A Visegrádi Négyek (V4) a német ipar egyik legfontosabb termelési helyszínévé váltak. Német szempontból a V4-ek számos befektetési előnyt kínálnak: földrajzi közelség Nyugat-Európához, fejlett ipari infrastruktúra, nagyszámú képzett munkaerő és alacsony bérszínvonal. Erősen képviseltetik magukat a vegyipar és az elektronikai ágazat német vállalatai, de mindenekelőtt a német gazdaság zászlóshajói – a gépgyártás és különösen az autóipar.
Fotó: Depositphotos
A V4-ek országaiban gyártott autók – nem kizárólag, de jórészt német autók – gyártása 1991 és 2019 között 6,6-szorosára, 670 ezerről 4,4 millióra nőtt. Ez 2019-ben az EU-ban gyártott összes jármű 24,9 százalékának felelt meg. 2020-ban a világjárvány miatt a termelés 3,6 millió járműre esett vissza. Százalékos arányban kifejezve azonban a V4-ek részesedése az uniós autógyártásból tovább emelkedett, 26,2 százalékra.
A német szövetségi gépjármű-közlekedési hatóság adatai szerint azonban idén augusztusban 69 százalékkal kevesebb új elektromos autót helyeztek forgalomba, mint tavaly augusztusban. A dízelmotorosoknál 24,4 százalékos, a benzineseknél 7,4 százalékos volt a visszaesés.
Ezek a visszaesések, de az autóipar átalakulása önmagában is óriási kihívást jelent, nem utolsósorban a visegrádi országok számára, hiszen gazdaságuk nagyon erősen a német iparhoz kötődik, és növekedésük nagyrészt a német üzletáguknak köszönhető.
A periféria függősége
A V4-ek szélsőséges függősége a német ipartól – és különösen a német autógyártástól – nagyon sérülékennyé tette a négy ország gazdaságát. Egyrészt a szerepek elosztása egyértelmű: Németország tervez, kutat, fejleszt és szedi be a profit nagy részét, míg a visegrádi országok csupán bedolgoznak.
Másodszor, a németországi gazdasági fejlődés közvetlen hatással van a V4-ekre. Amikor 2009-ben a világgazdasági válság következtében a globális autóeladások összeomlottak, a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Magyarország gazdasága recesszióba került, a német autógyártók jelenlegi értékesítési visszaesése szintén hatással van a V4-ek termelésére.
Magyarországon például súlyosan visszaesett az ipari termelés, amelyet a Bloomberg hírügynökség a gyengülő autó- és akkumulátorgyártásnak tulajdonítja. Ehhez jön még a fenyegető kereskedelmi konfliktus az EU és Kína között, amely ma Magyarország legfontosabb befektetője. 2024 második negyedévében a magyar gazdaság 0,2 százalékkal zsugorodott.
Az átalakulás következményei
Az elektromos járművekre való átállás jelentős változásokat hoz a gyártásban, mivel az e-autókat könnyebb gyártani, mint a hagyományos belső égésű motorokat. Ennek következtében egyes beszállítókat a megszűnés fenyegeti. Lengyelország és Magyarország jobban függ a belsőégésű motorok, motoralkatrészek és sebességváltók exportjától, mint más kelet-európai országok. A Cseh Köztársaságban és Szlovákiában ezzel szemben a motorok és sebességváltók gyártása elsősorban a nagy, helyi autóösszeszerelésre szolgál, és kevésbé exportra.
Lengyelország a legnagyobb motorgyártó, hat motorgyára van, és 2020-ban 2,8 milliárd euró értékben exportált motorokat. Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Magyarország a kelet-közép-európai motoralkatrészek legnagyobb exportőre is.
A V4-ek kormányai is különböző módon kezelik az átalakulást. Lengyelország, Magyarország és Szlovákia nagyon igyekszik befektetőket vonzani az akkumulátorgyárakba és az elektromos sebességváltók alkatrészeinek gyártásához. Lengyelország és Magyarország nagyon sikeres volt a kínai és koreai gyárak vonzásában. A Cseh Köztársaság e tekintetben meglehetősen passzív volt.
