Holnap lesz 19 éve, hogy egy terrortámadás következtében ledőlt a New York-i Világkereskedelmi Központ két toronyháza. A neokonzervatív körök nyomására George W. Bush elnök még abban a hónapban meghirdette a „terror elleni globális háborút”.
Egy elképesztő erejű új jelentés most az első alkalommal próbálja megbecsülni, hogy a csaknem 19 éve tartó amerikai hadműveletek eredményeképpen eddig hány civil vált földönfutóvá, illetve hontalanná Jementől Afganisztánig.
Elképesztő tragédia
A Brown University egy patinás amerikai magánegyetem, amely kedden publikálta a 30 oldalas kutatási anyagot. David Vine professzor és csoportja szerint „nagyon konzervatív becsléssel” 37 millió ember – ami megfelel Kanada teljes lakosságának – kényszerült lakhelyét, illetve hazáját elhagyni 2001 óta.
A professzor hozzáteszi, hogy a valós szám „közelebb állhat a 48-59 millióhoz”. Vagyis annyi, ahány civil kényszerült lakhelye, illetve hazája elhagyására a második világháború következményeképpen az egész világon!
A szerzők szerint, mióta az amerikai csapatok megindították műveleteiket a terror elleni háború jegyében, 770 ezertől 801 ezerig terjedő tartományban veszthették életüket civilek Afganisztánban, Irakban, Szíriában, Pakisztánban és Jemenben. A 2001-es afgán invázió óta mintegy 6100 amerikai katona vesztette életét, de ha az iraki, szíriai, pakisztáni és jemeni frontokat is odaszámoljuk, akkor a halálesetek száma durván 15 ezer főre tehető.
Még több ellenség lett
A háború traumájától pszichésen és fizikailag megroppant veteránok száma 2018-ban 1,7 milliót tett ki. Kiemelendő, hogy 2018-ban több mint 5500 veterán vetett véget saját életének, és az aktív katonák öngyilkossági rátája is történelmi csúcsra emelkedett, ami 321 aktív katona elvesztését jelenti. Bár a 18 éven felüli amerikai lakosságnak csak 8,1 százalékát teszik ki a veteránok, az öngyilkosságok 14 százaléka hozzájuk kötődik.
Összességében ezek a háborúk nem tették az Egyesült Államokat biztonságosabbá, ráadásul több ellenséget hoztak létre, mint amennyit a hadjáratok elpusztítottak. A konzervatív sajtó is mély elégedetlenséggel elemzi azoknak a folyamatosan háborút követelő – és azokra uszító – neokonzervatívoknak a tevékenységét, akik a sorozatos felsülések után is a hatalom közelében tudtak maradni Washingtonban.
Már a demokraták táborában
Nem hallgathatjuk el, hogy a fekete öves neokonzervatívok döntő része már Joe Biden kampányát támogatja tanácsaival, így Bill Kristol, Robert Kagan, Max Boot, Eliot Cohen, John Negroponte és David Kramer. Biden egyik legfőbb külpolitikai tanácsadója, Anthony Blinken legutóbb azon sajnálkozott, hogy az Obama-elnökség nem döntötte meg Szíriában Aszad elnök hatalmát.
Márpedig, ahogyan a térség szakértője, a Corvinus Egyetem tanára, Rostoványi Zsolt egy tavalyi interjújában kifejtette: a kemény kezű állam kontrollja nélkül az országok káoszba, polgárháborúba hullottak, teret adva a szélsőségeseknek is. Hiszen egy diktátor helyébe olykor még rosszabb vezetés is léphet.
Rostoványi szerint George W. Bush 2003-as iraki inváziójával egyértelműen kiderült, hogy a demokráciát nem lehet exportálni. Ezek az államok ugyanis egészen különböző feltételrendszerben, társadalmi viszonyok között működnek.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
