5p
A menekültek számának gyors és nagymérvű növekedése egyrészt arra késztetett sokakat, hogy az okokon gondolkozzon, másrészt természetesen a legkülönfélébb elméletek is lábra kapnak. Most egy menekültektől származó információt osztunk meg, mely nincs megerősítve, de nagyon is ésszerű lehet.

A napokban írtuk, hogy a legfőbb kibocsátó Törökország, hisz mint szomszédos nagy országba, oda menekültek legtöbben a szíriai háború elől. Megnéztük azt is, mik a mozgatórugói annak, hogy egyre többen elindulnak rajtunk át Németországba az ott tartózkodók, de most egy újabb teória is megjelent.

Na de ennyi pénz?

Felmerült egy érdekes kérdés: honnan van ennyi embernek olyan elképesztően sok eurója, melyből az embercsempészeket, minden köztes ország sokszor nepperek által felvert árú vonatjegyét és az egyéb költségeket látszólag gond nélkül fizetik? Eddig az volt a magyarázat, hogy a tehetős felső-középosztály az, aki végleg maga mögött hagyja országát, és ők mindenüket készpénzzé tették.

Ezzel a magyarázattal vannak azonban gondok: egyrészt vajon eddig miért nem indultak meg, miért állomásoztak Törökországban? Másrészt ha jómódú emberek megindulnak, vajon azok mind határokon szöknek át, bujkálnak, táborokban rekednek és autópályákon gyalogolnak? A módosabb emberek rendszerint lehetőséget keresnek arra, hogy kulturáltabb módon jussanak el egy adott célállomásra. Ha nem is egyből Németországba, de valamely köztes helyre elutazhatnak repülővel, menedékkérelmüket már sokkal előbb beadhatják. Furcsa tehát, hogy jómódú emberek földönfutók módjára vándorolnak, és hagyják magukat embercsempészek által lehúzni.

Kinek érné meg?

Így óhatatlanul felmerül a gondolat, hogy nem feltétlenül, vagy nem csak jómódúak jönnek euróval telt zsebekkel, hanem olyanok, akik egyébként szerény életkörülményekhez szoktak, de most valaki ellátták őket bőségesen pénzzel, megadva az útirányt, a végcélt, a Kánaánt: Németországot.

De kinek állhat ilyesmi az érdekében, és főleg ki szánna erre ennyi pénzt? Különböző elméletek megnevezik Amerikát, Törökországot, de ezeknek semmilyen racionalitása nincs. Amerikának esze ágában nincs tönkretenni Európát, hisz még attól is rettegett, hogy esetleg Görögország kilép az eurózónából, és ez geopolitikai kockázatot jelent. Törökország esetében pedig azért képtelen ötlet, mert nem egy olyan gazdag ország, hogy ennyi embert így megtömjön, és az országnak semmilyen komolyabb hozadéka nem lenne belőle, hisz magukat a menekülteket eddig is viszonylag kulturáltan be tudta fogadni. Ha mégis ki akarná őket űzni, jóval kisebb összegekkel is útnak indítaná őket, a többi legyen a szomszéd ország dolga.

Jön tehát a következő elmélet, ami a menekültektől és velük tárgyaló tolmácsoktól származik. Megerősítve nincs, ezért ez is csak egy pletyka, de érdemes a mélyére nézni, mert szemben a többivel, ennek van lehetséges racionális magyarázata.

Nagy üzlet lehet

E szerint a gazdag nagybácsi, aki úgymond helikopterről szórja a pénzt, és még az útvonalat és a célpontot is megnevezi, nem más, mint a nagy orosz medve. Konkrétan a források az orosz titkosszolgálatokat említették, akik viszonylag diszkréten szervezik az ügyet. Ez annyiból reális is lehet, hogy az ehhez szükséges képzettségük, ügyességük megvan, bár ehhez nyilván nem árt Törökországgal is jóban lenni, de ezzel nincs is gond, az utóbbi időben a két ország szót is értett egymással.

Most már csak az a kérdés, miért tenné ezt az orosz medve? Miért szánna erre ennyi pénzt? A magyarázat szerint azért, mert sokkal nagyobb kárt okoznak neki az Európa által még fenntartott szankciók, és végső soron ezek megszüntetését szeretné elérni. Így egy kis borsot törhet Európa orra alá, de úgy, hogy ezzel bármikor fel is hagyhat, azonnal le tudja állítani az akciót. Ehhez az kellene, hogy feloldják a szankciókat, és ne piszkálják őt az ukrán ügyek miatt.

