Amikor két hete Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter Isztambulban tárgyalt török kollégájával, akkor nemcsak az iráni gázexport újraindításáról volt szó, hanem érzékeny geopolitikai témák is napirendre kerültek, így a proxi háborúk nyomán rommá lőtt Jemen és Líbia.
Jemeni együttműködés
Irán már évek óta folytatja proxi háborúját az országban Szaúd-Arábia ellen. A közelmúltban felbukkantak olyan jelentések, miszerint Törökország is megjelent az Arab-félsziget déli csücskén.
Az „Arab Weekly” nevű folyóirat májusban jelentette, hogy a török titkosszolgálat egy humanitárius segélyszervezet (IHH) fedését felhasználva hajtja végre műveleteit. Az IHH egyben a Muszlim Testvériség befolyása alatt is áll - amelyet a maga forradalmi ideológiája miatt Szaúd-Arábiában különösen veszélyesnek tartanak – és komoly anyagi támogatást kap a katari kormányzattól.
A folyóirat szerint Jemenben egy laza török-katari koalíció jött létre, amely Iránnal is tartja a kapcsolatot. Ez a politikai tengely a jemeni elnök számára alternatívát jelent Rijáddal szemben. Törökország már régóta érdeklődést mutat a Vörös-tenger térsége irányába, 2017 végén váratlanul megegyezett Szudánnal arról, hogy felújítja Suakin kikötőjét a Vörös-tenger partján.
Az egykori ottomán kikötő tranzit-állomásként működött muszlim zarándokok számára Mekka irányába – most Erdogan visszaállította ezt a funkcióját, a török hadsereg közvetlen felügyelete alatt.
Közös érdekek Líbiában
A sivatagi országban is egyre szorosabban együttműködik Törökország és Irán. Friss beszámolók szerint Teherán által támogatott síita milíciák érkeztek Irakból, amelyek a török csapatokat támogatják. Ráadásul egy, az Iráni Forradalmi Gárdához köthető hajó április végén fegyvereket szállított Misrata kikötőjébe.
A kurd kérdés
Irán és Törökország sajtójelentések szerint két hete leegyeztetett légicsapásokat hajtott végre kurd célpontok ellen az iraki-török és az iraki-iráni határ térségében. Még a tüzérséget is bevetették. Bár Irán békésen integrálni szeretné a maga mintegy 5 milliós kurd népességét, de Észak-Szíriában az ottani kurdok között egyre több az olyan dzsihádista csoport, amely a síitákat deklarált ellenségnek tekinti.
Izrael célkeresztben
Mind Irán, mind Törökország támogatja a Gázai övezetet uraló Hamász pártot. Iszmáíl Hanije, a Hamász egyik vezetője gyakran megfordul Katarban – ahol Törökország katonai bázist tart fenn – és ott többek között orosz politikusokkal találkozik. Hanije múlt decemberben Erdogan elnökkel találkozott Törökországban, januárban pedig részt vett Szolejmáni tábornok temetésén Iránban.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,45 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig.
