Üzbegisztán. Forrás: Flickr.com

Amikor 2016 végén Savkat Mirzijojev elnök vette át az Afganisztántól északra fekvő, 32 millió lakosú közép-ázsiai ország vezetését, arra felfigyelt a világpolitika is. Üzbegisztán ugyanis stratégiai helyet foglal el Közép-Ázsiában, Eurázsia kellős közepén. Ennek megfelelően számos külső hatalom érdeklődését felkeltette hosszú történelme során, beleértve Iránt, Törökországot, Kínát, Oroszországot és az Egyesült Államokat. Az ország jelenleg tagja a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek és a Kreml-vezette Közös Védelmi Szerződés Szervezetének is.

Megindul a sztálinisták eltakarítása

Amikor Washington és a NATO megkezdte 2001-ben katonai műveleteit Afganisztánban, Üzbegisztán a közelsége miatt hamar logikai bázissá vált. Még azután is, hogy az üzbégek Washingtont távozásra kérték fel 2005-ben a Karsi-Kanabad katonai bázisról – egy kritikus emberjogi jelentés miatt -, az ország a NATO szállítási útvonalának része maradt.

Az első év csendesen telt az új elnök uralma alatt. De 2017 novemberében Szamarkandban az ENSZ felügyelete alatt Mirzijojev összehívta az öt közép-ázsiai országot és megegyeztek egy hat-pontos tervben, amely magában foglalta a biztonsági együttműködést, a határokon átívelő víz-elosztást és a határok kijelölését.

Az igazi politikai bomba azonban idén január 30-én robbant, amikor 23 éves rémuralom után az elnök eltávolította hivatalából Rusztam Inotajvot, az állambiztonság (SNB) sztálinista főnökét. Inotajov egy KGB ezredes fiaként látta meg a napvilágot, a taskenti klán befolyásos tagja lett, akihez egy hírhedt 1999-es idegen zászlós vérfürdő megrendezése is kötődik.

Inotajov kirúgása után 18 000 üzbég állampolgárt vettek le arról a „feketelistáról”, amely megakadályozta őket az utazásban és tisztességes munkavállalásban. Az SNB-nek vissza kellett vonnia az ávósait az üzbég nagykövetségekről, mivel az elnök objektív jelentéseket akart olvasni a diplomatáktól. A kirúgás után lecsaptak a vám- és adó-hivatalokra is, amelyek országos vezetője házassággal kötődött Inotajovhoz.

Nyitás Amerika felé

Mirzijojev következő nagy húzása az volt, hogy nyitott Washington felé, amellyel kiegyensúlyozni próbálja Moszkva és Peking óhatatlanul komoly befolyását az országában. Idén május 15-én Trump elnök fogadta őt a Fehér Házban és az amerikai befektetők 6.5 milliárd dolláros szerződéseket kötöttek az ország modernizációjának beindításához. Üzbegisztán a világ hatodik legnagyobb gyapot termelője és a modern gépek beszerzése nélkülözhetetlenné vált.

Washington arról is meg akarja győzni az üzbég bányavállalatokat, hogy fektessenek be Afganisztánban és így járuljanak hozzá az ország stabilizálásához. Mirzijojev május 11-én azt is bejelentette, hogy országa kéri felvételét a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO) és a Világbankkal együtt dolgozik a légiközlekedés modernizációján. Az állami légitársaság, az Uzbek Airways részleges privatizációja meg fog történni.

Az iszlamista akna

Káncz Csaba

Az elnöknek előre kell menekülnie a gazdaság versenyképessé tételével, mert az az iszlamista radikálisok könnyen destabilizálhatják az országot. Üzbég állampolgárok számos dzsihadista harctéren jeleskednek Afganisztántól kezdve, Pakisztánon át Szíriáig és robbantásokat hajtottak végre az elmúlt pár év során Szentpéterváron, Isztambulban és New Yorkban is. Az üzbég hatalom eddigi politikájának kudarcát jól mutatja, hogy a három ország - Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán - területén fekvő Fergána-völgy az iszlám radikálisok térségbeli fellegvára, amelynek a tálibok bukása után a szélsőséges mozgalmak rejtekhelyeként különösen megnőtt a szerepe.

A medence a régió „lőporos hordója” volt és maradt máig is. A Tien-san hegylánc nyugati nyúlványain lévő hágók egyben fontos drog és fegyver-csempész útvonalak az afgán-üzbég-kirgiz térségben.

Káncz Csaba jegyzete.