Az ukrajnai háború csillagászati költségei

Az ukrajnai konfliktus feltárja azokat a hatalmas költségeket, amelyek egy olyan háborúval járnak, ahol a hadszíntér ráadásul Európa egyik legszegényebb nemzetére korlátozódik. Noha Ukrajna lakossága 45 millió, a háború előtti gazdaságának nemzeti összterméke alig 10 százalékkal haladta meg Magyarországét. Ugyanezen időszakban az ukrán háztartási jövedelmek egyenrangúak voltak Paraguayjal vagy a Fidzsi-szigetekkel.

Elképesztő csapások

A költségek – mind az anyagi, mind az emberi értelemben – nyilvánvalóan óriásiak Ukrajna számára. Az amerikai hadsereg becslése szerint a háború első kilenc hónapjában 40 ezer ukrán civil vesztette életét, és mintegy 100 ezerre tehető az ukrán katonai veszteség. Körülbelül 6,8 millió ukrán hagyta el az országot.

Az ukrán kormány, a Világbank és az Európai Bizottság által közösen végzett elemzés szerint a közvetlen gazdasági kár 100 milliárd dollárra tehető. 

A lakások kára 39 milliárd, a közlekedési infrastruktúra 30 milliárd, a kereskedelem és az ipar 10 milliárd, az energia-szektor kára pedig 3 milliárd amerikai dollár. 

Az elemzést ráadásul augusztusban tették közzé, még az ukrán energiainfrastruktúra múlt hónapban megkezdett intenzív orosz bombázása előtt.

A közvetlen károkon túl a mezőgazdasági termelés kieséséből, a talajszennyezésből és a lakosság elköltözéséből adódnak közvetett veszteségek. A teljes veszteség valamivel több mint 250 milliárd dollárt tesz ki. Az újjáépítés és a fertőtlenítés költsége eléri a 350 milliárdot, a legsürgősebb szükségletek pedig becslések szerint 105 milliárd dollárba kerülnek.

A Nyugat segítsége

A katonai felszerelések áramlása mellett jelentős nyugati költségvetési támogatás is érkezett Kijev számára.

 A német Kieli Intézet elemzése szerint a pénzügyi támogatás elérte a 37 milliárd dollárt január és október között, míg a humanitárius segélyek összesen 15 milliárd dollárt tettek ki. A katonai segély 40 milliárd dollár volt, ami csupán tegnap 400 millió dollárral nőtt.

Az USA a nyugati költségvetési támogatás 44 százalékát, a humanitárius segélyek 66 százalékát és a katonai segélyek 71 százalékát biztosította. Joe Biden elnök kormánya ebben a hónapban további 37 milliárd dollár sürgősségi segélyt kért a Kongresszustól.

A segély ellenére továbbra is hatalmas a költségvetési hiány. Ukrajna adóbevétele 27 százalékkal csökkent, ennek ellenére kiadásai - beleértve a katonai kiadásokat is - 40 százalékkal nőttek. A kormány háborús kötvényeket bocsátott ki, hogy segítse a hadsereg finanszírozását, de közvetlen finanszírozást is kért az Ukrán Nemzeti Banktól. Június végére a kormány jegybanki támogatása elérte a 7,7 milliárd dollárt. A közvetlen finanszírozás hozzájárul a 30 százalékos infláció kialakulásához, ami megnehezíti a kötvények eladását.

Középtávú orosz csapások

Ehhez képest Oroszország számára a háború ára látszólag csekély. Az IMF feljavította az orosz gazdaságra vonatkozó becslését, és most már csak 3,4 százalékos GDP-esést jósol az idei évre, szemben az idén áprilisi 8,5 százalékos eséssel. (Az IMF nem készített előrejelzést Ukrajnára vonatkozóan, de becslések szerint idén 30-40 százalékos esés várható.)

Azonban a háború ára Oroszország számára egyre nő, és végül jelentős hatással lesz az orosz életszínvonalra. Az orosz kormány a múlt héten 13,6 milliárd dollárnak megfelelő kötvényt vett fel a katonai erőfeszítések finanszírozására.

 Az Egyesült Királyság védelmi hírszerzésének frissítései megjegyzik, hogy Oroszország 2023-ra bejelentett „nemzetvédelmi” kiadásai több mint 40 százalékkal, 84 milliárd dollárnak megfelelő összegre nőttek a 2021-es (a háború előtti) becslésekhez képest.

