Dr. Szabó Lilla szerint a vállalat küldetése mai napig nem kevesebb, mint hogy a tudomány úttörő eszközeivel segítse az egészségügy átalakulását, hogy ezzel az emberek, a társadalom és a bolygó jövőjét szolgálja.
„Olyan új terápiákat fejlesztünk, amelyek segítenek a daganatos, valamint egyéb krónikus és ritka betegségekben szenvedő embereknek. Ezek olyan területek, ahol átalakíthatjuk az ellátást és javíthatjuk a betegek gyógyulási esélyeit” – mondta előadásában.
A vállalat terápiás területei közé tartozik az onkológia, a légzőszervi betegségek, a vakcinák és immunterápiák, a kardiovaszkuláris és metabolikus, a vese- és a ritka betegségek.
Ám az egészségügyi rendszerek óriási kihívásokkal küzdenek. Hiszen egyre idősödő populációval és gyakoribb krónikus betegségekkel kell szembenézniük, a legtöbb országban munkaerő- és forráshiány jellemző, az ellátórendszerek széttagoltak, az egészségügyi adatok inkonzisztensek, gyakran duplikáltak, nem azonos formátumúak, és több szempontból sem egységesek.
„Az AstraZeneca víziója ezért az, hogy az egészségügy átalakítását támogassa. Világszerte együttműködünk az egészségügyi rendszerekkel annak érdekében, hogy lassítsuk a betegségek előrehaladását, csökkentsük a kórházi felvételek számát és a korai halálozásokat” – jelentette ki Dr. Szabó Lilla.
Fotó: Klasszis Média/Dala Gábor
Négy meghatározó-terület
A globális gyógyszerészeti vállalat ezért az egészségügyi ellátás négy kulcsfontosságú területére összpontosít annak érdekében, hogy több millió ember számára biztosítson hosszabb életet. Ezek a területek a következők:
- Proaktív szűrés és korai diagnózis
- A szakmai irányelvek klinikai gyakorlatba ültetése
- Betegút menedzsment és hozzáférés
- Rugalmas egészségügyi rendszerek kiépítése.
Az egyik legnagyobb kihívás
Dr. Szabó Lilla arról is beszélt, hogy jelenleg a valós életbeli adatokon alapuló döntéshozatal az egész értéklánc mentén alakítja át a gyógyszeripart, amely hatással van a gyógyszerkutatásra, a klinikai gyógyszerfejlesztésre, a gyártásra, az ellátási láncokra, az értékesítésre és a marketingre, és végső soron az egészségügyi ellátásra is.
Ugyanakkor a gyógyszert gyártó szervezetek még nem használják ki teljesen a valós világból származó adatokban rejlő lehetőségeket.
Csak 20 százalék dolgozott ki egy valóban cross-funkcionális, bizonyítékgyűjtési tervet, és csak 33 százalékuk szerint van szabályozott kritériumokra szükség a RWE (valós környezetben szerzett bizonyíték) kutatásokhoz. De jó hír, hogy ma már 50 százalékuk a kezelésekhez és a betegek viselkedésének jobb megértése érdekében már valós életbeli adatokkal dolgozik, 90 százalékuk pedig a döntéshozatalhoz is használja azokat.
55 ország – 200 partnerség
Az AstraZeneca a valós világból származó adatok alapján készült kutatások széles körű alkalmazásával eddig világszerte 55 országban több mint 200 partnerséget kötött. De folyamatosan keresi további partnereit, ahol élő, integrált adatkörnyezeteket és közös adatmodelleket lehet létrehozni, ahol a mesterséges intelligenciát kihasználva a legmodernebb elemzési módszerekkel lehet tágítani a tudomány határait, és elő lehet mozdítani az irányelveken alapuló, holisztikus és méltányos egészségügyi ellátást, valamint a klinikai kutatást.
Azt is hangsúlyozta, fontos, hogy az egészségügyi reformok bevezetéséhez kapcsolódó döntések megbízható, valós életbeli adatokból származó evidenciákon alapuljanak. Ilyenek például a mindennapi gyakorlaton alapuló, beavatkozással nem járó vizsgálatok, a regiszterek, a retrospektív adatbázis elemzések, vagy az adatplatformok, mert így a döntések kimenetelei hitelesek, hatékonyak, mérhetőek és fenntarthatóak lesznek.
Egy hazai példa a remek partnerségre
Dr. Szabó Lilla erre egy magyar kutatási projektet hozott fel példaként, melynek célja a krónikus vesebetegség betegségterhének meghatározása volt Magyarországon. Addig ugyanis nem voltak elérhetőek hazai epidemiológiai adatok, csak nemzetközi publikációk alapján történtek becslések, ezért vált fontossá a hazai adatbázis-elemzés.
Rendelkezésére állt ugyan a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatbázisa 20 évre visszamenőleg, de az finanszírozói fókuszú, a részletes adatok nem elérhetőek. Így a köz- és magánszféra stratégiai partnerségén alapuló megállapodást kötöttek a Magyar Nephrológiai Társasággal és kidolgoztak egy kooperációs kutatási modellt.
A vizsgálat a 2. típusú cukorbetegség és a krónikus vesebetegséget helyezte fókuszba Magyarországon 2011 és 2020 között, melyben már felfedezhető volt a krónikus vesebetegség alacsony felfedezési aránya.
További partnerségi megállapodást kötöttek a Pécsi Tudományegyetemmel is – és ennek köszönhetően ezúttal jóval pontosabb elemzéseket tudtak megvalósítani, mint ami addig rendelkezésre állt. Ennek köszönhetően a laborértékek alapján fény derült a diagnosztizált betegek arányára is, amely csupán 28,6 százalék volt az egyetem ellátási régiójában.
A kutatás azt is kiderítette, hogy a strukturált laboratóriumi adatállományon alapuló módszer pontosabb eredményt hozott, hiszen a korábbi becsléseknél is magasabb számú pácienst mutatott ki.
„E betegségek aluljelentése és aluldiagnosztizálása rávilágított arra, hogy szükség van a jobb és szélesebb körű szűrésekre, az edukációra, valamint az országos egészségügyi stratégiák kidolgozására irányuló politikai intézkedések szükségességére” – mondta Dr. Szabó Lilla, aki szerint az ilyen partnerségek hasznosak lehetnek népegészségügyi programok tervezésének, az ellátórendszer szervezésének és a betegút optimalizálásának támogatásához, illetve szűrő- és prevenciós kezdeményezések megvalósításához.
Sőt, egy-egy ilyen program támogatja a megalapozott hazai szakmapolitikai döntéseket, transzparens, jövőálló ellátási modelleket tesz lehetővé, mérhető egészségnyereséggel, célzott erőforrás-allokációval és fenntartható
finanszírozással.
Az AstraZeneca partnerei:
• Magyar Nephrológiai Társaság
• Magyar Kardiológiai Társaság
• Magyar Diabetes Társaság
• Pécsi Tudományegyetem
• Semmelweis Egyetem
• Szegedi Tudományegyetem
• Debreceni Egyetem
• Országos Korányi Pulmonológiai Intézet
• Országos Onkológiai Intézet
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
