7p

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A szlovénokat nagyon érdekelte a bővítési biztosi poszt, ugyanakkor a horvátokról terjedt el, hogy ők kapják meg a Balkán szempontjából különösen fontos "uniós tárcát". A befutó mégis a magyar jelölt lett, így a délszláv országoknak és népeknek nem maguk között kell lerendezniük a bővítést. Bizonyos értelemben ez salamoni döntés, ami miatt a szlovénok sértve érzik magukat.
Európai Unió zászlók előtt a Berlaymont épület (Európai Bizottság), Brüsszel, Belgium.

A cikk a Privátbankár.hu és a BALK együttműködésében jelenik meg.

Rémhírek

Az uniós bizottság névsorának közzététele előtt mindenféle lehetetlen kombinációk kerengtek a neten. Többen javasolták, hogy Magyarország kapja meg a humanitárius biztosi posztot, a görögök a közös védelmi tárcát, a cseheknek pedig jussanak a tengerhalászati kérdések.

Ilyen formában szerencsére egyik poszt sem jött létre.

Ez azt is jelzi, hogy az Európai Bizottság új elnöke nem kívánt nosztalgiázni, és nem alakította meg a közös európai védelmi minisztériumot, mint ahogy humanitárius biztosi hivatal sem nyílik.

Bár lehet, hogy az egyikre, vagy a másikra, vagy éppen mind a kettőre szükség lenne.

Néhány nappal ezelőtt aztán elterjedt a hír a Balkánon, hogy a bővítési és szomszédsági biztost Horvátország adja. Ez majdnem olyan lett volt, mintha a csehekre bízták volna az óceánok védelmének kérdését.

A felvetés azért volt mégis hihető, mert a horvát jelölt az utóbbi időben többször elnyilatkozta magát a balkáni bővítés kérdésében.

Dubravka Šuica május 7-én például Bródban, régi magyar nevén Nagyréven, kijelentette, hogy a Zágrábban kormányzó Horvát Demokrata Közösség nem ellenzi Szerbia és Bosznia-Hercegovina belépését az Európai Unióba, de irreálisnak tartotta, hogy ez 2025 előtt megtörténjen.

Ennek tudatában nem lett volna bölcs döntés a bővítési biztosi posztot a horvátoknak adni, mert a horvát biztos nem azon dolgozott volna, hogy legyen bővítés, hanem inkább azon, hogy ne legyen.

Ráadásul a horvát szomszédsági politika még mindig magán viseli a kilencvenes évek nyomait. Akárcsak a szerbiai.

A salamoni döntés

Kevés olyan kérdés van, amelyet a balkáni népek egymás között megoldottak kisebb-nagyobb pofozkodás nélkül. Most sem nagyon megy.

Ezért aligha lehet vitás, hogy kívülről kell hozni valakit, aki nem keveri még jobban össze a szálakat. Richard Holbrooke nyugodjon békében!

A jelek szerint Ursula von der Leyen úgy látta, hogy Magyarország céljai megegyeznek a bizottság elképzeléseivel a Nyugat-Balkán uniós integrációját illetően.

Úgy gondolom, Magyarország az az ország, amely pontosan ennek megfelelően fog együttműködni.

Ettől kezdve már szinte biztosnak vehető, hogy Trócsányi László lesz a bővítési és szomszédsági biztos.

Szerbiában örülnek

A szerb kormányközeli sajtó örül Trócsányi jelölésének. Illetve annak, hogy Magyarország kapta meg a posztot.

A Tanjug hírügynökség arra emlékeztetett, hogy Magyarország – ahonnan Trócsányi érkezik – több alkalommal azt üzente: Szerbia megérdemli, hogy 2025-nél sokkal előbb az Európai Unió tagja legyen.

A szerb hírügynökség arról sem feledkezett meg, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nemrégiben a bledi stratégai fórumon ismételten sürgette, hogy nyissanak meg minden csatlakozási fejezetet Szerbiával.

Szijjártó hozzátette:

A távozó Európai Bizottság nagy hibát követett el, amikor a bővítéssel kapcsolatban kijelentette, hogy 2025-ig nem kerül sor újabb bővítésre az Európai Unió esetében.

A jobboldali Večernje Novosti a Trócsányi László jelöléséről szóló tudósítását azzal fejelte meg, hogy a magyar jelöltet bízták meg a bővítéssel, így lemaradt a tisztségről a horvát jelölt, aki fékezte volna Szerbia csatlakozását.

