Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke a Világgazdaság szerdai üzleti reggelijén hangsúlyozta: a jelenlegi válság - bár Európából nézve világválság -, valójában a centrum válsága, vagyis az Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán krízise, ezeken a területeken az európai típusú kapitalizmus került válságba.
Nem mondott csődöt a kapitalizmus
Bod Péter Ákos elmondta, hogy az orosz, brazil, indiai, és kínai gazdaság növekedése a válság ellenére is jó, így világválságról nem lehet beszélni, ugyanakkor sok európai országban - így Magyarországon is - várhatóan éveknek kell még eltelnie, mire a gazdasági növekedés visszatér a válság előtti szintre.
Németországnak nem érdeke, hogy a gyengék kilépjenek az övezetből
A szakértő hangsúlyozta: nemcsak a kapitalizmusnak, a neoliberális közgazdaságtannak sincs váltótársa, úgy véli, hogy az euró nincs válságban, csak néhány perifériás ország, és az exportorientált euró-tagállamoknak - így például Németországnak - nem érdeke, hogy egy-egy gyenge ország kiessen a valutaunióból. Bod Péter Ákos szerint még korai lenne Európát leírni, és az elmúlt időszak megmutatta, hogy képes megújulni, de ha el is süllyedne, akkor is sokáig tartana.
Bod Péter Ákos kiemelte: a pénzintézeti szektor - amely bár a legracionálisabbnak tűnik - nagy késéssel fedezte fel a gondokat. Először érzéketlen volt a létező kockázatokra, majd túlkorrigált, amely például a 10 éves állampapírhozamok alakulásában is megmutatkozott. A szakértő szerint a globális pénzügyi világ pánikra hajlamos, későn reagál, amikor pedig reagál, akkor túlreagál, így "nem szabad arra számítani, hogy majd a piacgazdaság tökéletesen beáraz mindent".
Szólt arról is, hogy óriási tőkeáramlás indult meg az elmúlt másfél évben, és a befektetők nagyon figyelik, hogy hová megy ki a pénz, például Görögországból. A pénz egy másik euró tagállamba áramlik, vagyis "az euró nem megy sehová", hanem a görög pénzek menekülnek a német vagy épp a holland nemzeti bankba - mondta Bod Péter Ákos.
A Nyugat lassú térvesztése
A szakértő szólt arról is, hogy az IMF-ben levő szavazati arányok átalakulása jelzi a Nyugat lassú térvesztését, a centrum országok részaránya fokozatosan csökken, az ázsiai országok pedig feljönnek, aminek eredményeképpen más lesz a vezetés, az igazgatótanács összetétele, ennek megfelelően pedig a felfogás, a politika is.
Az új kapitalizmusnak új intézményi szereplői vannak - emelte ki, kifejtve, hogy míg korábban a legfejlettebb államok tartottak G6, G7-es csúcstalálkozókat, ez mára G20-ra bővült, és nem lehet úgy világraszóló döntést hozni, hogy például Kína nincs az asztalnál. Új szereplőként említette a szuverén alapokat is, melyek súlya egyelőre nem olyan nagy, de egy kínai vagy norvég alap, ha "ránéz" egy iparágra hatalmas változásokat tud előidézni. Megjelennek ezenkívül nagyvállalatok a harmadik világból, Indiából, vagy akár Mexikóból - fűzte hozzá.
Ő is be tudott volna segíteni a miniszterelnöknek. 
