Amikor két hete Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter Isztambulban tárgyalt török kollégájával, akkor nemcsak az iráni gázexport újraindításáról volt szó, hanem érzékeny geopolitikai témák is napirendre kerültek, így a proxi háborúk nyomán rommá lőtt Jemen és Líbia.
Jemeni együttműködés
Irán már évek óta folytatja proxi háborúját az országban Szaúd-Arábia ellen. A közelmúltban felbukkantak olyan jelentések, miszerint Törökország is megjelent az Arab-félsziget déli csücskén.
Az „Arab Weekly” nevű folyóirat májusban jelentette, hogy a török titkosszolgálat egy humanitárius segélyszervezet (IHH) fedését felhasználva hajtja végre műveleteit. Az IHH egyben a Muszlim Testvériség befolyása alatt is áll - amelyet a maga forradalmi ideológiája miatt Szaúd-Arábiában különösen veszélyesnek tartanak – és komoly anyagi támogatást kap a katari kormányzattól.
A folyóirat szerint Jemenben egy laza török-katari koalíció jött létre, amely Iránnal is tartja a kapcsolatot. Ez a politikai tengely a jemeni elnök számára alternatívát jelent Rijáddal szemben. Törökország már régóta érdeklődést mutat a Vörös-tenger térsége irányába, 2017 végén váratlanul megegyezett Szudánnal arról, hogy felújítja Suakin kikötőjét a Vörös-tenger partján.
Az egykori ottomán kikötő tranzit-állomásként működött muszlim zarándokok számára Mekka irányába – most Erdogan visszaállította ezt a funkcióját, a török hadsereg közvetlen felügyelete alatt.
Közös érdekek Líbiában
A sivatagi országban is egyre szorosabban együttműködik Törökország és Irán. Friss beszámolók szerint Teherán által támogatott síita milíciák érkeztek Irakból, amelyek a török csapatokat támogatják. Ráadásul egy, az Iráni Forradalmi Gárdához köthető hajó április végén fegyvereket szállított Misrata kikötőjébe.
A kurd kérdés
Irán és Törökország sajtójelentések szerint két hete leegyeztetett légicsapásokat hajtott végre kurd célpontok ellen az iraki-török és az iraki-iráni határ térségében. Még a tüzérséget is bevetették. Bár Irán békésen integrálni szeretné a maga mintegy 5 milliós kurd népességét, de Észak-Szíriában az ottani kurdok között egyre több az olyan dzsihádista csoport, amely a síitákat deklarált ellenségnek tekinti.
Izrael célkeresztben
Mind Irán, mind Törökország támogatja a Gázai övezetet uraló Hamász pártot. Iszmáíl Hanije, a Hamász egyik vezetője gyakran megfordul Katarban – ahol Törökország katonai bázist tart fenn – és ott többek között orosz politikusokkal találkozik. Hanije múlt decemberben Erdogan elnökkel találkozott Törökországban, januárban pedig részt vett Szolejmáni tábornok temetésén Iránban.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
De az előző év azonos időszakához képest nem.
