A Vietnámi Kommunista Párt kongresszusa tegnap kezdődött és egy hétig tart. Az 5 évente megtartott kongresszuson megválasztják az ország új vezetőit és nyilvánosságra hozzák az új gazdasági célokat az 5 éves gazdasági terv keretében. A kongresszuson komoly belharc várható a keményvonalasok és a liberális gazdaságpolitikát követelők között.
A korrupció árnyékában
Az ország legerősebb embere Nguyen Phu Trong pártfőtitkár. Az 1944-ben született politikus 1963-1967 között nyelvészetet tanult a Vietnámi Nemzeti Egyetemen Hanoiban, majd 1981-ben a Szovjetunióban folytatta tanulmányait, ahol 1983-ban történelemből kandidátusi fokozatot szerzett. 2000-től 2006-ig a párt Végrehajtó Bizottságának elnöke, majd 2006-2011 között a nemzetgyűlés elnöke. 2011-től a Kommunista Párt főtitkára és a Központi Katonai Bizottság titkára.
De kiszivárgott információk szerint valószínűtlen, hogy újra jelölik, mivel 2019-ben szélütést (stroke) kapott. A kongresszuson várhatóan további lépésekről döntenek a rendszerszintűvé vált korrupcióval kapcsolatban – az elmúlt 5 évben több, mint 2500 párttag kapott emiatt fegyelmi büntetést.
Elképesztő sikerek
Vietnám ugyanakkor világraszóló sikert ért el a COVID-19 járvány leküzdésében (csupán 35 ember hunyt el eddig) és gazdasága stabil növekedést mutatott az elmúlt években. A Világbank adatai szerint 2002 és 2018 között az egy főre jutó GDP 2,7-szeresére nőtt és elérte a 2700 dollárt. Ugyanezen időszak alatt 45 millió embert sikerült kiemelni a szegénységből.
Kedvezőtlen előjel viszont, hogy az amerikai pénzügyminisztérium a múlt hónapban deviza-manipulátornak minősítette, amely a 2020-ban a GDP 5 százalékának megfelelő intervenciót hajtott végre a nemzeti valuta (dong) alacsonyan tartása érdekében.
Kína árnya
A 96 milliós ország geopolitikai környezete rendkívül feszült. A vietnámi külpolitika legnagyobb kihívása a 21. században – a délkelet-ázsiai országok többségéhez hasonlóan – hogy Kína és az Egyesült Államok közötti egyensúlyozást miként tudja megvalósítani. Kína és Vietnám viszonya ma is ellentmondásokkal teli, a vietnami lakosság egy része ma is ellenségesen tekint a kínaiakra, különösen azok, akiket hátrányosan érint a kínai vállalatok tevékenysége.
A két ország kommunista pártja között manapság harmonikus a viszony, mindkét fél a stratégiai partnerség elmélyítésében érdekelt. Továbbra is igaz, hogy a vietnámi külpolitikát jelentősen befolyásolja a Kínához való alkalmazkodás szükségessége. Ugyanakkor bizonyos kérdésekben - például a dél-kínai-tengeri követelések - kicsi az esélye a kompromisszumnak.
Washington terve
Noha Kína Vietnám második legnagyobb exportpiacát jelenti, a kínai befektetők pedig nagy mértékben járultak hozzá a gazdasági növekedéshez, ennek ellenére Hanoi eddig megakadályozta a kínai vállalatok stratégiai iparágakban való térnyerését, az ország függetlenségének védelmében.
Washington az utóbbi években nem is csinált titkot belőle, hogy Vietnámot a saját geopolitikai hatáskörébe óhajtja vonni és Kínával szemben egy alternatív termelői bázissá fejleszteni. Az elmúlt hónapokban a Samsung és az Apple OEM (Original Equipment Manufacturer) partnerei telepítettek át üzemeket Kínából Vietnámba. Nem véletlen, hogy Vietnám egy főre jutó exportja már nagyobb, mint Kínáé.
Vietnám számára az USA a legfontosabb exportpiac, a kétoldalú kereskedelmi forgalom pedig folyamatosan nő.
A Pentagon aktivitása
Miután 2016-ban Washington feloldotta a Vietnámmal szembeni fegyverzet eladási embargót, az új Trump adminisztráció a kapcsolatok erősítése mellett tette le a voksát. A Dél-kínai-tenger körül uralkodó biztonságpolitikai feszültségek csalhatatlan jeleként és Pekingnek küldött félreérthetetlen üzenetként 2019 őszén Washington közös haditengerészeti gyakorlatot tartott a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) 10 tagállamával. A hadgyakorlat időzítése nem volt véletlen, hiszen Kína és Vietnám már jó ideje farkasszemet nézett egymással az energiaforrásokban gazdag ’Vanguard Bank’ térségben.
A 2019-ben nyilvánosságra hozott Indo-pacifikus stratégiai anyagában a Pentagon új kapcsolatok kiépítését tűzte ki célul az ASEAN tagállamaival, különös tekintettel Indonéziára, Malajziára és Vietnámra. A Pentagon azóta már nyíltan „kollektív védelemről” beszél a csendes-óceáni térséggel kapcsolatban. Ennek kiindulópontját a Japánban állomásozó 54 000 és a Dél-Koreában állomásozó 28 000 amerikai katona adná.
A vietnámi és az indiai haditengerészet is egyre szorosabban működik együtt, ennek keretében múlt decemberben két napos közös hadgyakorlatot tartottak a Dél-kínai-tenger vitatott részein. Szuga Josihide, a tavaly szeptemberben miniszterelnökké választott japán miniszterelnök első külföldi útja Vietnámba vezetett, ahol rögtön egyezményt írt alá a katonai együttműködésről.
Az ameirkai elnök azt találta mondani, hogy „ma éjjel egy egész civilizáció fog kihalni, és soha többé nem tér vissza”. 
