Az utóbbi évekhez képest sokkal több bevándorlóra, évente 400 ezer emberre van szüksége Németországnak a demográfiai folyamatok ellensúlyozásához - mondta a német szövetségi munkaügyi ügynökség (Bundesagentur für Arbeit - BA) vezetője egy keddi lapinterjúban, hangsúlyozva, hogy a bevándorlást a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően kell szervezni.
Detlef Scheele a Süddeutsche Zeitung című német lapban közölt interjúban kiemelte, hogy a német gazdaságot tömeges munkaerőhiány sújtja, és a helyzet egyre rosszabb.
A társadalom elöregedése miatt már az idén csaknem 150 ezerrel csökken a munkaképes korú potenciális munkavállalók száma, és a következő években ez még "drámaibb" lesz. Úgy vélte, a problémát csak jelentősen nagyobb bevándorlással lehet megoldani, de nem a menekültügyi rendszer révén.
"Nem a menedékjogról van szó, hanem a munkaerőpiaci szükségletekre szabott, célzott bevándorlásról" - mondta a BA vezetője, kiemelve, hogy az ápolóktól kezdve a klímaszerelőkön át a szállítmányozási szakemberekig és az egyetemi végzettségű munkavállalókig "mindenütt hiány lesz szakképzett munkaerőből".
Az évről-évre súlyosabb gondot Németország csak úgy tudja megoldani, ha "a szakképzetlen munkásokat és a munkahelyüket elveszítő embereket továbbképzi, ha lehetővé teszi, hogy tovább dolgozhassanak a részmunkaidőben nem önként dolgozó női munkavállalók, és mindenekelőtt úgy, hogy bevándorlókat hoz az országba" - mondta Detlef Scheele.
A migrációval szembeni fenntartásokról azt mondta, hogy "ki lehet állni és el lehet mondani, hogy nem akarunk külföldieket, de ez nem működik". "A helyzet az, hogy Németországban elfogynak a munkavállalók" - mondta BA igazgatója.
A 83,2 milliós országban a legutóbbi, júliusi adatok szerint 44,7 millióan dolgoznak. A regisztrált munkanélküliek száma júniushoz képest 91 ezerrel, 2020 júliusához viszonyítva 320 ezerrel csökkent. Így 2,590 millió álláskeresőt tartanak nyilván. A munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal 5,6 százalékra csökkent.
A BA számításai szerint a koronavírus-járvány a munkanélküliek számát 316 ezerrel, a munkanélküliségi rátát 0,7 százalékponttal emelte a járvány gazdasági szempontból legsúlyosabb szakasza, 2020 nyár végéig. A helyzet időközben javult, így az állásukat a járvány miatt elveszítő emberek nagyjából fele már talált munkát.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