A szankciók hatása váratlan módon mutatkozik meg. A nagy teherbírású golyóscsapágyak hiánya - amelyek mindegyikét Svédországból és az Egyesült Államokból importálták -, arra kényszerítette az orosz vasutakat, hogy 10 ezer vasúti tehervagont vonjanak ki a forgalomból. Az orosz Nemzeti Szállítási Vállalat arra figyelmeztetett, hogy a 200 ezer vagonból álló nemzeti flotta veszélyben van. Márpedig a vasúti áruszállítás kulcsfontosságú gazdasági szolgáltatás egy ilyen hatalmas országban.

Az orosz gépjárműgyártás, amely 2021-ben hárommillió darabot tett ki, az idei év első felében 281 ezer darabra esett vissza. A mobiltelefonok, a számítógépek és a háztartási cikkek mind hiánycikknek számítanak. 

A repülőgép-bérleti és karbantartási szerződések felmondása a belföldi légi közlekedés összeomlását eredményezte. A gazdasági nyomás további jelei a csődök számának 33 százalékos növekedése és a fogyasztói hitelfelvétel 40 százalékos visszaesése.

Elzárva a technológiától

A nyugati technológiához való hozzáférés elvesztésének hosszú távú hatásai lesznek. Fogyasztói szinten az oroszok elvesztették hozzáférésüket a Spotify-hoz, az Airbnb-hez, az eBay-hez, a PayPal-hoz és számos játékszolgáltatóhoz.

A dél-koreai Samsung és a tajvani Taiwan Semiconductor Manufacturing Company leállította oroszországi chip-szállítását.

 Ami még alapvetőbb, Oroszország elvesztette hozzáférését a nyugati szoftverekhez, amelyek kritikusak az üzleti műveletek széles köre számára. A nyugati partnerekkel folytatott kutatási együttműködések is leálltak. 

Kína részben pótolja majd ezt a hiányt – a Huawei okostelefonokat és kommunikációs infrastruktúrát tud biztosítani.

Az ukrán invázió által kiváltott energiaválság lehetővé tette Oroszország számára, hogy a csökkenő exportvolumen mellett is megőrizze exportbevételeit. Az ország energiaexportjára kezdetben nem vonatkoztak a nyugati szankciók. Moszkva megkísérelte Európa gáztól való függőségét zsarolásra felhasználni, és a tél előtt egyoldalúan csökkentette a gázáramlást, abban a reményben, hogy aláássa Ukrajna támogatását az európai közvéleményben. Az Európába irányuló orosz gázszállítás a háború előtti szint 20 százalékára esett vissza.

Viszont úgy tűnik, hogy a nagy európai nemzetek kielégítik az idei téli szükségleteket. Németország ebben a hónapban megnyitotta első cseppfolyósított földgáz importterminálját, és a tervek szerint a következő évben tovább bővül az amerikai LNG felhasználási lehetősége. 

A G7-országok december 5-től szankciókat vezetnek be az orosz olajjal szemben, megtiltva az orosz olajat szállító hajók biztosítási és kereskedelmi finanszírozását - kivéve, ha az olajat a G7-ek által meghatározott árplafon alatt rakodták be. Bár vannak figyelmeztetések, hogy a terv visszaüthet, ha Oroszország nem hajlandó ilyen feltételek mellett eladni az olajat.

Az EU elvesztése

A legnagyobb hosszú távú költséget Moszkvának az EU-s piac elvesztése okozza, amely a háború előtt exportjának 37,9 százalékát, importjának 36,5 százalékát adta. Miután gázexportját gazdasági hadviselésnek használta fel, nehéz elképzelni, hogy Moszkva ismét elnyerje az európai ügyfelek bizalmát. 

Annak ellenére, hogy a fél világot átfogja, Oroszország mind gazdaságilag, mind népességi szempontból túlnyomórészt Európára, nem pedig Ázsiára orientálódik.

Az egész világon az ukrán konfliktus legnagyobb költségeit a növekvő energia- és gabonaköltségek okozzák, különösen a fogyasztóktól és az üzleti energiafelhasználóktól a fosszilis tüzelőanyag-termelők felé történő elképesztő nagyságrendű vagyonátruházás. Az elmozdulások tovább növelték az amúgy is intenzív inflációs nyomást, és hozzájárultak a hivatalos kamatlábak gyors emelkedéséhez, amelyek stagflációba taszítják a világgazdaságot.