Drámai üzenet jött a G20 csúcsról
Az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának veszélye egzisztenciális fenyegetés az emberiség számára. Az éhezés és az alultápláltság már nem korlátozódik a Globális Dél országaira, az Egyesült Királyság lakosságának 5 százaléka alultáplált. Káncz Csaba jegyzete.
Miközben az ukrán és az orosz erők harcolnak egymással a világ másik felén, Prabowo Subianto indonéz védelmi miniszter volt a kiemelt előadó a G20 bali csúcstalálkozója alkalmával rendezett konferencián („Global Food Security Forum”), amely a konfliktus által kiváltott élelmezési válsággal foglalkozott.
Egy óra leforgása alatt a nyugalmazott tábornoknak sikerült elkerülnie Ukrajna említését, ehelyett leszögezte: „Az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának veszélye egzisztenciális fenyegetés az emberiség számára”.
Indonézia teljes búzaszükségletét importálja, amely jelenleg évi 12 millió tonnát tesz ki.
A FAO nem kertel
Az ENSZ eközben világszerte jelentős élelmezésbiztonsági kockázatokra figyelmeztet, mivel az egekbe szökő élelmiszerárak nyomást gyakorolnak az élelmiszer-ellátás biztosítására, különösen a szegény országokban.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteken közzétett Food Outlook jelentése úgy becsüli, hogy a globális élelmiszer-import számlája idén már minden idők legmagasabb szintjére, 1,94 ezer milliárd dollárra emelkedik, ami 10 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest.
A jelentés az éghajlatváltozást és a geopolitikai feszültségeket emeli ki, mint az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos aggodalmakhoz hozzájáruló legfontosabb tényezőket. "Aggasztó, hogy sok gazdaságilag kiszolgáltatott ország többet fizet, miközben kevesebb élelmiszert kap" - áll a FAO jelentésében.
A világ mezőgazdasági inputanyag-importszámlája az előrejelzések szerint 2022-ben új csúcsot ér el, 424 milliárd dollárral. Ez 2021-hez képest 48 százalékos költségnövekedést jelent, ennek 86 százaléka a magasabb energia- és műtrágyaáraknak tudható be.
Az ukrajnai háború a Közel-Kelet és Észak-Afrika szegényebb országait sújtotta a legsúlyosabban. Ezek az országok rendkívül nagy importfüggőséggel rendelkeznek, és a dollárral szembeni valutaleértékelődés tovább gyengítette őket.
A háború előtt Oroszország és Ukrajna a világ búzakereskedelmének 30 százalékát és a napraforgóolaj-export 78 százalékát adta. Az ukrajnai háború jelentős zavarokat okozott a fekete-tengeri gabonában és műtrágyákban, a termesztés és az export súlyosan károsodott, és ezt a helyzetet tovább rontotta a régió hajózásának terhelése. A világ búzakereskedelme várhatóan 1 százalékkal csökken az előző év azonos időszakához képest a régióból származó export hiánya miatt.
Míg azonban a világ búzatermelése az előrejelzések szerint a következő évben eléri a rekord 784 millió tonnát, amit elsősorban a kanadai és oroszországi jelentős betakarítási fellendülések támasztanak alá, és a globális búzakészleteket rekordszintre emelik, ezek a felhalmozódások elsősorban Kínában és Oroszországban várhatók, míg a készletek az előrejelzések szerint 8 százalékkal csökkennek a világ többi részén.
A Globális Dél drámája
A szegényebb országok fogják a legsúlyosabban érezni a megnövekedett mezőgazdasági importköltségek terhét, mivel kevesebb műtrágya kerül felhasználásra, ami tovább csökkenti a termelékenységet és az élelmiszerek össztermelését. A FAO azt állítja, hogy "a magas műtrágyaárak valószínűleg 2023-ra áthúzódnak, ami negatív következményekkel jár a globális mezőgazdasági termelésre és az élelmiszer-ellátás bizonytalanságára nézve".
A magas jövedelmű és a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országok várhatóan a világ importált élelmiszerekre fordított kiadásainak 85 százalékát teszik ki, elsősorban a költségek miatt. A magas jövedelmű országok továbbra is az élelmiszertermékek teljes spektrumában importálnak, míg az úgynevezett fejlődő országok arra kényszerülnek, hogy egyre inkább az alapvető élelmiszerek vásárlására összpontosítsanak.
Míg az alacsony jövedelmű országok élelmiszerimportjának összesített költségei nagyrészt változatlanok maradnak, az élelmiszerimport volumene az előrejelzések szerint 10 százalékkal csökkenni fog, ami egyre nehezebbé teszi ezen országok számára az élelmiszerárak finanszírozását, ami az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának riasztó elmélyülésével fenyeget.
Például, míg az alultápláltság által már amúgy is súlyosan érintett szubszaharai Afrika a becslések szerint 2022-ben 4,8 milliárd dollárral többet fog költeni élelmiszerimportra, a régióban 0,7 milliárd dollár értékben csökkenni fog az importált élelmiszerek mennyisége. A nettó élelmiszer-importáló fejlődő országok várhatóan 21,7 milliárd dollár többletköltséggel szembesülnek a mindössze 4 milliárd dolláros extra importált élelmiszer-mennyiség miatt.
Az éghajlati válság közvetlenül érinti az élelmiszertermelést és az árakat. A közelmúltbeli pusztító európai hőhullámok súlyosan hátráltatták a gabonatermelést, és az ezt követő aszályok a kukoricatermelés 15 éves mélypontjához vezettek.
Az ukrán háború kezdete óta a Biden-adminisztráció ígéretet tett arra, hogy több tízmilliárd köbméter folyósított gázt szállít Európába, ami az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedéséhez vezet, tovább mélyítve a klímaválságot és súlyosbítva a kontinens mezőgazdasági válságát.
A pakisztáni figyelmeztetés
A Pakisztánban júniusban kezdődött katasztrofális áradások az éghajlati válság borzalmas kifejeződései, mivel a Himalájában a jégolvadásból származó víz és a szokatlanul heves esőzések legalább 1,700 ember halálát okozták, további ezreket sebesítettek meg, és legalább 33 millióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására.
Pakisztánban több mint 3,4 millió gyermek szembesül krónikus éhezéssel. A Save the Children szerint az ország árvíz sújtotta területein becslések szerint 760 ezer gyermek súlyos élelmiszerhiánnyal küzd, és súlyos alultápláltság fenyegeti őket. Az áradások bekövetkezte óta az éhezők száma megdöbbentő mértékben, 45 százalékkal ugrott meg - az áradások előtti 5,96 millióról 8,62 millióra emelkedett -, akik most az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának sürgősségi szintjével szembesülnek.
Az éhezés és az alultápláltság nem korlátozódik Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országaira. Az Egyesült Királyság élelmiszereinek csaknem felét importálja, és az élelmiszer-ellátást súlyosbította a világjárvány és a brexit, amely megzavarta élelmiszer-ellátási láncát.
Az Egyesült Királyság 67,5 milliós lakosságának 5 százaléka alultáplált. Az élelmiszer-ellátás bizonytalansága minden negyedik gyermekes háztartást érint, és az élelmiszerbankok soha nem látott kereslettel szembesülnek.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
