Első látásra elképesztő rekordokat hozott az amerikai elnökválasztás: a részvételi arány becslések szerint csaknem 70 százalék (pontos adat még nincs), ami a legmagasabb érték 1900 óta, és mind Joe Biden, mind Donald Trump több szavazatot kapott, mint korábban bármelyik elnökjelölt az amerikai történelemben.
Dőltek a csúcsok
Ma reggeli, csaknem végleges adatok szerint a demokratapárti jelölt 75,4 millió voksot sepert be, csaknem 6 millióval többet, mint az eddigi csúcstartó, Barack Obama 2008-ban, és 9,5 millióval (!) többet, mint a 2016-os demokratapárti aspiráns, Hillary Clinton.
Hatalmasat lépett előre Donald Trump is, akire 70,9 millió amerikai szavazott – 2016-ban 8 millióval kevesebb, mintegy 63 millió voks is elég volt a győzelemhez. Egyébként már az is több volt, mint amennyit a két korábbi republikánus elnökjelölt, Mitt Romney és John McCain kapott, és még a kétszer elnökké választott George W. Bush számait is felülmúlta.
Biden összességében 15 százalékkal növelte a demokratapárti tábort négy évvel ezelőtthöz képest, Trump pedig 12,5 százalékkal bővítette bázisát, amivel normál esetben simán választást lehet nyerni.
Bárki, csak ne Trump
Bár végeredményben az számít, hogy ki mennyi elektori szavazatra tudja „beváltani” a voksokat – 2016-ban Hillary Clinton 3 millióval több szavazatot szerzett Trumpnál, ez azonban csak 227 elektori voksra volt elég, így akkor a 304 elektori voksot begyűjtó republikánus politikus költözhetett a Fehér Házba (most Biden előreláthatóan 306 elektori szavazattal fog nyerni) –, mégis felmerül a kérdés, hogy minek köszönhető az óriási választói aktivitás, és hogyan tudott Biden ennyi új voksot szerezni.
Az első adatok azt mutatják, hogy a Biden-táborban sok volt a proteszt-szavazó, akik nem az ő javára, hanem Trump ellenében döntöttek
- mondta a Privátbankár.hu-nak Feledy Botond külpolitikai szakértő. Szerinte ők négy éve még nem mentek el szavazni, vagy akkor – szintén protesztből – Donald Trumpra adták voksukat.
Hozzátette: a friss adatok alapján úgy tűnik, hogy az elővárosok kifejezetten elmozdultak balra 2016-hoz képest.
Trumpé a vidék, de...
A Wall Street Journal szerint a polarizáltság megmaradt, a „két Amerika” (a demokratáké és a republikánusoké) továbbra is nagyon távol van egymástól.
A lap szerint
Trumpnak sikerült növelnie a részvételt törzsszavazói, tehát a fehér munkások és a vidéken, kisvárosokban élő konzervatívok körében.
Emellett maga mellé tudta állítani a latinók egy részét – nekik is köszönhető, hogy megnyerte Floridát, és vissza tudta szorítani a demokratapárti előretörést Texasban. Ez összesen 67 elektori szavazatot jelentett.
Biden ugyanakkor
elvette Trumptól a Nagy Tavaknál fekvő államokat, Wisconsint és Michigant, valamint Pennsylvaniát, amivel összesen 46 elektori voksot szerzett.
A demokratapárti jelölt e három állam elő- és külvárosaiban szorította vissza Trumpot.
Emellett sikerült megszereznie két, alapvetően republikánus államot, Arizonát és Georgiát, nem kis részben az ottani aktív kampánynak köszönhetően. (A fenti térképen Georgiát még nem jeleztük.)
2016-ban még így nézett ki Amerika:
Biden Kék Fala
A WSJ szerint Biden „Trump világában” (szavazói körében) alig ért el sikereket.
Ugyanakkor
mozgósítani tudta a Kék Amerikát (a demokratapártiakat), és helyreállította a Kék Falat a Nagy Tavak környékén,
valamint a függetlenek körében is legyőzte az eddigi elnököt.
Kampányában balközép irányvonalat követett. Azt hangsúlyozta, hogy egyesíteni szeretné az országot, és egy ciklusra korlátozná Trump elnökségét. Azt is előszeretettel mondogatta, hogy az elnök félrekezelte a vírusválságot.
Arra épített, hogy tarol majd a nők, valamint a külvárosi és fekete szavazók körében.
A fekete nők 93 százaléka őt támogatta, amiben persze alighanem szerepe volt alelnök-jelöltjének, Kamala Harrisnek.
Visszatérve a részvételi arányra, az amerikai Time magazin szerint nem a mostani szám volt magas – Nyugat-Európában nem ritka az ekkora részvétel –, hanem a korábbi számok voltak alacsonyak: a 2016-os választást tekintve például az USA a 30. legrosszabb mutatóval bír a rangsorolt 35 ország közül a Pew Research felmérése alapján. (Magyarország 11. ezen a listán.)
A lap szerint
most – csakúgy, mint az 1800-as évek közepén – a megosztottság és a regnáló hatalommal szembeni düh vitte az egekbe a részvételi arányt.
Feledy Botond úgy véli, hogy a levél- és a korai szavazás lehetősége – ezzel többségében a demokratapártiak éltek – szintén megdobta a részvételt.
Két Amerika
A választás összességében csak megerősítette, amit már eddig is mindenki tudott:
az Egyesült Államok megosztott. A szemben álló táborok pedig még nagyobbak lettek: most már egy 75 milliós tábor áll szemben egy 71 millióssal.
Joe Biden győzelmi beszédében mindenesetre azt mondta: olyan elnök szeretne lenni, aki nem megoszt, hanem egyesít.
Nem szabad többé ellenségként kezelni ellenfeleinket, valamint itt az idő, hogy meghallgassuk egymást, és meggyógyítsuk Amerikát
- fogalmazott.
Bident már 1972-ben beválasztották a Szenátusba, 2009 és 2017 között, az Obama-korszakban pedig az Egyesült Államok alelnöke volt. Ő a legidősebb megválasztott elnök az ország történetében: novemberben tölti be 78. életévét.
Donald Trump szerint a választást elcsalták a levélszavazatokkal. Hívei országszerte utcára vonultak, stábja pedig több államban bírósághoz fordult jogorvoslatért.
80 milliárd dolláros biznisz lehet.
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