A vegyes termelés problémái
Míg Nyugat-Európában olyan gyárakat nyitottak, amelyek teljes mértékben az elektromos autók tömeggyártására vannak berendezkedve – mint például a VW Zwickauban és Emdenben lévő gyárai, a Berlin melletti Tesla-gyár –, vagy ilyen gyárakat terveznek – például a VW Wolfsburg melletti Trinity gyárát –, addig a legtöbb kelet-európai országban ez nem így van. A jelenlegi stratégia ott a vegyes gyártást célozza, ahol az elektromos járműveket a belső égésű motorokkal együtt, ugyanazokban a gyárakban kívánják gyártani.
Annak érdekében, hogy a vegyes termelés középtávon nyereségessé váljon, számos kelet-európai gyár tervezi, hogy az alacsonyabb termelést alacsony termelési költségekkel és nagyfokú munkaerő rugalmassággal kompenzálja. Hosszabb távon azonban a vegyes termelésnek ez a stratégiája aligha versenyképes a teljes mértékben az e-mobilitásra orientált gyárakkal szemben. Ez hosszú távon komoly gazdasági problémákat okozhat Kelet-Közép-Európában.
Nem uniós piacokra szánt motorok
Kivételt képez a BMW jelenleg épülő debreceni gyára, amely a tervek szerint 2025-re készül el. Eredetileg ezt az üzemet is vegyes gyártásra szánták. A Tesla-csoport gyors növekedése azonban arra kényszerítette a BMW vezetőségét, hogy megváltoztassa terveit.
A másik kivétel a Volvo szlovákiai gyára, amelyet 2022-re jelentettek be. Ezek a kivételek azt jelzik, hogy Kelet-Európa is egyre inkább olyan gyárakra összpontosít, amelyeket kizárólag elektromos járművekre terveznek, és az uniós piacokat hivatottak kiszolgálni.
Ugyanakkor bővül a belső égésű motorok gyártásának bázisa az EU-n kívüli piacok számára. Ezzel egyidejűleg bővül az EU-n kívüli piacokra szánt belső égésű motorok gyártásának alapja.
A hazai út
Magyarország mindehhez sajátos módon viszonyul. A keleti periférián elfoglalt pozíciójának megerősítése érdekében összekapcsolta a kelet-ázsiai közvetlen beruházásokat az akkumulátorgyártásban és a német autógyártók beruházásait az elektromos járművek gyártásában. Ez a német befektetőknek nyújtott állami ösztönzők, a kínai Új Selyemútban (Belt and Road Initiative, BRI) való részvétel, valamint az Oroszországgal kötött energetikai megállapodások és infrastrukturális projektek keverékét jelenti, és a kelet-ázsiai befektetőknek köszönhetően Magyarország az elektromos autók akkumulátorainak egyik vezető gyártójává vált Európában.
A kínai BYD például, amely jelenleg Szegeden építi első magyarországi autógyárát, szintén beruház egy Budapesttől északra található akkumulátor-összeszerelő üzembe. A kínai cégek 2016 óta építenek Komáromban elektromos buszokat, amelyeket Londonban és máshol is használnak.
Hazánkban két kínai akkumulátorgyártó, az Eve Energy és a világ legnagyobb ipari csoportja, a CATL tevékenykedik – a CATL az első, erfurti telephely után Debrecenben építi második európai üzemét. A dél-koreai SK Innovation csoport a Budapest melletti Iváncsán építi harmadik magyarországi üzemét.
Erősödő együttműködés
Mivel az új ipari telephelyek, energia- és infrastrukturális projektek jól összekapcsolódnak Magyarországon, a német autógyártók jelenleg fokozott érdeklődést mutatnak Magyarország iránt, hogy lépést tartsanak az e-autógyártással. A kínai akkumulátorgyártó CATL például a BMW-vel azonos régióban épít gyárat.
E gyárak közelében új energetikai infrastruktúra épül további gáztüzelésű erőművekkel. Északkelet-Magyarország olyan csomóponttá fejlődik, amely – geostratégiailag figyelemre méltó módon – összeköti a német ipart a kelet-ázsiai befektetésekkel, és az orosz energiaforrásokat egy szinte teljes akkumulátorgyártási láncba integrálja.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A Török Áramlatról. 