Megnyíltak a perspektívák

Jadranka Joksimović, szerb európai integrációs miniszter Trócsányi jelölésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy jó hírek érkeztek Brüsszelből.

Joksimović szerint Szerbia számára fontos, hogy Trócsányi László személyében a bővítési biztos Magyarországból érkezik. Szavai szerint Magyarország folyamatosan, és igen hangosan támogatja a bővítés politikáját, és leghangosabb szószólója Szerbia gyors előre lépésének az európai úton.

Az integrációs miniszter úgy értékelte, hogy már évek óta igencsak szkeptikus retorika hallható Brüsszelben a bővítési politikával kapcsolatban, de ha a magyar jelölt átmegy, akkor a hangnem pozitívra válthat.

"Javasolt összetételében a bizottság új impulzust ad a bővítésnek, és serkenti annak újraéledését"– mondta Joksimović.

A szerb politikus annak is örült, hogy Ursula von der Leyen első beszédében elhangzottak szerint a bővítési politika fontos kérdés marad, ami azt jelenti, hogy a Nyugat-Balkán számára megnyíltak a perspektívák.

Európa jövője

Európa jövője horvát kezekbe került. Dubravka Šuica horvát jelölt lesz az Európai Bizottság egyik alelnöke, valamint betölti a demokráciáért és a demográfiáért felelős biztosi posztot. Ebben a minőségében Európai Bizottság egy fontos feladattal bízza meg.

Neki kell megszerveznie az Európa jövőjéről szóló konferenciát, amely feltárhatja, hogy milyen Európát szeretnének a kontinens polgárai.

A konferencia 2020-ban kezdődik és két évig tart. Ezen a fórumon keresztül folyhat az európai polgárok, a civil társadalom és az európai intézményrendszer kapcsolattartása azzal a céllal, hogy az európaiak kifejezzék milyen uniót szeretnének, és azt miként kellene irányítani.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint ez egy fantasztikus terület, amely felöleli a munka és a család közötti összhang megteremtését, valamint a munkaerő elöregedésének kérdését.

Ezen a téren sokat tehetünk– fűzte hozzá von der Leyen, aki szerint vannak városok és régiók, amelyek sikeres példát mutatnak ennek a folyamatnak a megfordításában és a demográfiai visszaesés megállításában.

Plenkovićnak vannak zsetonjai

Andrej Plenković, horvát miniszterelnök Šuica jelölésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy Horvátország ezzel is európai szinten erősítheti a “demokrácia tematikáját”.

Plenković azt is elárulta, hogy a jelölést hosszas előkészítés előzte meg, vagyis a poszt megszerzése nem a véletlen műve volt, és nem is egy pillanatnyi döntés következménye.

Ez a jelölés azoknak a megbeszéléseknek a gyümölcse, amelyet az új bizottsági elnökkel folytattunk, Horvátország, mindenekelőtt pedig a horvát kormány kérésére arról, hogy az Európai Unió történelmében először a bizottság összetételében egy sok ország számára kulcsfontosságú és életbevágó jelentőségű kérdésnek jusson poszt, ez pedig a demográfia kérdése.

A horvát miniszterelnök szerint az új bizottsági elnök két kézzel kapott az ötlet után.

Maga Šuica – aki nem mellékesen szólva kitűnően beszél németül – úgy nyilatkozott, hogy alelnöki kinevezése nagy elismerés a horvát politika számára.

Egy zágrábi kommentár szerint mindez azt jelzi, hogy a horvát miniszterelnöknek “van hitele” az új bizottsági elnöknél, vagyis még vannak zsetonjai.

A szlovénok elégedetlenek

A szlovénok elégedetlenek, amiért a horvátok és a többiek jobban jártak.

A szlovén közszolgálati rádió kommentárja szerint minden szomszédos ország jobb tárcákat kapott az új európai bizottságban, mint Szlovénia, ráadásul a horvát biztos alelnöki poszthoz is jutott.

Milan Brglez, volt szlovén parlamenti elnök, uniós parlamenti képviselő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Horvátország annak ellenére megkapta a demokrácia és demográfiai posztot, hogy a demokrácia helyzete Horvátországban folyamatosan romlik.

