A világ legnagyobb munkáltatója feltett egy kérdést és elszabadult a pokol

Az Egyesült Államok fennállásának eddigi 242 évéből csupán 16 évet töltött békében. A gyengébbek elleni háborúk egész sorát hamis indokok és bizonyítékok alapján indította, legyen az az 1846-os Mexikói Háború, az 1898-as Spanyol-Amerikai Háború, vagy a 2003-as katasztrófális kimenetelű iraki háború, amelynek kirobbantása ügyében az ENSZ-ben adott elő hamis bizonyítékokat az amerikai külügyminiszter. Mára az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) a világ legnagyobb munkáltatója, amely 3,2 millió embert foglalkoztat.

Kiszabadították a démonokat

Nos, az óriási intézmény részéről eredetileg jó ötletnek tűnhetett, hogy múlt csütörtökön, az Emlékezet Napja nevű nemzeti ünnep előestéjén egy Twitter üzenetben megkérdezte követőit, hogy „miként befolyásolta életedet a katonai szolgálat?” De az amerikai hadsereg ezzel kiszabadította a szellemet a palackból. Az eddigi 12 000 (!) válasz többsége szívszaggató leírása annak, hogy miképpen emésztette föl a permanens háború gépezete fiatal amerikai emberek – egyben apák, férjek, fiak és testvérek – életét. Depresszió, visszatérő rémálmok, poszttraumás stressz szindróma, kábítószer fogyasztás, háborús bűnök, veterán öngyilkosságok, nem megfelelő egészségügyi ellátás, generációs trauma, vegyi anyagokkal való érintkezés – ezek a leggyakrabban előforduló történetek, amelyekről az érintettek, vagy családtagjaik beszámoltak.

A statisztikák sajnos alátamasztják a horrorisztikus visszajelzéseket. Tavaly több, mint 5 500 veterán vetett véget saját életének és az aktív katonák öngyilkossági rátája is történelmi csúcsra emelkedett, amely 321 aktív katona elvesztését jelenti. Bár a 18 éven felüli amerikai lakosságnak csak 8,1 százalékát teszik ki a veteránok, az öngyilkosságok 14 százaléka hozzájuk kötődik.

Káncz Csaba

Az erőszak hazatér

Az egyik hozzászóló (Nathan) leírta, hogy a lelkileg meggyötört katonák hazatérésük után gyakran a rendőri hivatást választják és ennek aztán elképesztő brutalitás a vége. Valóban, az amerikai rendőrség több, mint ezer embert gyilkol meg évente intézkedései során - tavaly éppenséggel 1165 embert.

A düh és a frusztráció ilyen elementáris kitörése annak is köszönhető, hogy a nagypolitika és főáramlatú média nem hajlandó foglalkozni a kérdéskörrel. Az állítólag baloldali Demokrata Párt pedig jelenleg militánsabb, mint a Fehér Ház és folyamatosan nyomás alatt tartja Trump elnököt a szíriai állomásoztatás, avagy az orosz-ellenes álláspont ügyében. Márpedig a negyed százada tartó közel-keleti háború nemcsak az adott térség helyi közösségeire gyakorol destruktív befolyást, hanem súlyos emberi áldozatai vannak az amerikai hátországban is.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)