Nem tudjuk igaz-e, de logikus

A logika stimmel is: Európa tényleg értelmetlen módon vetette bele magát az orosz konfliktusba. Saját magunknak is kárt okoztunk vele, Putyin Oroszországát meg ilyen lépések úgysem tántorítják el eredeti céljaitól. Ráadásul, és ezt ők is hangsúlyozzák: csak azt tették, amit a nyugat korábban Koszovóban. Népszavazást tartottak olyan területeken, ahol más etnikum lakik, mint az anyaországban, és miután válni akartak (netán egy másikhoz csatlakozni), ebben segítettek nekik, akár fegyveresen is.

Oroszország tehát arra gondolhat, hogy Európának is egy nyűg a szankciózás, de valahogy nem szánja rá magát, hogy abbahagyja, kicsit meg kell szuttyongatni. A módszer pedig tökéletesen megfelel a 21. század nagyhatalmi akcióinak. Az atomfegyverek korában már senki nem bonyolódik világháborúba, de ilyen módszerekkel meg tudja izzasztani ellenfelét.

Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyal a moszkvai Kremlben 2015. május 10-én, egy nappal a győzelem napi ünnepség után. (MTI/EPA/Pool/Makszim Sipenkov)

Nos, ha lenne az elméletben igazságtartalom, akkor nyilván következni kéne valamilyen diszkrét, akár titkos EU-orosz tárgyalásoknak. Ez egyébként még akkor sem lenne fölösleges, ha az elmélet csak kitaláció lenne. Érdemes lenne békülni Putyinnal, mert együtt sokkal könnyebb lenne rendet tenni Szíriában és Irakban, mintha egymást fúrja a térségben a két oldal.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Továbbra is bajban van Európa igáslova
Privátbankár.hu | 2026. január 28. 19:27
Lefelé módosították a német gazdasági várakozást.
Makro / Külgazdaság Mit jelent valójában az ESG a befektetésekben?
Izsó Márton - Veresegyházi Gábor | 2026. január 28. 18:07
Az ESG ma már nem csupán szabályozói elvárás, hanem egyre inkább meghatározó tényező a vállalatértékelésben és a befektetési döntésekben is.
Makro / Külgazdaság Pénzmosás gyanúja miatt razziáznak a Deutsche Bank háza táján
Privátbankár.hu | 2026. január 28. 14:17
Kiszállt a szövetségi rendőrség Németországban.
Makro / Külgazdaság Több mérnökkel képzeli el az új gazdasági honfoglalást Nagy Márton
Privátbankár.hu | 2026. január 28. 10:22
A nemzetgazdasági miniszter arról írt, a magyar cégeknek be kell törnie a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekbe, Európa ipari szerkezete pedig túl lassan alkalmazkodik a megváltozott piachoz.
Makro / Külgazdaság Tömeges az érdeklődés a huszonéves használt autók iránt
Privátbankár.hu | 2026. január 28. 08:44
Több modell iránt mért 80 ezer feletti érdeklődést a Használtautó.hu tavaly, most kiderült, melyik típusú autóra kattintottak a legtöbben az egymillió forint alatti ársávban.
Makro / Külgazdaság Hatalmas tempóban termelte a milliárdokat a turizmus decemberben
Privátbankár.hu | 2026. január 28. 08:30
14 százalékkal több lett a bevétel a szálláshelyeken, mint tavaly decemberben.
Makro / Külgazdaság Aggódhat Donald Trump a fogyasztók miatt
Privátbankár.hu | 2026. január 27. 19:45
Az Egyesült Államokban 2014 óta a legalacsonyabb szintre csökkent a fogyasztói bizalom januárban.
Makro / Külgazdaság Szaúd-Arábia elveti a „Kockát”
Privátbankár.hu | 2026. január 27. 19:00
Szaúd-Arábia felfüggesztette egy monumentális, kocka alakú felhőkarcoló tervezett építését Rijád belvárosának egyik fejlesztési központjában, miközben újraértékeli a projekt finanszírozását és megvalósíthatóságát – mondta az ügyet ismerő négy forrás.
Makro / Külgazdaság Majdnem szomorú rekordot döntött Románia
Privátbankár.hu | 2026. január 27. 17:20
146 milliárd lejes (mintegy 10 948 milliárd forint) deficittel zárta a 2025-ös évet a román központi költségvetés – közölte kedden a bukaresti pénzügyminisztérium.
Makro / Külgazdaság A cseh devizakereskedő idén növekedési fordulatot vár Magyarországon
Privátbankár.hu | 2026. január 27. 15:40
A magyar gazdaság 2026-ban a hároméves stagnálást követően várhatóan visszatér a növekedéshez. A GDP ütemének várható gyorsulását azonban elsősorban átmeneti tényezők hajtják: a választási fiskális ösztönzők, az alacsony infláció rövid időszaka és az új ipari kapacitások fokozatos beindulása – írja az Akcenta.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG