Hétfőtől két újabb komoly gazdasági büntetőintézkedéssel sújtja az EU, illetve a G7 Oroszországot az Ukrajna ellen indított háborúja miatt.
Embargó kiskapuval
Az egyik intézkedés a kőolajra kivetett embargó, amelyről heves viták után még júniusban döntött az Európai Tanács az Oroszország elleni hatodik szankciós csomag részeként.
Ennek értelmében az EU egyrészt betiltja az orosz kőolaj uniós importját és szállítását – ez a szankció lépett életbe hétfőn –, jövő februárban pedig a finomított kőolajtermékekre is kiterjeszti az embargót.
A tilalom alól – Magyarország, Szlovákia, Bulgária és Csehország nyomására – csak a vezetéken szállított kőolaj kapott ideiglenesen felmentést, így azon keresztül továbbra is lehet orosz kőolajat importálni. Ezt azért engedélyezte az EU, mert ezeknek az országoknak egyelőre „nincs életképes alternatívájuk” az orosz energiahordozó kiváltására.
Uniós számítások szerint az embargó 3 millió hordó olajat érint napi szinten, és így – hordónként 70 dolláros árral számolva – 210 millió dollár (200 millió euró) bevételtől fosztja meg Oroszországot naponta.
Azt kizártnak tartják, hogy ekkora mennyiségre Moszkva talál más vevőket.
Ársapka az olajon
A másik szankcióról, az úgynevezett ársapkáról múlt hét pénteken egyeztek meg a G7 országai (Franciaország, Olaszország, Németország, Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Kanada, Japán) és Ausztrália, miután az uniós országoknak is sikerült megállapodniuk a kérdésben.
Ennek értelmében hétfőtől a G7- és az EU-országok tankerjai csak olyan orosz kőolajat szállíthatnak a tengereken, amelyekért hordónként 60 dollárnál (57 eurónál) kevesebbet fizetett a vevő.
A tiltás csak az olyan, már megvásárolt olajra nem vonatkozik, amelyet december 5. előtt raknak a hajókra, és amelyet 2023. január 19. előtt kirakodnak.
Az intézkedések kimondott célja, hogy jelentősen csökkentsék az orosz olajipar bevételeit, és így megnehezítsék a Kreml számára az Ukrajna elleni háború finanszírozását.
De hogyan reagál majd Oroszország, milyen hatással lehetnek a szankciók a piacokra, és visszaüthetnek-e Európára?
Stabilizáció vagy destabilizáció?
Moszkva már előzetesen hangoztatta, hogy Oroszország sem olajat, sem gázt nem fog szállítani a korlátozást támogató országoknak, az ársapka pedig súlyos következményekkel jár majd az energiapiacokon.
Ez a lépés nem felel meg a piacgazdaság elveinek, ezért Oroszország egy olyan mechanizmust dolgoz majd ki, amely megtiltja az árplafon alkalmazását, jelentette ki vasárnap Alekszander Novák kormányfőhelyettes az orosz állami tévében. Hozzátette: azokba az országokba fognak olajat és olajtermékeket eladni, amelyek piaci feltételek között fognak együttműködni velük. Ehhez az elvhez akkor is ragaszkodnak, ha csökkenteniük kell a kitermelést.
Mindezt megerősítette hétfőn az orosz elnöki szóvivő is. „Egy dolog nyilvánvaló: nem fogunk semmilyen plafont elismerni", jelentette ki Dmitrij Peszkov újságíróknak az orosz fővárosban.
Moszkva szerint az ársapka összességében további destabilizációhoz, az energiaforrások hiányához és a beruházások csökkenéséhez vezethet, valamint nem csak az olajat és nem csak Oroszországot fogja érinteni.
Az Európai Bizottság ezzel szemben azt állítja, hogy az ársapkával úgy lehet csökkenteni Oroszország bevételeit, hogy eközben az energiapiacok is stabilak maradnak.
„Ez segíteni fog nekünk abban, hogy stabilizáljuk a globális energiaárakat, és világszerte előnnyel jár majd azon országok számára, amelyek jelenleg magas olajárakkal szembesülnek,” jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A maximált ár mintegy kilenc dollárral alacsonyabb az orosz Ural kőolaj december eleji piaci áránál.
A német Handelsblatt szerint az árplafont főleg az Egyesült Államok szorgalmazta. Attól tartottak ugyanis, hogy annak hiányában az uniós embargó miatt megint elszállt volna a nem orosz olaj és ezzel a benzin ára.
A határt pedig olyan közel húzták meg a piaci árhoz, hogy Oroszországnak még nyomott áron is megéri majd olajat exportálnia az embargó által nem sújtott országokba.
Nyugati számítások szerint tehát Moszkva nem fog lemondani ezekről a bevételeiről, és fenntartja szállításait. Fontos kérdés persze, hogy mit lépnek Oroszország jelenlegi legnagyobb vevői: Kína, India vagy éppen Egyiptom.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) eközben úgy döntött, hogy jövő év elején sem változtat a december végéig érvényes kitermelési kvótákon, azaz nem reagál az Oroszország elleni újabb szankciókra. Ezáltal akarja elkerülni a konfliktust a G7-ekkel. A szervezet legközelebb február elején dönt majd a kvótákról.
Baj lehet, ha elzárják a csapot
Ha Oroszország visszafogja vagy leállítja a szállításokat, akkor a piaci kínálat csökkenése miatt a kőolaj- és az energiaárak várhatóan emelkedni fognak – tehát visszafelé sül el az ársapka.
„Oroszország nagyon egyértelmű abban a tekintetben, hogy nem fog olajat szállítani annak, aki támogatja az árplafont. Tehát a következő hónapokban valószínűleg lesz némi turbulencia, a következő hetekben pedig valószínűleg ismét elkezdenek majd emelkedni az olajárak,” mondta a BBC-nek Jorge Leon, a norvég Rystad Energy energiapari tanácsadó cég alelnöke.
„Ha jelentősen csökken az orosz kitermelés, de nő a globális igény, az hiányt és ellátási problémákat eredményezhet, ami felnyomja az árakat. Ebből a szempontból viszont nem is a nyersolaj az igazán kritikus, hanem a finomított termékek,” jelentette ki ezzel összhangban Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője a Privátbankár.hu-nak adott interjúban.
Szerinte a finomított termékekre kivetett szankció miatt, ami februárban lép majd életbe, tavasszal akár nagyobb dízelhiány is lehet Európában.
„Feltehető azonban, hogy ha nagyon nagy lesz a baj, akkor az unió módosít majd ezen a szankción”, tette hozzá Pletser Tamás.
Ami az aktuális piaci történéseket illeti, az irányadónak számító Brent olaj hordónkénti ára a hétfő reggeli 86 dollár alatti szintről kora délutánra 88 dollár fölé nőtt, később azonban ismét csökkent.
Ezek az árak még mindig jóval elmaradnak a korábbi szintektől – nyár elején még jóval 100 dollár felett járt az olajár.
A nagy kérdés persze az, meddig emelkednek majd az árak akkor, ha Moszkva valóban elzárja az olajcsapot.
Akár 1500 milliárd dollárt is érhet a vállalat. 
