Németországban 20 608 menedékkérőt regisztráltak márciusban a februári 61 428 után, a kétharmados csökkenés igen jelentős mértékben a nyugat-balkáni migrációs útvonal lezárásának tulajdonítható - mondta a német szövetségi belügyminiszter pénteken Berlinben.
Thomas de Maiziere kiemelte: a német kormány ugyan bírálta a nyugat-balkáni útvonal lezárását, de "ez a vita véget ért", mert az EU-Törökország megállapodás megkötésével sikerült elérni egy "európai megoldást".
A 20 ezer fölötti menedékkérő egy része egy ideje már az országban van. A határigazgatást végző szövetségi rendőrség adatai szerint márciusban alig 5 ezer menedékkérő lépett be az országba, az év eleje óta pedig 107 500. Az utóbbi hetekben a napi átlag 200 alatt volt - mondta a belügyminiszter.
Fenntartható ez így?
Az egyoldalú intézkedések helyére lépő új megoldás révén véget ér a "menekültek továbbterelése", és az EU a közösség egyetlen tagját sem hagyja magára. Továbbá erősödik az uniós külső határ védelme, és a Görögországba illegálisan átkelő embereket visszaküldik Törökországba, ugyanakkor az EU legális lehetőséget teremt menekültek humanitárius befogadására. Ez az öt tényező együtt az érkezők számának rövid távú csökkenése helyett hosszú távú és fenntartható csökkenéshez vezet - hangsúlyozta a miniszter.
Kérdés, hogy lesznek-e új útvonalak
A várható folyamatokról szólva hangsúlyozta, hogy még nem lehet komolyan vehető előrejelzést készíteni, főleg azért, mert nem tudni, hogy milyen eredményekre vezet az EU-Törökország megállapodás végrehajtása, és kialakulnak-e új migrációs útvonalak. Elsősorban a Líbia-Olaszország útvonal érdemel figyelmet - jegyezte meg.
A német belügyminiszter szerint az észak-afrikai államokkal hasonló uniós szintű megállapodásokra lehet szükség, mint az EU-Törökország egyezmény, és eredményesek lehetnek a nemzeti szinten tett lépések - az elutasított menedékkérők könnyített visszafogadásáról Algériával, Tunéziával és Marokkóval kötött megállapodások - is.
|
| Bevándorlók várakoznak egy kerítés mögött, a macedón-görög határnak az észak-görögországi Idomeni és a macedóniai Gevgelija közötti szakaszán. (MTI/EPA/Nake Batev) |
Kína figyelemmel kíséri az Európai Unió Kínával kapcsolatos vitáit. 
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