A szlovén közvélemény egy része kimondottan azért elégedetlen, mert nem szlovén lesz a bővítési és szomszédsági biztos. A posztra a szlovénok azért tartottak igényt, mert jól ismerik a Nyugat-Balkánt, ahol jelentős befolyással is rendelkeznek.

A Moszkvában tartózkodó Marjan Šarec szlovén miniszterelnök viszont azt üzente haza, hogy jó poszt a válságkezelés, mert viszonylag nagy költségvetéssel rendelkezik, ezt viszont ellenzéki körökben nem nagyon hiszik el.

A Balkán mindig is ilyen volt. Az ott élő népek sem együtt, sem külön nem érezték és érzik jól magukat. Leginkább azonban akkor vannak rosszul, ha a másik egy kicsit jobban jár.

Ezért az új bővítési és szomszédsági biztosnak komoly diplomáciai érzékre lesz szüksége ahhoz, hogy jó irányba terelje a dolgokat a Balkánon.

Mert rossz irányba mennek maguktól is.

Varga Szilveszter, a BALK főszerkesztőjének írása. Az eredeti cikk itt érhető el.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagy Márton fellebbezni készül a Budapestnek kedvező ítélet miatt
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 16:44
A miniszer vitatja a bírósági döntést a 10 milliárd forint visszafizetéséről. Felhívta Karácsony Gergely figyelmét arra, hogy 2019 óta még több állami pénzből gazdálkodhat a főváros.
Makro / Külgazdaság Kamatostul visszakapja a főváros
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 16:09
Az Államkincstárnak 10 milliárd forintot kell visszafizetnie, erről döntött a bíróság.
Makro / Külgazdaság Mi lesz az árrésstop vége? Csillag Istvánt kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 15:41
A volt gazdasági és közlekedési miniszter június 25-én szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság A japán jegybankot nem rázta meg a közel-keleti háború – így döntött
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 15:27
A japán jegybank (BoJ) az elemzők által vártnak megfelelően, egyhangú döntéssel évi 0,5 százalékon, 2008 óta a legmagasabb szinten tartotta irányadó kamatát kedden.
Makro / Külgazdaság Menetel a magyar gazdaság a béka feneke alá: már csak minimális növekedésre számít a szakértő
Herman Bernadett | 2025. június 16. 16:48
A jelenlegi, bizonytalan kilátások alapján az idei évre várható 0,5 százalékos növekedés után gyorsulásra lehet számítani 2026-ban. Mindezt ebben az évben 4,3, 2026-ban pedig 4 százalékos éves átlagos infláció kísérheti – ismertette Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a pénzintézet legfrissebb előrejelzését. A prognózisból az is kiderült, hogy mi vár a forintra.
Makro / Külgazdaság Ha a legsötétebb jóslatok jönnek be, durva infláció vár ránk
Privátbankár.hu | 2025. június 16. 15:27
Az izraeli-iráni háború miatt komolyabban megugrott az olajár, egyes jóslatok 100-120 dolláros hordónkénti árat sem tartanak kizártnak. Munkatársunk a Trend FM reggeli műsorának vendége volt – a témák között a plázastop szigorítása is szerepelt.
Makro / Külgazdaság Ki nem találná, melyik országból jött a legtöbb menekült az unióba
Privátbankár.hu | 2025. június 16. 12:49
Összességében csökkent a menedékkérők száma az első negyedévben, itt vannak a friss statisztikák.
Makro / Külgazdaság Nem lassít az Európai Bizottság – jön az összeütközés Magyarországgal?
Privátbankár.hu | 2025. június 16. 12:18
Az uniós energiaügyi biztos nem enyhítene a korábban felvázolt, a magyar kormány által élesen kritizált intézkedéscsomagon.
Makro / Külgazdaság Rábólintott a kiárusításra Donald Trump, de az elemzők aggódnak az acélipari óriási miatt
Privátbankár.hu | 2025. június 16. 10:36
Zöld utat kapott a US Steel felvásárlása, de az amerikai kormány megőrzi a befolyását.
Makro / Külgazdaság Bajban a Boeing, de a távoli jövőt még optimistán látják
Privátbankár.hu | 2025. június 16. 09:19
A kereslet csak kicsit fog csökkenni, de a saját teljesítményére vonatkozó előrejelzéseit lejjebb csavarta a cég.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG