Német törvényhozók - köztük a német parlament védelmi bizottságának vezetője - hétfőn tárgyalásokat kezdtek Tajvanon. A csoport találkozik a tajvani elnökkel, nemzetbiztonsági vezetőkkel és a Kínával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó ’Anyaországi Ügyek Tanácsával’.
Peking ezt nem vette félvállról, harci repülőgépeket és hadihajókat telepítve Tajvan közelébe a vasárnap kezdődött nagyszabású közös harci csapásmérő gyakorlat részeként. Összesen 57 harci gépet, és négy hajót küldött a szigetország közelébe. A gépek csaknem fele átlépte a Tajvani-szoros középvonalát, mivel kínai tisztviselők szerint „az elsődleges cél a szárazföldi és tengeri támadások gyakorlása volt”.
Szisztematikus előkészületek
Ezzel egyidőben a Financial Timesnak adott vasárnapi interjúban a Japánban állomásozó amerikai tengerészgyalogság vezető tábornoka kijelentette, hogy az USA és a NATO sikerei Ukrajnában az előzetes tervezés és előkészületek egyenes következménye. És pontosan ezt teszi a Pentagon jelenleg Japánban és Ázsiában – magyarázta – a Tajvan kapcsán esetlegesen Kína ellen kirobbanó konfliktus előkészítése során.
„Miért értünk el ilyen sikereket Ukrajnában?” – kérdezte költőien James Bierman altábornagy. Nos, a 2014-es „orosz agresszió” után „komolyan belekezdtünk a jövőbeli konfliktusra való felkészülésbe: az ukránok kiképzésébe, a készletek előzetes elhelyezésébe, a helyszínek azonosításába, ahonnan támogathatnánk, fenntarthatnánk a műveleteket.”
A főtiszt leszögezte, hogy most ugyanezt teszik Japánban, a Fülöp-szigeteken és más ázsiai helyszíneken.
James Bierman altábornagy a Harmadik Tengerészgyalogsági Expedíciós Erők (III MEF) és a Japánban szolgáló tengerészgyalogság parancsnoka. Lényeges kiemelni, hogy a III. MEF az egyetlen tengeri válságreagáló erő, amely állandó jelleggel az Egyesült Államokon kívül állomásozik. Más szóval, Bierman és tengerészgyalogosai az USA által Kínával folytatandó esetleges konfliktus frontvonalában állnának.
Ahogy a Financial Times kifejti, a III. MEF „a tengerészgyalogság átfogó reformjának középpontjában áll”. Fókusza a közel-keleti „terror elleni háborúról” áthelyeződik „kis egységek létrehozására, amelyek arra specializálódnak, hogy gyorsan és titkosan működjenek Kelet-Ázsia és a Csendes-óceán nyugati szigetein és szorosaiban, szembeszállva Peking úgynevezett területi hozzáférést akadályozó (Anti-Access/Area Denial – A2/AD) stratégiájával. Az Egyesült Államok Kína elleni – AirSea Battle néven ismert – háborús tervei és doktrínája hatalmas légi- és rakétatámadást irányoznak elő kínai katonai bázisok, valamint stratégiai iparágak ellen.
Egyre szorosabb együttműködés
Az Egyesült Államok háborús előkészületei Japánnal mérföldes léptekkel haladnak előre. Ahogy Bierman eldicsekszik: a két katonaság „exponenciális előrehaladást tapasztalt. . . az elmúlt évben” olyan tevékenységekben, amelyek egy háború alatt működnének. A közelmúltbeli gyakorlatokon a tengerészgyalogosok először hoztak létre kétoldalú szárazföldi taktikai koordinációs központokat ahelyett, hogy külön japán parancsnoki ponttal tartottak volna kapcsolatot.
A cél az amerikai és japán erők sokkal szorosabb integrációja.
