Arizona, Nevada, Pennsylvania, Georgia – már csak ezen a négy államon múlik, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Joe Biden, a demokraták jelöltje most már tényleg csak karnyújtásnyira van a Fehér Háztól.
Négy államra figyel a világ
Nézzük, hol milyen kimenetel lehetséges.
Pennsylvania (20 szavazat)
Most ez a legfontosabb tagállam: ha itt nyer Biden, akkor a már meglévő 253 elektori voksához további húszat szerez, és ezzel eléri a győzelemhez szükséges 270 szavazatot – azaz beköltözhet a Fehér Házba.
A republikánusok persze még megtámadhatják az eredményeket egyes tagállamokban, és újraszámolást követelhetnek. Trump már választási csalást emleget, de mindez már egy másik kérdés.
Ezt a tagállamot Trump nyerte 2016-ban, és eleinte fölényesen vezetett, de a levélszavazatok beérkezésével folyamatosan csökkent az előnye. Ma reggel 95 százalékos feldolgozottságnál már csak 0,3 százalékponttal (mintegy 25 ezer vokssal) áll Biden előtt a New York Times adatai alapján.
A helyi hatóságok szerint nap végére végezhetnek a számlálással – azaz magyar idő szerint péntek reggelre meglehet a végeredmény.
Georgia (16 szavazat)
A Floridával szomszédos Georgiában, amely 2016-ban szintén a republikánusoké lett, szintén extrém szoros végeredmény várható.
99 százalékos feldolgozottság után Joe Bidenra 2 449 371-en, Donald Trumpra 2 448 454-en szavaztak. Ez 0,02 százalék különbség (kevesebb mint ezer voks), most már Biden javára. Ugyanakkor egyelőre nem kiáltották ki győztesnek.
Ha nyer, azzal óriási lépést tesz az elnöksége felé.
A republikánus kampánycsapat már ebben a tagállamban is jelezte, hogy jogorvoslatot kér az állítólagos szabálytalanságok miatt.
Arizona (11 voks)
Arizonát szintén Trump vitte négy évvel ezelőtt. Most Biden áll előrébb, de előnye egyre csökken: 90 százalékos feldolgozottságnál 1,6 százalék (kevesebb mint 50 ezer voks).
Itt egyébként 1952 óta – 1996 kivételével – mindig republikánus politikus diadalmaskodott.
Nevada (6 szavazat)
Nevadát – ez is egy óriási területű, de kis lakosságszámú állam – 2016-ban az akkori demokratapárti jelölt, Hillary Clinton húzta be, most viszont nagyon szoros a verseny. A különbség egy százalék (kevesebb mint 12 ezer szavazat) Biden javára, és még csak 89 százalékos a feldolgozottság.
Összegezve: ha Pennsylvaniában fordít Biden, akkor eldőlt a verseny. Minden egyéb esetben indulhat a számolgatás.
Trump, aki jelenleg 214 voksnál tart, még számolhat Alaszkával (3 voks) és valószínűleg Észak-Karolinával (15 voks) is.
Kettészakadt ország
Ha ránézünk a választási térképre, azt látjuk, hogy az ország továbbra is ketté van szakadva: Trumpé az Egyesült Államok középső, északnyugati és déli része, Bidené a keleti és a nyugati part, a Nagy Tavak környékének egy része, valamint Colorado és Új-Mexikó.
2016-hoz képest Trump már elvesztette Wisconsint és Michigant (ez összesen 26 voks), és - ha számára rosszul alakulnak a dolgok - még elveszítheti Pennsylvaniát, Arizonát és Georgiát.
Eközben a demokraták csak Nevadát veszíthetik el, és ez a vereség is mindössze hat voksot jelentene.
Ami a törvényhozást illeti, a Képviselőházban demokratapárti többség várható, a Szenátusban viszont patthelyzet alakulhat ki: jelen állás szerint mindkét pártnak 48-48 szenátori helye lesz.
A levélszavazatokkal fordított Biden
De miért számolgatnak még mindig, ha a választás már kedden véget ért?
Alapvetően a levélszavazatok miatt, amelynek begyűjtése és megszámlálása időigényes folyamat.
Ráadásul az USA-ban a levélben leadott voksokra vonatkozó szabályok is különböznek, mivel – sok más országgal ellentétben – nincs egységes szabályozás vagy egy mindent felügyelő választási bizottság. Minden tagállam saját rendszere alapján bonyolítja le a szavazást és számolja a szavazatokat.
Egyes tagállamokban például elég a választás napján postázni a szavazócédulákat, amelyeknek Pennsylvaniában például november 6-ig, Észak-Karolinában november 12-ig, Ohióban pedig november 13-ig kell beérkezniük. (Igaz, ez a határidő csak akkor számítana a végeredmény szempontjából, ha nagyon-nagyon szoros lenne a verseny.)
A levélszavazatok legtöbbször Bident segítik, mivel az ő hívei általában szívesebben voksolnak levélben, mint Trump támogatói.
Nagyrészt ennek tudható be, hogy a szerda reggel még „vörös ország” az idő előrehaladtával egyre jobban „bekékült”, azaz a demokratapárti jelölt számos államban fordítani tudott.
A republikánusok már a választás előtt kétségbe vonták a levélszavazásokat, mivel szerintük az csalásra ad lehetőséget, és készek bíróságon megtámadni az eredményeket.
És mit jelent az amerikai választás magyar szempontból? Baranyi Tamás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) stratégiai igazgatóhelyettese lapunknak korábban azt mondta:
A magyar kormánynak nyilván előnyösebb lenne Donald Trump győzelme, ugyanakkor Joe Biden sikere esetén sem kell gyökeres fordulattól tartania.
Szerinte a politikai nyomás ugyan nőhet, de a gazdasági kapcsolatok aligha sérülnek. (További részletek: Joe Biden sikere sem döntené romba az Orbán-kormányt.)
Túlszárnyalták egymást
Visszatérve Amerikára: a mostani választás rekordrészvételt hozott, azaz mindkét tábornak nagyon fontos volt.
Trump eddig 69 millió voksot kapott, hatmillióval többet, mint 2016-ban.
Azaz ilyen szempontból rácáfolt a közvélemény-kutatókra, a mainstream médiára, és egyben tudta tartani táborát.
Ugyanakkor Biden, aki sikeresen egyesítette a Trump-ellenes oldalt, rajta is túltett.
Mintegy 73 millió voksot zsebelt be eddig, többet, mint korábban bármely amerikai elnökjelölt.
A számokból egyértelműen látszik, hogy az Egyesült Államok végletesen megosztott. És ezzel nincs egyedül.
Nem hozott jó híreket a FAO.
