A svéd hatóságok múlt pénteken kitoloncolták az egyik dán etnonacionalista párt vezetőjét.
Alapos volt ugyanis a gyanú, hogy Rasmus Paludan, a Stram Kurs (Kemény Vonal) elnevezésű párt vezetője törvényellenes cselekményre készül Malmöben, ahová azzal a céllal kívánt utazni, hogy iszlámellenes tüntetést szervezzen és Koránt égessen.
A svéd incidens
Ettől függetlenül a nap folyamán a Paludannal szimpatizálók mégis összesereglettek a városban, tüntetésük során három embert őrizetbe vettek faji gyűlöletkeltés gyanújával, mivel a Korán egy példányát elégették. Ezután, főként Malmö Rosengard nevű negyedében összecsapások törtek ki. Az eseményről, illetve a Korán megszentségtelenítéséről a pakisztáni sajtó is részletesen beszámolt.
A 320 ezer lakosú Malmö lakosságának 16 százaléka muszlim, a városban 1984-ben létesült az első mecset.
A dél-svédországi város napjainkra az ország bűntanyája lett. Még a német közszolgálati sajtó is beszámolt nemrégen arról, hogy a rivális muszlim szervezett bűnözői bandák napi szinten robbantanak és lövöldöznek a városban.
Svédországban tavaly két muszlim párt is alakult. Egyrészt a Jasin párt, másrészt pedig az Árnyalat Párt (Partiet Nyans) - utóbbi az iszlamofóbiát bűncselekménynek nyilváníttatná és a svéd alkotmányban kisebbségi státuszt követel a muszlimok számára.
Jelenleg a lakosság 8 százaléka muszlim, de az előrejelzések szerint húsz éven belül kisebbségbe fognak kerülni azok, akik nem bevándorló szülők gyermekei.
Azt, hogy ez várhatóan milyen politikai földrengést fog előidézni az egykori vikingek földjén, jól mutatja, hogy a svéd muszlimok 52 százaléka szerint a saría (iszlám) törvénykezés felette áll a svéd törvényeknek.
A norvég incidens
Szombaton aztán a norvég fővárosban is volt muszlimellenes tüntetés és ezzel egy időben ellentüntetés. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki a parlament épülete mellé, ahová a demonstrációkat bejelentették. A muszlimellenes csoport egyik tagja látványosan kitépett több lapot egy Koránból, és leköpte őket. A rendőrség 29 embert vett őrizetbe.
Az iszlámellenes tüntetést az a ’Stop Islamisation Norway’ nevű civil szervezet hívta össze, amely szerint az iszlám egy totalitariánus politikai ideológia, és ezzel megsérti a norvég alkotmányt, valamint a demokratikus és emberi jogokat.
A muszlim közösség létszáma robbanásszerűen nőtt Norvégiában is. Míg a muszlimok száma 1980-ban 1006 főt tett ki, addig napjainkra az 5,2 milliós ország lakosságának 5,7 százalékát teszik ki. A szélsőjobboldali terror itt is megjelent, a múlt évben egy 21 éves norvég rohant le egy mecsetet és nyitott tüzet, inspirálva a 2011-es Breivik-féle tömeggyilkosság által.
A bevándorlás-ellenes norvég Haladás Párt megkérdőjelezi az integráció sikerességét és véres kardként mutatja föl azokat a statisztikákat, amelyek szerint a második generációs muszlimok az országban több bűntettet követnek el, mint a szüleik generációja.
A Haladás Párt januárban kiugrott a kormányzó nagykoalícióból, mivel a kormány úgy döntött, hogy „hazahozat” Szíriából egy nőt, akit azzal vádoltak, hogy az Iszlám Állam terrorista-szervezettel áll kapcsolatban.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.
Digitális cenzúra a válság közepén.
