Három évvel az Azerbajdzsán és Örményország közötti, 44-napos háború után a két állam közötti konfliktus ismét eszkalálódni látszik. Azerbajdzsánban napok óta csapatösszevonásokat hajt végre az örmény határon, az erről készült videók napok óta láthatók a közösségi oldalakon.
Tavaly december óta Ilham Alijev rezsimje blokkolja az úgynevezett Lacsin-folyosót, amely az egyetlen bekötőút Örményországból a Hegyi-Karabah régióba, és ahol mintegy 120 ezer örmény él. A blokád egyre kritikusabbá teszi a karabahi örmények helyzetét: egy ember állítólag már éhen halt, az ENSz Biztonsági Tanácsa és az amerikai kongresszus több képviselője súlyos humanitárius válságról beszél.
A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság legfőbb ügyésze, Luis Moreno Ocampo "népirtó szándékkal" vádolja Alijev azerbajdzsáni elnököt.
Ez a katasztrófa egyben a dél-kaukázusi hatalomváltás bizonyítéka: Azerbajdzsán és közeli szövetségese, Törökország javára.
Iránt is mélyen aggasztják azerbajdzsáni lépések, amelyek célja, hogy örmény területen átvezető folyosót hozzanak létre. Míg az azerbajdzsáni katonai fenyegetés egy ilyen folyosó kikényszerítésére irányul, Irán ezzel elveszítené történelmi szárazföldi kapcsolatát Örményországgal. A feszültség miatt tegnap Bakuban ülésezett az Azerbajdzsán-Iráni vegyes katonai bizottság.
Moszkva helyzete
Oroszország hagyományosan Örményország védelmezője és garantálja a 2020-as tűzszüneti megállapodást. De térségbeli pozícióját alaposan meggyengítette az Ukrajna elleni háború.
A hivatásos katonai személyzetet nagyrészt sorkötelesekre cserélte mind az örményországi katonai bázisán, mind a mintegy 2000 békefenntartónál Hegyi-Karabahban. Az azeriek többször is próbára tették e nemzetközileg el nem ismert orosz békefenntartók reakciókészségét, és kiterjesztették befolyási övezetüket.
Ugyanakkor a dél-kaukázusi orosz érdekek az Ukrajna elleni agressziós háború és a nyugati szankciók miatt eltolódnak: Moszkvának olyan alternatív kereskedelmi útvonalakra van szüksége, mint az Azerbajdzsánon keresztül vezető észak-déli folyosó Irán és India felé, valamint Törökország – amely kulcsfontosságú ország a nyugati szankciók megkerülésében. Ez viszont erősíti Azerbajdzsán és Törökország tárgyalási pozícióját Oroszországgal szemben.
Törökország szoros szövetségese Azerbajdzsánnak a fegyverellátásban és a katonai kiképzésben, és szoros gazdasági kapcsolatok is ápolnak. Baku egyben fontos gázszállító Törökország számára. Erdogan elnök eközben nagyobb szerepet szeretne játszani a Dél-Kaukázusban, és Putyin gyengeségét használja fel befolyásának kiterjesztésére.
E fejlemények vesztese Örményország, amely katonailag erősen alulmúlja a modern fegyverekkel felszerelt Azerbajdzsánt, és nem támaszkodhat Moszkva biztonsági garanciáira. Az orosz vezetésű regionális biztonsági szövetséghez (CSTO) intézett több kérést elutasítottak, ezért Jereván a napokban visszavonta képviselőjét a szervezetből.
Oroszországnak egyébként érdeke fűződik az Azerbajdzsán által követelt folyosóhoz az örmény területen át az azerbajdzsáni Nahicseván exklávéjába. Ez a folyosó a dél-örményországi Szjunik tartományon haladna keresztül, és elzárhatja Örményország fontos kereskedelmi partnerével, Iránnal határos határt. Oroszország számára ez egy másik útvonal lenne Törökországba.
Brüsszeli hezitálás, washingtoni fellépés
Az EU eddig óvatosan reagált a hegyi-karabahi humanitárius katasztrófára – annak ellenére, hogy ezt már több, mint hat hónapja bejelentették. Bár léteznek konkrét tárgyalási formák, hiányzik a hajlandóság nagyobb nyomást gyakorolni a konfliktusban részt vevő felekre.
Ennek megvannak az okai: Azerbajdzsán fontos tranzitország szerepe nemcsak Oroszország, hanem az EU és Kína számára is megnőtt, amióta az Oroszországon keresztül vezető északi útvonalat elzárta az ukrajnai háború. Ázsia és Európa között az úgynevezett középső folyosó a Dél-Kaukázuson, így Grúzián és Azerbajdzsánon halad keresztül. Baku ugyanakkor több gázt kínál Európának egy olyan időszakban, amikor az EU tagállamainak többsége függetlenedik Oroszországtól.
Az EU Bizottsággal kötött megállapodás szerint 2027-ig meg akarják duplázni az EU-ba irányuló gázexportot. Szó van arról is, hogy a Kaszpi-tengeren és Azerbajdzsánon keresztül kazah olajat és gázt szállítsanak Európába. Azerbajdzsán már ellátja Olaszországot, Görögországot, Romániát és Bulgáriát.
Alijev köztársasági elnök a napokban írt alá gázszállítási megállapodást a magyar miniszterelnökkel. Az azerbajdzsáni vezetés ugyan segíti az EU-t abban, hogy eltávolodjon az orosz gáztól, de szövetségeseket is vásárol az Unióban.
Mindezen aggasztó fejlemények miatt Örményország radikális geopolitikai kurzusváltás mellett döntött: Jereván és Washington bejelentette, hogy a jövő héten nagyszabású közös hadgyakorlatot tartanak.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Folytatódik a kamatstop, bár máshol jobban hasznosulnának az erre költött milliárdok. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
