<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
1p
Jól jön a kormánynak, hogy a vártnál kevesebben választják az új vállalati adókat, hiszen ez többletbevételt jelent a költségvetésnek. A pénznek már megvan a helye, mert komoly elmaradás várható az áfából és a pénzügyi tranzakciós illetékből is. Összességében azonban a nagy tartaléknak köszönhetően tarthatónak tűnik a három százalékos idei hiánycél.

A gazdasági válság elhúzódása, illetve a finanszírozási környezet vissza-visszatérő bizonytalanságai miatt világszerte kiemelt figyelem övezi a költségvetési egyenlegek alakulását. Különösen igaz ez hazánkra, amely hosszú évekig fiskális alkoholizmusban szenvedett és éppen csak elhagyni készül a brüsszeli elvonót. Bár az első négy hónap adatai alapján még nem lehet pontosan látni az összes olyan folyamatot, amely befolyásolhatja az idei hiány alakulását, azért az már kirajzolódik, hogy mely területeken alakulhatnak ki feszültségek, hol lehet szükség kormányzati beavatkozásra.

Az államháztartás hiánya – az önkormányzatok nélkül – április végéig elérte az 528,6 milliárd forintot, ami a teljes évre tervezett deficit 62,8 százaléka, miközben tavaly ez a szám nem haladta meg a 40 százalékot. Kedvező jelnek semmiképpen sem tekinthető a hiány növekedése, ám az információ súlyozásánál érdemes az alábbi körülményeket szem előtt tartani.

Mit nézzünk, ha tudni akarjuk, hogy állunk?

A helyzetértékelésnél a megfelelő viszonyítási alap a tervezett hiány várható havi lefutása lenne. Mivel ilyen prognózist már nem publikál a kormány, így minden más pálya (például korábbi évek alakulása) csak pótmegoldás, mely komoly hibákat okozhat a szám értelmezésében.

A korábbi évekkel történő összevetésben a kiadási oldal különösen problémás. Bár ezek egy része (nyugdíjak, egyéb támogatások, a közigazgatásban dolgozók bérkifizetései) évről évre akár azonos ütemben is alakulhatna, a szabályrendszer gyakori változása jelentősen módosítja a szezonalitást. Ráadásul a kiadások legalább harmada, olyan tételekből (beruházások, közösségi fogyasztás, kamatfizetés) származik, melyek hektikus alakulásukból adódóan még kevésbé teszik lehetővé, hogy a kiadások éven belüli lefutását a korábbi évekkel vessük össze.

A bevételi oldalon kedvezőbbnek tűnik a helyzet, hiszen az adóbevételek alakulása általában hasonló – ha nem tör ki év közben gazdasági válság. Ezen túlmenően azonban még két tétel itt is csökkenti a historikus összehasonlítások információtartalmát: a gyakori jogszabályváltozások (új adók, új adókulcsok) és az egyszeri bevételek. Mindezek miatt a négyhavi egyenleg értékelése helyett érdemes inkább tételenként áttekinteni, hogy miként áll a költségvetés.

Nem könnyű tiszta képet kapni arról, hogy is áll az államháztartás - új sorozatunkban a részletes adatok alapján készült elemzéssel segítünk a tájékozódásban. Ez az első rész - lapozzon a folytatáshoz!

---- Hol maradnak az adóbevételek? ----

Kevesen katáznak és kiváznak - ez az állam szerencséje?

Az már biztosan kijelenthető, hogy a bevételi oldalon nagy a kavarodás, és az egyes adónemekből várható összegek meglehetősen távol esnek a kormányzati tervekben szereplő számoktól. Mentségére legyen mondva a kormánynak, hogy miközben ez a feladat békeidőben sem könnyű, idén nem csupán újabb adókat vezettek be, hanem köztük olyanokat is, amelyek közvetlenül és jelentősen érintik a „régi” terheket. Ugyanis azok, akik a kisadózók tételes adóját (kata), vagy a kisvállalati különadót (kiva) választják, mentesülnek a társasági adó, a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulékok, az egyszerűsített vállalkozói adó és az általános forgalmi adó egy része alól is. Mindez azt jelenti, hogy az adóbevételek pontos előrejelzéséhez elengedhetetlen volt pontosan megbecsülni, hogy hányan választják az új adónemeket. Bár sok dolgot nem tudunk biztosan az idei évvel kapcsolatban, abban már biztosak lehetünk, hogy ez nem sikerült.

