A Samsung nem kispályázott: 45 ezer embert dolgoztató üzemet épített Bac Ninh tartományban, amire természetesen egész kiszolgáló iparágak települtek: 2000 étterem és szálloda nyílt a környéken, így összességében jócskán megdobva a korábban szerényen éldegélő tartomány egy főre jutó GDP-jét, ami most a háromszorosa a vietnami átlagnak.
Az egész országot húzza
A Samsung beruházása méreténél fogva az egész ország gazdaságát megdobta, Vietnam most a világ leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozik. Az ország szeretné a kínai modellt megvalósítani, hatalmas gyártókapacitást vonzani, amelyre aztán ráépül egy helyi beszállítói hálózat, amelyből idővel aztán saját önálló, nagy cégek is létrejöhetnek, ahogy ez a nagy északi szomszédnál történt. Kínában a Samsung 1992-ben nyitotta az első gyárat, de ott azóta a bérek és költségek már viszonylag magasra szálltak, így Vietnam most ideális helyszín.
A cég egyébként komplett infrastruktúrát is kiépített: úthálózat létesült, melyen Samsung logós buszok szállítják a dolgozókat és kamionok az elkészült Galaxy okostelefonokat és egyéb termékeket. A közeli repülőtéren a cég egy önálló cargo terminált is rendelt. Bac Ninh tartományba összesen 856 cég hozott összesen 12 milliárd dollárt, ennek fele a Samsunghoz kapcsolódó vállalkozás. A tartomány gazdasági össztermékének 60 százaléka származik a külföldi befektetésekből.
Gyors növekedés, jó munkakörülmények
A Samsung eddig 15 milliárd dollárt fektetett be Vitnamban, és 33 milliárdos árbevételével ő a legnagyobb exportőr az országban. Mielőtt megjelent, Vietnam mindössze 600 millió dollár értékben exportált telekommunikációs eszközöket. Ez 2010-ben már 2 milliárd dollár volt, 2011-ben 6, 12-ben 13, rá egy évvel már 20. Nem csoda, hogy az utóbbi években elképesztő ütemben bővül a gazdaság.
A Bac Ninh üzemen kívül még két gyár van az országban: egy Thai Nguyen tartományban, és egy Ho Si Minh-városban, összesen 130 ezer dolgozóval, és még további bővítési tervek is vannak. Munkaerő még akad bőven, hisz a rizsföldeken eddig sokkal többen dolgoztak, mint amit a modern mezőgazdaság szükségessé tesz. A Bloombergnek egy dolgozó elmondta, hogy a Samsungnál jók a munkakörülmények, a cég egészségbiztosítást köt dolgozóinak és időnként ingyenes céges kirándulásra viszi őket.
A kínai modell
Vietnam olyan országokkal versenyzik a hasonló befektetésekért, mint Banglades, Thaiföld vagy Indonézia. Ugyanakkor egyikben sincs meg az a hatalmas potenciál, ami Kínában megvolt: olcsó munkaerő, olcsó tőke, infrastruktúra, hatalmas belső piac, megfelelő színvonalú oktatás és a politikai akarat.
Mindazonáltal, ha Vietnam követni akarja a kínai modellt, leginkább a hazai beszállítói bázist kell kiépítenie, amelyik már komolyabb alkatrészeket is elő tud állítani, nem csak az egész alapvetőket. A magasabb hozzáadott értékű termékek nélkül a hazai cégek csak nagyon mérsékelten profitálnak, ezt a problémát itthon is jól ismerjük.
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
