Pénteken jön az OPEC ülése, ahol a piac nem számít kvótacsökkentésre. Viszont heves viták várhatók arról, hogy miként lehetne emelni a nyomott olajárat, főként úgy, hogy a napi várhatóan 1 millió hordós iráni termelésnövelés már a nyakunkon van. A kitermelés korlátozására azonban önszántából senki sem hajlandó.
Befuccsolt szaúdi játszma
Pontosan egy éve annak, hogy Szaúd-Arábia kihúzta a szőnyeget az olajárak alól azzal a céllal, hogy
- ellehetetlenítse az amerikai pala-olajtermelőket és
- Moszkva gazdasági térdre kényszerítésével elérje, hogy Putyin felhagyjon Asszad szír elnök támogatásával.
Nos, a szaúdi stratégák régen fogtak mellé ekkorát. Putyin a visszavonulás helyett azóta már a szaúdiak által finanszírozott szunnita harcosokat bombázza Szíriában.
A stratégia a sivatagi királyság pénzügyeire is komoly csapást mért. Az elmúlt 12 hónap 37 százalékos olajár-csökkenése miatt a szaúdi költségvetési hiány idén a GDP 20 százaléka lesz, míg a folyó fizetési mérleg 15 év után először lesz deficites. A költségvetést víz alá nyomják azok a pazar jóléti és szociális intézkedések, amelyek célja, hogy a rijádi királyi család egy nap ne ébredjen egy Arab Tavasz jellegű felkelésre. Egy liter benzin például továbbra is 40 forint körül van az országban..
Riál a beomlás küszöbén
Ráadásul az utóbbi hónapokban Rijád egyre több pénzt éget el arra, hogy fenntartsa a komoly nyomás alá került valutájának (riál) kötését a dollárhoz. A folyamatos pénzmenekítés miatt viszont a bankközi piac szárad ki, a betétek pedig az 1990-es évek óta nem csökkennek olyan ütemben, mint napjainkban. Ez több nagy kormányzati projektnél mára késedelmes fizetésekhez vezetett, így a 22 milliárd dollárért épített rijádi metrónál is.
A szaúdiak tehát pénteken vagy támogatják az OPEC kvótacsökkentését, vagy hamarosan feladhatják a reál-dollár kötést. Különösen, ha a Jemenben folytatott háborújuk tovább húzódik.
Vigyázó szemetek Asztanára vessétek
A szaúdiak jól tennék, ha már fél szemmel Magyarország stratégiai szövetségesére, a szintén nagy nyersanyagtermelő Kazahsztánra figyelnének. Az ottani fizetőeszközt (tenge) augusztus közepén volt kénytelen elengedni el az asztanai jegybank és azóta csaknem 40 százalékát elvesztette az értékének a dollárral szemben.
Azért ’csak’ annyit, mert a jegybank októberben és novemberben 5 milliárd dollárt elköltött intervencióra. Ennek a pazarlásnak viszont mostantól vége. Nazarbajev elnök egy hétfői dörgedelmes beszédében bejelentette, hogy a tenge védelmében többet nem fognak kormányzati pénzt költeni és éles szavakkal kritizálta a jegybankot. Egy politikai vezetőnek mindig meg kell találni a megfelelő bűnbakot!
Káncz Csaba jegyzete
Az Országgyűlés pontot tett az ügy végére, eldőlt szenteste napjának sorsa. 