A kivából az egész évre várt 130 milliárd forintból négy hónap alatt 2,5 milliárd forintot realizált a költségvetés, és a helyzet a kata esetében sem sokkal rózsásabb: az egész évre tervezett 74,3 milliárd forintból eddig csupán 6,4 milliárd folyt be. Nem véletlen, hogy a konvergenciaprogram szerint a két új adónemből eredetileg várt 204,3 milliárd forintból csupán 31,3 milliárd forintra számít idén a kormány. Ám bármilyen furcsán hangzik is, ez kifejezetten kedvező hír a költségvetési hiány szempontjából.

Az új adók ugyanis összességében, bruttó módon adócsökkentést biztosítanak azok számára, akik választják, ami a költségvetés szempontjából bevételcsökkenést jelent. Mivel azonban a jelek szerint kevesebben választják az új adókat a kormány eredeti elképzeléseihez képest, így a tervezettnél jelentősen kisebb az új adók bevezetésétől várt bevételcsökkenés. Ezzel magyarázható, hogy az eddigi adatok alapján az előirányzatban szereplő értéknél szinte biztosan nagyobb összeg várható az év egészében a társadalombiztosítási járulékokból, és bár a többletbevétel kisebbnek tűnik, de ugyanez igaz a személyi jövedelemadóra és a társasági adóra is.

A tranzakciós adóból és áfából is nagy az elmaradás

Hogy lesz helye a pénznek, az azonban nem kérdéses. Elsősorban azért, mert két soron egészen biztosan jócskán elmaradnak majd a bevételek az előirányzatban szereplő értéktől. Az egyik a pénzügyi tranzakciós illeték, amelyből biztosan kevesebbet realizál a költségvetés a tervnél. Ennek egyik oka, hogy az ügyfelek a bankokkal karöltve úgy tűnik, hogy sikeresen racionalizálták átutalási szokásaikat, azaz kevesebb pénzmozgás történik, mint amennyi az illeték bevezetése előtt, és mint amennyivel ezek szerint a tervezés során kalkuláltak. Ezen kívül azzal számoltak, hogy az államkincstár által befizetendői tranzakciós illetéket a központi költségvetési szervek a dologi kiadásaikból „kigazdálkodják”. Ez azonban az Államadósság-kezelő Központ Zrt.-nél csak korlátozott módon teljesül – derül ki a konvergenciaprogramból.

Jelentős elmaradás várható még az általános forgalmi adóból is, amelyet csak kis részben magyaráz, hogy az Európai Bizottság elutasította magyar kormány arra vonatkozó kérését, hogy a fordított áfa rendszerét kiterjeszthesse sertéságazatra. A felültervezés igazi oka azonban vélhetően abban keresendő, hogy a költségvetés tervezésekor a kormány 4,2 százalékos inflációval számolt, míg a konvergenciaprogramban már 3,1 százalékos előrejelzés szerepel. Nagyságrendileg várhatóan kisebb lesz az eltérés, de az első négy hónap adatai alapján okozhat még kellemetlen meglepetést a tavaly bevezetett távközlési adó, a bányajáradék, a játékadó és a jövedéki adó is. Összességében az éve első harmada után úgy tűnik, hogy az adóbevételek több százmilliárd forinttal elmaradhatnak a tervezett szinttől.

---- Még jó, hogy vannak tartalékaink ----

Tartható a hiánycél

A kiadási oldalon egyelőre kevesebb probléma látszik, bár ehhez az is hozzájárul, hogy a kiadások év közbeni alakulásában sokkal kevesebb a szabályosság és részben emiatt is nehezebb megjósolni az éves értékéket. Viszonylag kisebb tételekről van szó, de úgy tűnik, hogy az idei év sem különbözik a korábbiaktól: az egészségügyi kiadások várhatóan 2013-ban is meghaladják a tervezett értéket, ami egyrészt arra vezethető vissza, hogy egyelőre nincs meg a teljes fedezete a bérfejlesztéseknek, másrészt várhatóan meghaladják a tervezett szintet a gyógyszertámogatások, és ugyanez igaz a gyógyászati segédeszközökre is.

Többletkiadást jelent ezen kívül a költségvetés számára a felsőoktatásnak év közben megígért többlettámogatás is, másrészt viszont a konvergenciaprogram szerint a lakásépítési támogatás, a korhatár előtti ellátások kiadása és a bérkompenzációra fordított kiadás is alacsonyabb lehet az előirányzatban szereplő összeghez képest.

