz energiaforrásokat egy szinte teljes akkumulátorgyártási láncba integrálja. Káncz Csaba jegyzete.

A Visegrádi Négyek (V4) a német ipar egyik legfontosabb termelési helyszínévé váltak. Német szempontból a V4-ek számos befektetési előnyt kínálnak: földrajzi közelség Nyugat-Európához, fejlett ipari infrastruktúra, nagyszámú képzett munkaerő és alacsony bérszínvonal. Erősen képviseltetik magukat a vegyipar és az elektronikai ágazat német vállalatai, de mindenekelőtt a német gazdaság zászlóshajói – a gépgyártás és különösen az autóipar.

Nem megy a német autógyáraknak
Nem megy a német autógyáraknak
Fotó: Depositphotos

A V4-ek országaiban gyártott autók – nem kizárólag, de jórészt német autók – gyártása 1991 és 2019 között 6,6-szorosára, 670 ezerről 4,4 millióra nőtt. Ez 2019-ben az EU-ban gyártott összes jármű 24,9 százalékának felelt meg. 2020-ban a világjárvány miatt a termelés 3,6 millió járműre esett vissza. Százalékos arányban kifejezve azonban a V4-ek részesedése az uniós autógyártásból tovább emelkedett, 26,2 százalékra.

A német szövetségi gépjármű-közlekedési hatóság adatai szerint azonban idén augusztusban 69 százalékkal kevesebb új elektromos autót helyeztek forgalomba, mint tavaly augusztusban. A dízelmotorosoknál 24,4 százalékos, a benzineseknél 7,4 százalékos volt a visszaesés.

Ezek a visszaesések, de az autóipar átalakulása önmagában is óriási kihívást jelent, nem utolsósorban a visegrádi országok számára, hiszen gazdaságuk nagyon erősen a német iparhoz kötődik, és növekedésük nagyrészt a német üzletáguknak köszönhető.

A periféria függősége

A V4-ek szélsőséges függősége a német ipartól – és különösen a német autógyártástól – nagyon sérülékennyé tette a négy ország gazdaságát. Egyrészt a szerepek elosztása egyértelmű: Németország tervez, kutat, fejleszt és szedi be a profit nagy részét, míg a visegrádi országok csupán bedolgoznak.

Másodszor, a németországi gazdasági fejlődés közvetlen hatással van a V4-ekre. Amikor 2009-ben a világgazdasági válság következtében a globális autóeladások összeomlottak, a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Magyarország gazdasága recesszióba került, a német autógyártók jelenlegi értékesítési visszaesése szintén hatással van a V4-ek termelésére.

Magyarországon például súlyosan visszaesett az ipari termelés, amelyet a Bloomberg hírügynökség a gyengülő autó- és akkumulátorgyártásnak tulajdonítja. Ehhez jön még a fenyegető kereskedelmi konfliktus az EU és Kína között, amely ma Magyarország legfontosabb befektetője. 2024 második negyedévében a magyar gazdaság 0,2 százalékkal zsugorodott.

Az átalakulás következményei

Az elektromos járművekre való átállás jelentős változásokat hoz a gyártásban, mivel az e-autókat könnyebb gyártani, mint a hagyományos belső égésű motorokat. Ennek következtében egyes beszállítókat a megszűnés fenyegeti. Lengyelország és Magyarország jobban függ a belsőégésű motorok, motoralkatrészek és sebességváltók exportjától, mint más kelet-európai országok. A Cseh Köztársaságban és Szlovákiában ezzel szemben a motorok és sebességváltók gyártása elsősorban a nagy, helyi autóösszeszerelésre szolgál, és kevésbé exportra.

Lengyelország a legnagyobb motorgyártó, hat motorgyára van, és 2020-ban 2,8 milliárd euró értékben exportált motorokat. Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Magyarország a kelet-közép-európai motoralkatrészek legnagyobb exportőre is.

A V4-ek kormányai is különböző módon kezelik az átalakulást. Lengyelország, Magyarország és Szlovákia nagyon igyekszik befektetőket vonzani az akkumulátorgyárakba és az elektromos sebességváltók alkatrészeinek gyártásához. Lengyelország és Magyarország nagyon sikeres volt a kínai és koreai gyárak vonzásában. A Cseh Köztársaság e tekintetben meglehetősen passzív volt.

A vegyes termelés problémái

Míg Nyugat-Európában olyan gyárakat nyitottak, amelyek teljes mértékben az elektromos autók tömeggyártására vannak berendezkedve – mint például a VW Zwickauban és Emdenben lévő gyárai, a Berlin melletti Tesla-gyár –, vagy ilyen gyárakat terveznek – például a VW Wolfsburg melletti Trinity gyárát –, addig a legtöbb kelet-európai országban ez nem így van. A jelenlegi stratégia ott a vegyes gyártást célozza, ahol az elektromos járműveket a belső égésű motorokkal együtt, ugyanazokban a gyárakban kívánják gyártani.

Annak érdekében, hogy a vegyes termelés középtávon nyereségessé váljon, számos kelet-európai gyár tervezi, hogy az alacsonyabb termelést alacsony termelési költségekkel és nagyfokú munkaerő rugalmassággal kompenzálja. Hosszabb távon azonban a vegyes termelésnek ez a stratégiája aligha versenyképes a teljes mértékben az e-mobilitásra orientált gyárakkal szemben. Ez hosszú távon komoly gazdasági problémákat okozhat Kelet-Közép-Európában.

Nem uniós piacokra szánt motorok

Kivételt képez a BMW jelenleg épülő debreceni gyára, amely a tervek szerint 2025-re készül el. Eredetileg ezt az üzemet is vegyes gyártásra szánták. A Tesla-csoport gyors növekedése azonban arra kényszerítette a BMW vezetőségét, hogy megváltoztassa terveit.

A másik kivétel a Volvo szlovákiai gyára, amelyet 2022-re jelentettek be. Ezek a kivételek azt jelzik, hogy Kelet-Európa is egyre inkább olyan gyárakra összpontosít, amelyeket kizárólag elektromos járművekre terveznek, és az uniós piacokat hivatottak kiszolgálni.

Ugyanakkor bővül a belső égésű motorok gyártásának bázisa az EU-n kívüli piacok számára. Ezzel egyidejűleg bővül az EU-n kívüli piacokra szánt belső égésű motorok gyártásának alapja.

A hazai út

Magyarország mindehhez sajátos módon viszonyul. A keleti periférián elfoglalt pozíciójának megerősítése érdekében összekapcsolta a kelet-ázsiai közvetlen beruházásokat az akkumulátorgyártásban és a német autógyártók beruházásait az elektromos járművek gyártásában. Ez a német befektetőknek nyújtott állami ösztönzők, a kínai Új Selyemútban (Belt and Road Initiative, BRI) való részvétel, valamint az Oroszországgal kötött energetikai megállapodások és infrastrukturális projektek keverékét jelenti, és a kelet-ázsiai befektetőknek köszönhetően Magyarország az elektromos autók akkumulátorainak egyik vezető gyártójává vált Európában.

A kínai BYD például, amely jelenleg Szegeden építi első magyarországi autógyárát, szintén beruház egy Budapesttől északra található akkumulátor-összeszerelő üzembe. A kínai cégek 2016 óta építenek Komáromban elektromos buszokat, amelyeket Londonban és máshol is használnak.

Hazánkban két kínai akkumulátorgyártó, az Eve Energy és a világ legnagyobb ipari csoportja, a CATL tevékenykedik – a CATL az első, erfurti telephely után Debrecenben építi második európai üzemét. A dél-koreai SK Innovation csoport a Budapest melletti Iváncsán építi harmadik magyarországi üzemét.

Erősödő együttműködés

Mivel az új ipari telephelyek, energia- és infrastrukturális projektek jól összekapcsolódnak Magyarországon, a német autógyártók jelenleg fokozott érdeklődést mutatnak Magyarország iránt, hogy lépést tartsanak az e-autógyártással. A kínai akkumulátorgyártó CATL például a BMW-vel azonos régióban épít gyárat.

E gyárak közelében új energetikai infrastruktúra épül további gáztüzelésű erőművekkel. Északkelet-Magyarország olyan csomóponttá fejlődik, amely – geostratégiailag figyelemre méltó módon – összeköti a német ipart a kelet-ázsiai befektetésekkel, és az orosz energiaforrásokat egy szinte teljes akkumulátorgyártási láncba integrálja.

 (Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ritka kellemetlen hír érkezett Németországból
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 13:13
Ezért vannak bajban a cégek.
Makro / Külgazdaság MNB-botrány: újabb részletek derültek ki
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 12:49
Több ezer német lakást vásárolt a jegybanki alapítvány lengyel cége tavaly.
Makro / Külgazdaság Hihetetlen, hogy mennyit költ a kormány az adósságok kamataira
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 12:05
2726 milliárd forintot fizetett az állam az év első hét hónapjában az adóssága kamataira.
Makro / Külgazdaság Akár olcsóbb is lehetne a tankolás szombattól
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 10:58
A nagykereskedelmi ár biztos csökken.
Makro / Külgazdaság Megígérték a bankok, hogy mindenki visszakapja a pénzét
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 10:09
Hiba volt duplán levonni a pénzt.
Makro / Külgazdaság Sokkoló adat érkezett a magyar inflációról
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 08:30
4 százalék felett maradt az infláció.
Makro / Külgazdaság Türelmetlenek a németek a vámmegállapodás miatt
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 7. 14:16
Az amerikai-európai vámmegállapodás mielőbbi életbe léptetését sürgeti a német autóipar szakmai képviselete.
Makro / Külgazdaság Szomorkodhat a magyar gazdaság: rossz hírek érkeztek
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 7. 13:23
Júniusban csökkent a német ipari termelés.
Makro / Külgazdaság Trump száz százalékos vámot vetne ki a chipekre és félvezetőkre
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 7. 07:22
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy az Egyesült Államok „körülbelül 100 százalékos” vámot vet ki az importált félvezető chipekre, hozzátéve, hogy a chipgyártók elkerülhetik a vámot, ha befektetnek az amerikai gyártásba.
Makro / Külgazdaság Milorad Dodik elhagyta Budapestet, nem maradt itt politikai menekültként – derült ki a Kormányinfón
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 6. 18:01
A boszniai Szerb Köztársaság volt elnöke, Milorad Dodik elhagyta Magyarországot, nem kapott politikai menekült státuszt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG