Biden elnök vasárnap egy ötnapos, három országot felölelő európai körútra indul. Ennek legfontosabb állomása a litvániai Vilniusban tartandó éves NATO-csúcstalálkozó július 11-12-én.
A napirend
A csúcstalálkozó napirendjén három fő téma szerepel: az új védelmi tervek, a kiadási kötelezettségvállalások és Ukrajna NATO-tagsághoz vezető útja. Mindezek létfontosságúak a NATO azon képessége szempontjából, hogy az elkövetkező években és évtizedekben kezelni tudja az orosz fenyegetést. Mivel a csúcstalálkozóra nemcsak az európai, hanem a nemzetközi biztonság korszakváltásának idején kerül sor, jelentősége jóval túlmutat Európán.
A csúcson meghozandó döntések jelzéseket küldenek a szövetségeseknek és az ellenfeleknek egyaránt a NATO képességét és eltökéltségét illetően az orosz és kínai fenyegetés kezelésére. Egy évvel ezelőtt Madridban tartotta a NATO első olyan csúcstalálkozóját, amely Oroszország teljes körű Ukrajna inváziójának következményeivel foglalkozott.
A korszakváltás jelei nyilvánvalóak voltak: a NATO keleti határa mellett egy nagyszabású háború tért vissza Európába, és ennek következtében két, nagy katonai hagyományokkal rendelkező északi ország, Finnország és Svédország is tagfelvételi kérelmet nyújtott be. A szövetség döntéseket hozott a keleti szárny védelmének és elrettentésének megerősítéséről, és új stratégiát fogadott el, amely Oroszországot határozta meg az európai biztonság legjelentősebb fenyegetéseként.
Egy évvel később folytatódik a NATO alkalmazkodása a leromlott biztonsági környezethez. Talán korábban néhány NATO-ország még arra számított, hogy sikerül megegyezni Putyinnal, és hamarosan véget ér a háború. A legtöbb szövetséges nem sietett megerősíteni védelmi képességeit vagy védelmi iparának kapacitását, ami költséges és gyakran politikailag nehéz lépés. Mára viszont szélesebb körben elfogadott, hogy a NATO-nak valószínűleg hosszú távon is ellenséges kapcsolata lesz Oroszországgal.
Új védelmi tervek
Tavaly Madridban a NATO lépéseket tett annak érdekében, hogy a megerősített előretolt jelenlét (eFP) koncepciójáról a keleti szárny előretolt védelme felé mozduljon el.
2022 tavaszán a világot megdöbbentették az Ukrajnában feltárt, kiterjedt és brutális, a civilek elleni erőszakról szóló képek, amikor az ország a február 24-i inváziót követően visszahódította az orosz erők által megszállt területeket. Ezek az események arra késztették a NATO-t, hogy az előretolt jelenlétet felváltsa az előretolt védelemmel, és az első pillanattól kezdve olyan képességet fejlesszen ki, hogy visszaszorítsa az inváziót.
Ezért a NATO új védelmi terveket készített elő, amelyeket Vilniusban fogadnak el. A tervek a hidegháború befejezése után először részletesen meghatározzák, hogyan reagál a NATO egy esetleges orosz támadásra, és melyek azok az erők és képességek, amelyeket az egyes szövetségeseknek biztosítaniuk kell ehhez.
Kiadási célok
Kihívást jelent majd az új védelmi tervek megvalósításához szükséges képességek biztosítása. A 2014-es kelet-ukrajnai háború vitát indított a NATO-ban a kollektív védelemre való összpontosítás és az elveszett katonai képesség újjáépítésének szükségességéről.
2022 februárja után a NATO-országok jelentős mennyiségű fegyverzetet adtak Ukrajnának, amelyet folytatni kell, hogy Ukrajna visszahódítsa a megszállt területeket. Ugyanakkor erősebb képességekre van szükség a NATO saját hosszú távú védelmi szükségleteihez.
Egyes szövetségesek amellett érvelnek, hogy a célszintet a jelenlegi 2 százalék fölé emeljék, mások pedig mindenképpen túllépnek ezen a szinten – Lengyelország például idén már GDP-jének 4 százalékát költi védelemre, a balti államok pedig a 3 százalékot célozzák meg a következő években.
Ukrajna útja a NATO felé
A NATO-országok számos pontban egyetértenek Ukrajnának a szövetséggel való kapcsolatát illetően. Arról közös megegyezés van, hogy Ukrajna egy napon csatlakozni fog, és ahogy Jens Stoltenberg főtitkár világossá tette, Oroszországnak nincs vétójoga a NATO és Ukrajna által meghozandó döntés felett.
Abban is egyetértés van, hogy Ukrajna nem csatlakozhat mindaddig, amíg az aktív harcok folytatódnak. Valójában a NATO nagyon világosan kijelentette: el akarja kerülni, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háború NATO-Oroszország háborúvá fajuljon.
A NATO-országok egyetértenek abban, hogy Ukrajnának hiteles biztonsági garanciákra lesz szüksége a háború után annak érdekében, hogy Oroszország ne támadjon meg újra. A Wall Street Journal májusi értesülése szerint a csúcsra készülve a NATO-vezetők egy izraeli típusú biztonsági megállapodást dolgoznak ki Ukrajna jövőjére vonatkozóan.
Amerikai megfontolások
Érdekes módon ezúttal az USA vonakodik továbblépni, mert aggódik Oroszország esetleges eszkalációs reakciója miatt, míg a Baltiak és Lengyelország – amelyeket az eszkaláció közvetlenebbül érinthet – ragaszkodnak a határozott lépésekhez Ukrajna tagsága felé, amelyek egyértelmű jelzéseket küldenének Oroszországnak a szövetség hosszú távú elkötelezettségéről Ukrajna biztonsága mellett.
Washingtonban és más nyugati fővárosokban rengeteg politikai döntéshozó tart attól, hogy Ukrajna túl gyorsan kerülhet be a szövetségbe. Nem valószínű, hogy az amerikai szenátorok kétharmada készen állna ratifikálni Ukrajna NATO-tagságát a 2024-es elnökválasztás előtt. A probléma nemcsak az, hogy egyes republikánusok ellenzik Ukrajna „kitöltetlen csekkjét”. Az is megfontolás tárgya, hogy Biden kormányzata és a kongresszusi demokraták nem akarnak magas labdát adni Trump „Amerika mindenekelőtt” újraválasztási kampányához.
Az államfő nem állít miniszterelnök-jelöltet. 
