<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p
Miközben Törökország azzal fenyegetőzik, hogy felmondja a tavasszal kötött sikeres menekültügyi megállapodást és Moszul ostroma újabb százezreket tehet földönfutóvá, sokak szerint a közel-keleti háború csak elfedi az igazán nagy problémát, amelyet Afrikának hívnak. A következő évtizedekben akár 800 millió afrikai is megpróbálhat Európába jutni, hacsak nem sikerül őket gazdaságilag felzárkóztatni.

Hogyan kellene Európának 800 millió afrikait eltartania? – teszi fel a kérdést a német Die Welt kommentárja. A szerző gondolatkísérlete szerint ma 400 millió afrikai lehet a szubszahara-térségben (vagyis a Szaharától délre), akik Európába vándorolnának, mert otthon életüket elviselhetetlennek vagy kilátástalannak érzik. A sok egyéb szám közül csak annyit, hogy a régióban 600 millió lakosnak ma sincs áramellátása.

Ez a szám 2050-re megduplázódhat, tehát 800 millió is lehet az Európába vágyók száma. Eközben az EU lakossága 450 millióra csökkenhet. (Jelenleg valamivel több, mint 500 millió – a szerk.)

Kisebb az exportjuk, mint Szlovákiáé

A fekete kontinens gazdaságilag elképesztően elmaradott, tavaly a teljes export 150 milliárd dollárt tett ki (főleg nyersanyagok), ebből is 85 milliárd dollár az európaias Dél-Afrikára jutott. A maradék 65 milliárd dollárt 940 millió lakos exportálja, amit a szerző Szlovákiához hasonlít, ahol mindössze 5,4 millió lakos 74 milliárdnyi exportot termel.

A német kormányzat tervei között szerepel, hogy specialistákat küldenek Afrika, az afrikaiak oktatására, felzárkóztatására. Erről azt írják, 2050-ben csak 130 millió fiatalkorú lesz egész Európában, az Ural-hegységig terjedő területen, míg Afrikában (Észak-Afrikával együtt) egymilliárd. Az európai fiatalok az európai időseket sem fogják tudni eltartani, hogyan mehetnének akkor Afrikába oktatni?

A koreai példa

Ám mégsem reménytelen minden, a cikk példája szerint 1957-ben a háború utáni Dél-Koreában és a brit gyarmat Ghánában még pont ugyanakkora volt az egy főre jutó jövedelem. Azután 1987-re a koreaiaknál már tízszeres, 2015-ben húszszoros lett. Ázsiától kéne tanulni.

Egy másik kommentár szerint is az évszázad problémája Afrika, a „közel-keleti epizód” csak elfedi ezt. Amióta a balkáni útvonal zárva, a legtöbb menekült Dél felől érkezik. Európa hasonló megoldásokkal próbálkozik, mint a törökökkel kötött megállapodás, ám egész Észak-Afrikát nem lehet úgy őrizni, mint a török tengerpartot. Ráadásul ez a Közel-Keleten is „alig működik” a cikk megfogalmazása szerint.

Egymilliárdos tranzitszámla

Épp tegnap írtuk, hogy a törökök újra a menekültügyi megállapodás felmondásával fenyegetőznek, zsarolnak, miközben országuk diktatúra felé halad. Ráadásul Moszul ostroma újabb menekülthullámmal fenyeget. A menekültkrízisben stratégiai fontosságú, mert tranzitúton fekvő Niger pedig már benyújtott egy egymilliárd eurós számlát együttműködéséért cserébe, amelyet azonban Angela Merkel német kancellár nem akar kifizetni.

Ez a cikk is arra jut, hogy az egyetlen igazi megoldás a menekülési okok felszámolására Afrikában a piacgazdaság és a vállalkozói kultúra elterjesztése, az ázsiai modell eltanulása lehet. Ehhez azonban Ázsiában voltak erős kormányok is, ami Afrikára nagyon nem jellemző.

Sok a gyerek, de...

Több helyen említik a népszaporulatot, hiszen Afrikában átlagosan nagyjából négy gyermeke van egy nőnek, a világ többi részén kettő. A Die Welt emlékeztet arra, hogy 150 évvel ezelőtt Európában is hasonló volt a helyzet, 50 évvel ezelőtt pedig Ázsiában.

Ma már Japán, Korea népszaporulata rendkívül alacsony – hasonlóan a magyarhoz erősen csökken a népesség –, és várhatóan Kína is nemsokára hasonló szintre kerül. (A japánok okairól itt írtunk.) Koreában például a hetvenes években az OECD adatai szerint több mint négy gyermek született egy nőtől, ma csak 1,2, a világon az egyik legalacsonyabb.

(Más forrásokból tudjuk, hogy elsősorban azokban az országokban magas a népszaporulat, ahol nincsen általános egészségügyi és nyugdíjellátás, szociális háló. Vagyis azért szülnek sok gyermeket a nők, hogy egyrészt a rossz életkilátások ellenére is legyen, aki túlél közülük, másrészt legyen, aki eltartja majd őket idős korukban.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Nem hisztéria, Astoria! – Ötvenéves a Danubius
Elek Lenke | 2022. május 17. 20:39
Itt indult az őszirózsás forradalom, de volt Gestapo-főhadiszállás is, laktak benne német, orosz és amerikai katonák, forgattak filmeket a falai között, helyet adott kultikus zenei vetélkedőnek, Krúdy Gyula is szeretett kedvenc szobájában elmerengni az élet megannyi élvezetén.
Makro / Külgazdaság Nyolcvanharmadik napja tart a vérontás - az orosz-ukrán háború napi összefoglalója
Privátbankár.hu | 2022. május 17. 19:11
Az ukrán vezérkar szerint Mariupol védői korunk hősei.
Makro / Külgazdaság Visszatért az élet Kijevbe, de sok a tönkrement vállalkozás
Mester Nándor | 2022. május 17. 18:49
Akadozik a közlekedés, kiirtják az orosz neveket a helyi metróból, kinyitott az állatkert. Pillanatképek az ukrán fővárosról, közel három hónappal a háború kitörése után.
Makro / Külgazdaság A védelmi szövetség történelmi lépése
Privátbankár.hu | 2022. május 17. 17:28
Olaf Scholz: Németország mindent megtesz a gyors finn és svéd NATO-csatlakozásért.
Makro / Külgazdaság Nyolcan haltak meg az orosz légicsapásban
Privátbankár.hu | 2022. május 17. 16:47
Irina Verescsuk szerint folytatódik a mariupoli Azovsztalban lévő ukrán katonák kimentése.
Makro / Külgazdaság A nap képe: összeállt Putyin csapata, a keleti NATO
Wéber Balázs | 2022. május 17. 16:01
A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete Moszkvában ülésezett. Putyin belenyugodni látszik abba, hogy a NATO északon is terjeszkedik – amíg nem a hátsókertjében teszi, együtt tud vele élni.
Makro / Külgazdaság Putyin agressziója és az USA új Kína-politikája
Káncz Csaba | 2022. május 17. 15:14
Az amerikai külügyminisztérium weboldalán az USA és Tajvan kapcsolatára vonatkozó, két héttel ezelőtti komoly változtatás azt jelzi, hogy Amerika újraértékeli a régóta fennálló kínai politikáját. Ha Peking erőszakkal elragadná Tajvant, az kioltaná Amerika azon törekvését, hogy szabályokon alapuló rendet tartson fenn az Indo-Csendes-óceán térségében. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Többszáz ukrán fegyveres adhatta meg magát Azovsztalban
Privátbankár.hu | 2022. május 17. 14:59
Legalábbis ha hinni lehet az orosz hírforrásoknak, melyek szerint 16 ezer ukrán katonát bekerítettek a luhanszki régióban.
Makro / Külgazdaság Kit szolgál a magyar energiapolitika? Holoda Attila a Klasszis Klub következő vendége
Privátbankár.hu | 2022. május 17. 14:36
Kell-e orosz gáz? Kiváltható-e az orosz olaj? Milyen módon lehet csökkenteni az orosz energiahordozóktól való függésünket, reális forgatókönyv-e, hogy teljesen elszakadjunk Moszkvától és a szövetségeseinkkel együtt tartsunk? Egyebek mellett e kérdések megválaszolására is megkérjük Klasszis Klubunk május 26-i vendégét, Holoda Attilát energetikai szakértőt, aki a második Orbán-kormányban rövidebb ideig az energetikáért felelős helyettes államtitkári posztot is betöltötte.
Makro / Külgazdaság Klasszis Klub online találkozó regisztráció - 2022. május 26.
Privátbankár.hu | 2022. május 17. 13:34
Klasszis Klub online találkozó - regisztráljon és kérdezzen Holoda Attila energetikai szakértőtől!
hírlevél
Ingatlantájoló