Ahelyett, hogy a japán katonai csoportok felváltva működnének együtt az amerikai erőkkel Japánban, bizonyos egységeket „állandó erőnek” jelöltek ki az amerikai tengerészgyalogság, haditengerészet és légierő mellett.
Bierman arra is rámutat, hogy hasonló előkészületek folynak a Fülöp-szigeteken, ahol a kormány engedélyezni kívánja az Egyesült Államoknak, hogy további öt bázison fegyvereket és egyéb készleteket helyezzen el azon az öt bázison kívül, amelyekhez már van hozzáférése. „Műveleti bázisokat kapunk, amely lehetővé teszi, hogy óriási előnyt szerezzünk a különböző műveleti tervekben” – teszi hozzá a főtiszt.
Elszálló katonai költségvetések
Miközben Bierman kiemeli a Kínával vívott háború előrehaladott hadműveleti tervezését, ezt mind az USA, mind Japán katonai kiadásainak hatalmas növekedése kíséri.
A ’Stars and Stripes’ amerikai katonai lap arról számol be, hogy a Biden elnök által a múlt hónapban jóváhagyott új amerikai védelmi költségvetés több milliárd dollárt tartalmaz új katonai infrastruktúrára és stratégiai kezdeményezésekre a Csendes-óceán térségében. Az Indo-Csendes-óceáni Parancsnokságnak már így is mintegy 375 ezer katonai és polgári alkalmazottja dolgozik a régióban.
A Parancsnokság hawaii főhadiszállása 87,9 millió dollárt kap laktanyára; 103 millió dollárt a rakétatároló létesítmények korszerűsítésére; 111 millió dollárt egy vállalati műveleti létesítményre, és 29 millió dollár a hadsereg nemzeti gárda készenléti központjára.
A haditengerészet 32 milliárd dollárt kap új hadihajókra és 36 darab F-35-ös repülőgépre. A finanszírozás 621 millió dollárt is tartalmaz két SSN-774 Virginia osztályú támadó tengeralattjáróra, amelyek várhatóan a Csendes-óceánon fognak műveleteket végezni.
A japán lépések
A japán kormány a múlt hónapban jelentette be, hogy a következő öt évben megduplázza katonai kiadásait, mintegy 80 milliárd dollárra, vagyis a GDP 2 százalékára. A kapcsolódó honvédelmi dokumentumok „példátlan és a legnagyobb stratégiai kihívásként” azonosítják Kínát.
Japán növelni fogja rakétabázisai számát. Már megkezdte a Tajvannal közvetlenül szomszédos déli szigeteinek militarizálását, beleértve az Amami-, Mijako-, Isigaki- és Jonaguni-szigeteket. Tokió rakéta- és elektronikus hadviselési egységeket telepített vagy szándékozik telepíteni ezekre a szigetekre a lőszer- és üzemanyagraktárak építése mellett.
Fumio Kisida japán miniszterelnök vasárnap indult európai és észak-amerikai körútra, amelynek középpontjában a katonai kapcsolatok megerősítése áll. Nagy-Britanniába és Olaszországba is ellátogat, amelyek közös partnerek új, 6. generációs vadászgépek építésére vonatkozó múlt havi megállapodásban. Várhatóan aláír egy egyezményt Londonban is, amely meghatározza egymás katonai erői látogatásainak kereteit.
Kisida körútjának utolsó állomása az Egyesült Államokban lesz, ahol a Fehér Házban megbeszéléseket folytat Bidennel, és megvitatja amerikai rakéták vásárlását, valamint Kína fejlett félvezetőihez való hozzáférésének megakadályozására irányuló erőfeszítéseket. A Kína elleni amerikai gazdasági háború részeként Biden egy sor tilalmat vezetett be a fejlett számítógépes chipek, illetve az ezek fejlesztéséhez és gyártásához szükséges gépek Kínának történő értékesítésére.
A japán védelmi és a külügyminiszter ma Washingtonban tárgyal amerikai kollégáikkal.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
