|
| Recep Tayyip Erdogan elnök támogatóihoz beszél Isztambulban 2016. július 16-án. (MTI/EPA) |
Törökország történetében első alkalommal bukott meg egy katonai puccs, miután a katonaság 1960 óta már négy demokratikusan megválasztott kormányt döntött meg – köztük 1997-ben azt az iszlamista Necmettin Erbakant, aki Erdogan jelenlegi elnök politikai mentorának számít. Erdogan és kormánya szerint a hadseregen belül kiépült „párhuzamos struktúrához" tartozó katonák felelősek a puccskísérletért. Ezzel az amerikai száműzetésben élő befolyásos hitszónok, Fethullah Gülen támogatóira céloznak.
Valóban, a kormány a puccs kitörésekor lezáratta a légteret az óriási Incirlik légibázis fölött, amelyen egyes becslések Washington 50 nukleáris töltetet tárol. Erdogan felszólította Washingtont, hogy adja ki a hitszónokot, de formális kiadatási kérelem még nem érkezett Amerikába. Ez valószinüleg nem is fog megérkezni, hiszen Erdogannak külföldi bűnbakra van szüksége ahhoz, hogy hazai despotikus politikai rendszerét konszolidálja. Gülen szombaton másodszor is közleményben ítélte el a lehető leghatározottabban a puccskísérletet, sőt egy vasárnapi interjúban Erdogant és körét vádolta meg azzal, hogy megszervezték ezt a pancser módon lebonyolított hatalomátvételi kísérletet.
Megrendezhette-e Erdogan titkosszolgálata a puccsot?
Az óriási apparátus mindenesetre Erdogan rendelkezésére áll, hiszen a török állambiztonság költségvetését Ankara az elmúlt évtizedben több mint négyszeresére növelte, ehhez jön még a 2016-os központi költségvetésben előirányzott csaknem 50 százalékos emelés. Az szembeszökő, hogy a puccs tekintetében széleskörű tapasztalatokkal rendelkező hadsereg felkelő része egy ilyen dilettáns mutatványt adjon elő. Szakértők szerint első lépésként a puccsistáknak foglyul kellett volna ejteniük, vagy ki kellett volna végezniük az elnököt. De az is kérdés, hogy miközben a parlamentet megtámadták, miért nem történt semmilyen behatolás minisztériumokba illetve kormányzati épületekbe? Az is a gyanút erősíti, hogy Erdogan eddig egyetlen titkosszolgálati vezetőt sem mozdított el a helyéről, holott éppen nekik kellett volna előrejelezni az összeesküvést.
Mindenesetre szombaton Erdogan kijelentette, hogy a puccs „Isten adománya” volt és azonnal megindította a széleskörű tisztogatásokat az igazságszolgáltatás már amúgy is megrendített szervezetében. 2745 bírót és ügyészt vettek őrizetbe a puccs leverése utáni órákban, köztük egy alkotmánybírót. A jogállam eltiprása tehát teljes sebessége kapcsolt.
A Nyugat tehetetlenül figyeli a szultáni rendszer kiépítését
Berlin és Brüsszel számára ez a politikai cirkusz újra rávilágít egy szinte feloldhatatlan dilemmára. Egyrészt a menekült-paktum értelmében az EU-nak szüksége van Ankarára, és a NATO tagjaként az európai biztonsági egyensúly egy horgonyaként is funkcionál. Másrészt az EU nem nézheti tétlenül, ahogy Erdogan saját magát mindenki szeme láttára egy kvázi-szultánná nevezi ki. Egy friss felmérés szerint a németek 77 százaléka keményebb fellépést akar a kormányától Erdogannal szemben, még ha ez a menekült-paktumot veszélyezteti is.
Erdogan pártjának (AKP) egyelőre nincsen elég parlamenti szavazata az alkotmány megváltoztatására és a putyini-típusú elnöki rendszer bevezetésére, ezért az utóbbi időben padlógázzal darálja le a saját kormányát és a jogállamot. Erdogan tevékenysége már jó ideje kimeríti az államcsíny fogalmát. A Pallas Nagylexikon szerint az államcsíny „az alkotmány kijátszása, az államhatalom birtokosának olyan aktusa, mely az uralmi formának jogtalan megváltoztatását célozza, illetőleg eredményezi”. Davutoglu miniszterelnököt - aki nem tűnt elég szolgalelkűnek - májusban eltávolította, ellenzéki képviselőktől vonta meg a parlamenti mentelmi jogukat, miközben a rendőrség száll meg ellenzéki újságok szerkesztőségeit. Jelenlegi miniszterelnöke, Binali Yildirim csupán egy erőtlen báb és a kormányüléseket is már a saját elnöki palotájába hívja össze.
Abba az 1100 szobás kastélyba, amelynek 2014-es építéséhez nem volt jóváhagyott költségvetési keret – végül majdnem 200 milliárd forintba került - és amelyet jogi felhatalmazás nélkül egy természetvédelmi területen építtetett föl. Sajtóértesülések szerint az elnöki palota alatt megépített bunkerban Erdogan kialakított egy elnöki parancsnoki és műveleti központot is, amelynek 143 monitorára a hadsereg, a hírszerzés és a katasztrófavédelem élőben tud bekapcsolódni Törökország mind a 81 tartományából.
A paradigmaváltás szükségessége
|
| Káncz Csaba |
Az újabb török politikai földrengés a világot rendkívül sérülékeny politikai helyzetben éri. Még csak napok teltek el a Brexit népszavazás óta, miközben forrong az USA is a rendőr-gyilkosságok és Donald Trump republikánus elnökjelöltsége miatt. Franciaországban a nizzai események után újonnan meghosszabbították a rendkívüli állapotot, a NATO csapatokat telepít az orosz határra, a Dél-kínai-tengeren pedig a hágai döntés borzolja a kedélyeket.
Egyre világosabbá válik, hogy az adóssághegyekre épült jóléti korszaknak vége a világban, még ha a főáramlatú politika ezzel nem is hajlandó szembesíteni a választókat. Gazdasági és társadalmi paradigmaváltás szükséges, ahol nem a gazdasági növekedés, a GDP hajszolása jelenti a társadalom számára a fő elérendő célt, hanem a helyi közösségek megerősödése és a szolidaritás eszméjének előtérbe helyezése. Mivel azonban a globális politikai vezetés képtelen a paradigma-váltást levezényelni, a biztonságpolitikai hőmérséklet további ütemes emelkedésére lehet számítani az elkövetkező időben.
Káncz Csaba jegyzete
Nem lesz zökkenőmentes az átmenet. 