Fontos hangsúlyozni, hiszen a várható egyenleg szempontjából kiemelt szerepe van, hogy a kormány egy viszonylag jelentős (400 milliárd forintos) tartalékkal vágott neki az idei évnek. Emellett uniós nyomásra néhány héttel ezelőtt újabb, közel 100 milliárd forint zárolásáról döntött, miközben szerepel a tervek között az állami beruházások egy részének leállítása, valamint a tételszerűen nem túl jelentős, ám az iparág gazdálkodása szempontjából meglehetősen vitatott reklámadó bevezetése.

Összességében tehát négyhavi gazdálkodás után úgy tűnik, hogy a bevételi oldalon több százmilliárd forint elmaradás várható, és adódnak feszültségek a kiadási oldalon is, ám a jelentős tartalék, valamint a nemrég bejelentett újabb kiigazító lépések egyelőre képesek garantálni a három százalék körüli hiányt.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Óriási mennyiségű metánt bocsátanak ki a hulladéklerakók világszerte
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 11. 16:16
Óriási mennyiségű metánt bocsátanak ki a hulladéklerakók világszerte, a bomló élelmiszerhulladékból a Buenos Aires-i, delhi, mumbai és lahori lerakókban a bolygó felmelegedéséért felelős gáz szabadul fel - derül ki egy új kutatásból.
Makro / Külgazdaság Putyin nem viccel – megjelent az új haditengerészeti stratégia
Káncz Csaba | 2022. augusztus 11. 15:19
Az új haditengerészeti doktrína feltűnően eltér a legutóbbi, 2015-ös kiadástól. A benne leírt világ sokkal nyugtalanítóbbnak és veszélyesebbnek tűnik, miközben a konfliktusok lehetősége jelentősen megnőtt. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Olaf Scholz: helyes döntés volt kihagyni az orosz gázimportot a szankciókból
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 11. 14:31
Helyesen döntött az Európai Unió és a legfejlettebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoport azzal, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben nem sújtotta szankciókkal az orosz gázimportot - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben.
Makro / Külgazdaság ENSZ: Milliókat sújt a szárazság Afrikában
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 11. 13:14
Egy év alatt egymillió ember vált földönfutóvá Szomáliában az országot sújtó aszály miatt.
Makro / Külgazdaság Lábhoz tett fegyverrel figyelik Matolcsy Györgyék az infláció száguldását
Csabai Károly | 2022. augusztus 11. 09:32
Bár a júliusi éves fogyasztóiár-index már 13,7 százalék lett, s a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke már a 20 százalékos inflációs rátát sem zárja ki, a jegybank ma sem látott okot a kamatemelésre.
Makro / Külgazdaság Trump visszavág - ezúttal az FBI-nak
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 11. 08:51
A volt amerikai elnök azt állítja, a Szövetségi Nyomozó Iroda bizonyítékokat helyezett el nála, amikor házkutatást tartott a floridai birtokán.
Makro / Külgazdaság Kína szerint az USA miatt tört ki az orosz-ukrán háború
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 11. 07:36
Az orosz-ukrán háború immár 169. napjába lépve összegyűjtöttük, mi történt, amíg ön aludt.
Makro / Külgazdaság Matolcsy György helyettese újabb sokkoló prognózissal állt elő
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 11. 06:16
Virág Barnabás monetáris politikáért felelős MNB-alelnök szerint a következő hónapokban 20 százalék környékére gyorsulhat az infláció.
Makro / Külgazdaság Csapás Putyinnak: Kína nem menti meg az orosz gázbizniszt
Wéber Balázs | 2022. augusztus 11. 05:44
Bár az EU most még rá van szorulva az orosz gázra, a lehető leghamarabb függetlenedne tőle, valamint az orosz olajtól és széntől is. A leválás már megindult, Oroszország a legnagyobb vevőit veszíti el. Míg az olajexportban Kína részben pótolja az EU-t, a gázexportban erre 10 éven belül nincs esély. Abba az irányba ugyanis még kezdetleges a gázvezetékrendszer, az LNG pedig el lett hanyagolva.
Makro / Külgazdaság Megsemmisített orosz gépek Krímnél, ukrán veszteségek Donyecknél
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 10. 19:31
Az orosz-ukrán háború 168. napjának hírei röviden. 
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG