Az Európai Parlament (EP) eddigi alelnökét, a máltai Roberta Metsolát választották meg az EP új elnökének az EP-képviselők ma délelőtt az intézmény plenáris ülésén Strasbourgban.

Sima győzelem

A néppárti politikus már az első körben megnyerte a választást:

458 voksot kapott, azaz jóval többet, mint amennyi (309) minimálisan szükséges lett volna a győzelemhez.

A második helyen a svéd Alice Bah Kuhnke, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselője végzett 101 vokssal, míg Sira Rego, a Baloldal spanyol politikusa 57 voksot kapott.

Az EP közleménye szerint összesen 690 képviselő szavazott, Metsola tehát a voksok kétharmadát söpörte be. A 43 éves politikus, aki ma ünnepli születésnapját, az intézmény valaha megválasztott legfiatalabb elnöke, valamint harmadik női elnöke a francia Simone Veil (1979-1982) és a szintén francia Nicole Fontaine (1999-2002) után.

Metsola a január 11-én elhunyt olasz szocialista politikust, David Sassolit váltja az elnöki székben. Sima győzelme – mint arra a Spiegel emlékeztet – várható volt: a pártcsoportok közötti hatalommegosztás jegyében ugyanis

2019-ben megegyezés született arról, hogy 2,5 év után kereszténydemokrata politikus veszi majd át az EP elnöki posztját.

Mint ismert, 1979 óta mindegyik elnököt két és fél éves időtartamra nevezik ki, és bár elvileg újraválaszthatják, egy parlamenti ciklusban általában két elnök tölti be a tisztséget.

Az EP elnöki posztra egyébként a Néppárt EP-frakcióvezetője, Manfred Weber is szemet vetett korábban, végül azonban lemondott a tervéről, és beállt a máltai politikus mögé. (Weber az Európai Bizottság elnöke is szívesen lett volna 2019-ben, de az sem jött össze neki: Orbán Viktor és Emmanuel Macron közösen fúrta meg őt, a Néppárt akkori csúcsjelöltjét.)

Mi várható tőle? 

De ki az a Roberta Metsola, és milyen irányvonalat fog követi? Ami az életrajzát illeti, 1979-ben született Máltán, 2013 óta az EP képviselője, 2020 novemberétől az első alelnöki posztot töltötte be, David Sassoli elnök halálát követően pedig az EP megbízott elnöke volt.

Megválasztása utáni beszédében a többi közt elmondta:

Elnökként elsőként David Sassoli örökségére szeretnék gondolni: harcos volt, Európáért és értünk, ezért a Parlamentért küzdött (…) Azzal tisztelgek emléke előtt, hogy elnökként mindig kiállok Európáért, a demokrácia, a méltóság, az igazság, a szolidaritás, az egyenlőség, a jogállamiság és az alapvető jogok jelentette közös értékeinkért.

Hozzátette: szeretné, ha visszatérne az emberek hite és lelkesedése az európai projekt iránt.

Kedves európaiak, a következő években Európa szerte többen ettől az intézménytől várják majd az iránymutatást, míg mások ehelyett a demokratikus értékeink és európai alapelveink határait próbálgatják majd. Fel kell vennünk a harcot az unióellenes szólamokkal, amelyek annyira könnyedén terjednek. A félretájékoztatás és a hamis információk terjesztése felerősödött a járvány idején, és számára mindig termékeny talaj a könnyen kiaknázható cinizmus és a nacionalizmus, az önkény, a protekcionizmus és a bezárkózás kínálta olcsó megoldások. (…) Európa azonban pont ennek ellentétéről szól.

-emelte ki, az Európai Néppárttól jobbra álló politikai erőkre utalva. (Most már hivatalosan is ide számít a Fidesz, amely tavaly kivált a Néppártból. Képviselői azóta függetlenként vannak jelen az EP-ben.)

Szólt arról is, hogy az EP fontos „a támadás alatt álló bíróinknak”, a jogaikért harcoló nőknek, az „LGBTQ közösségeinknek”, valamint azoknak, akiket "még mindig diszkriminálnak" vallásuk, bőrszínük vagy gender-identitásuk miatt.

Hozzáfűzte:

a nyitott gazdaságok és nyitott társadalmak európai útja olyan modell, amire büszke vagyok.

Beszéde azt vetíti előre, hogy az EP az ő vezetése alatt is hasonlóan kritikus lesz majd az Orbán-kormánnyal szemben, mint volt az elmúlt években. (Az EP-elnöknek amúgy is az EP többségi álláspontját kell képviselnie.)

Ez az európai intézmény az egyik legfőbb szorgalmazója annak, hogy az Európai Bizottság indítsa meg a jogállamisági eljárást a problémás tagországokkal, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Ez az uniós pénzek megvonásával is járhat.

Túllátni a buborékon 

Győri Enikő fideszes EP-képviselő mindenesetre gratulált Metsolának Twitter-üzenetében, és még egy közös képet is posztolt a közösségi oldalra.

Tudom, hogy jobb Európáért fogsz harcolni  

- írta, és méltatta Metsola mai beszédének alábbi megjegyzését:

Az én generációm számára nincs régi és új Európa. Túl kell látnunk a brüsszeli és strasbourgi buborékon.

Győri Enikő tehát békülékeny hangnemet ütött meg az új elnökkel szemben – kérdés, hogy ez a gyakorlatban mire lesz majd elég.