5p
Több meglepetést is tartogatott az amerikai elnöki találkozó az oroszokkal. Putyinék eleve kisebb diplomáciai súlyú delegáltat küldtek, hiszen az amerikai elnök Szergej Lavrov külügyminiszterrel tárgyalt az Ovális Szobában. A találkozónak azonban meglesz a böjtje, Donald Trump ugyanis olyan kulcsfontosságú információkat osztott meg, amivel alááshatja a titkosszolgálatok munkáját, és veszélybe sodorhatott több kémet is. Vajon tényleg ekkora bakot lőtt az elnök, vagy a nemzetbiztonsági belháború újabb fejezetét látjuk?
Fotó: EPA/Olivier Douliery

A Washington Post meg nem nevezett volt és jelenlegi kormánytisztviselőkre hivatkozik leleplező cikkében, ami bejárta az egész nyugati sajtót, mely szerint Donald Trump nemzetbiztonsági szempontból kulcsfontosságú információkat kotyogott ki Szergej Lavrovnak a múlt heti tárgyaláson. A cikk szerint a megbeszélés a tervezett mederben haladt mindaddig, amíg Trump váratlan ötlettől vezérelve el nem kezdett az Iszlám Állam helyzetéről és terveiről beszélni.

Az értesülések szerint Trump a terrorszervezet terveiről beszélt, mely szerint laptopokba rejtett robbanószerkezetekkel terveznek merényletet végrehajtani – emiatt vezették be egyebek mellett több országban is a tiltást, hogy elektronikus eszközöket vigyenek a fedélzetre, különösen, ha arab országokból érkezik az illető. Az amerikai elnök emellett azzal kérkedett, hogy a terrorszervezet minden lépéséről „pontos” és „azonnali” tájékoztatást kap.

Van egy apró bökkenő

A probléma csupán csak annyi, hogy ezek az információk rendkívül kényesek, az amerikai kormány ugyanis gondosan megválogatja, hogy ezeket a titkosszolgálatok által gyűjtött információkat kivel osztják meg. Azokról pedig, amit Trump a kiszivárogtatott hírek szerint most nagy kedélyesen elújságolt Lavrovnak, még az Egyesült Államok szövetségeseinek sem beszéltek

Súlyosbítja az ügyet, hogy az elnök a hírek szerint még a városról is beszélt, ahonnan az információk származnak, így a kongresszus most attól tart, hogy Oroszországnak esetleg sikerül visszafejtenie az értesülést, és kiderül, melyik partnerüktől kapta a fülest Amerika. Márpedig a harmadik fél nem adott engedélyt az információ közlésére a Washington Post szerint. Trump mostani tette egyébként meglehetősen érdekes kontrasztot alkot egy korábbi Twitter-posztjával, ahol még Clinton kiszivárogtatási botránya kapcsán ekézte azokat, akik szenzitív információkat szivárogtatnak ki az országukról:

Donald Trump Forrás: MTI/EPApool/Michael Reynolds

Fake news?

Természetesen az amerikai vezetés azonnal cáfol – nehezíti a tájékoztatást azonban, hogy a tárgyalásról magáról minden amerikai sajtós ki volt tiltva, egy orosz fotós azonban részt vehetett a tárgyaláson. A Fehér Ház nem kommentálta a lap értesüléseit, Rex Tillerson külügyminiszter pedig közleményt adott ki, melyben megpróbálta elsimítani az ügyet: elmondása szerint ugyan Trump és Lavrov témák egész széles körét vitatta meg, köztük a terrorelhárítást is, ám „a módszerekről, forrásokról és katonai hadműveletekről” nem esett szó.

Dina Powell, a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági főtanácsadója közleményében egyből „fake news-nak” minősítette az értesülést, Herbert McMaster nemzetbiztonsági főtanácsadó, aki ugyancsak jelen volt a Fehér Ház Ovális Irodájában lezajlott az amerikai-orosz tárgyalásokon pedig tagadta, hogy bármi ilyesmi elhangzott volna.

Egy nemzetbiztonsági belháború közepén nehéz tisztán látni

A helyzetet még tovább bonyolítja, hogy a Trump-adminisztráció és az amerikai nemzetbiztonság között egyre nyíltabban erősödik a feszültség, amely a múlt héten csúcsosodott ki James Comey FBI-főnök váratlan kirúgásával -  az egészen példátlan, hogy az elhárítás vezetőjét olyan nyomozás közben rúgják ki, amely nyomozás részben azok ellen irányul, akik kirúgják.

Korábban rekordidő alatt, csupán 24 napos szolgálat után lemondásra kényszerítették Flynn tábornokot, amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadót tisztázatlan orosz nemzetbiztonsági kapcsolatai miatt, nem sokkal később mentek utána emberei is. Már akkor felmerültek olyan hangok, hogy Flynn aláaknázása valójában amerikai nemzetbiztonsági körök érdeke, akik nyílt háborút indítottak Trump elnök ellen, a Flynn-lemondás körüli botrány pedig nem az amerikai demokratikus intézmények erejét mutatja, hanem éppen a megrendülésüket.

Az mindenesetre biztos, hogy a mostani értesülés csak magas körökből juthatott el a sajtóhoz - akármekkora is az igazságtartalmuk.

Már a lakosság sem bízik az elnökben?

A Reuters cikke az Ipsos és a saját felmérésükre alapozva írja, hogy már Trump korábbi szavazói sem bíznak meg benne, és egyre többen pedzegetik egy független vizsgálat esedékességét az új elnökkel szemben. Sokan továbbra sem hisznek abban, hogy az oroszoknak nem volt köze Donald Trump hatalomra kerülésében, kiváltképp azóta, hogy a múlt héten lapátra tette az FBI vezérét, James Comey-t, aki személyesen vezette a Fehér Ház és az Oroszország közötti kapcsolatok vizsgálatát.

A felmérések szerint a felnőttek 59 százaléka, köztük 41 százalék republikánus és 79 százalék demokrata követeli a vizsgálatot Trumppal szemben. Az elnök mellett a végrehajtó hatalomban és a kongresszusban is megrendült a hatalom, a válaszadó amerikaiak egyharmadának már „lövése sincs, mit gondoljon” a vezetésről.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Továbbra is bajban van Európa igáslova
Privátbankár.hu | 2026. január 28. 19:27
Lefelé módosították a német gazdasági várakozást.
Makro / Külgazdaság Mit jelent valójában az ESG a befektetésekben?
Izsó Márton - Veresegyházi Gábor | 2026. január 28. 18:07
Az ESG ma már nem csupán szabályozói elvárás, hanem egyre inkább meghatározó tényező a vállalatértékelésben és a befektetési döntésekben is.
Makro / Külgazdaság Pénzmosás gyanúja miatt razziáznak a Deutsche Bank háza táján
Privátbankár.hu | 2026. január 28. 14:17
Kiszállt a szövetségi rendőrség Németországban.
Makro / Külgazdaság Több mérnökkel képzeli el az új gazdasági honfoglalást Nagy Márton
Privátbankár.hu | 2026. január 28. 10:22
A nemzetgazdasági miniszter arról írt, a magyar cégeknek be kell törnie a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekbe, Európa ipari szerkezete pedig túl lassan alkalmazkodik a megváltozott piachoz.
Makro / Külgazdaság Tömeges az érdeklődés a huszonéves használt autók iránt
Privátbankár.hu | 2026. január 28. 08:44
Több modell iránt mért 80 ezer feletti érdeklődést a Használtautó.hu tavaly, most kiderült, melyik típusú autóra kattintottak a legtöbben az egymillió forint alatti ársávban.
Makro / Külgazdaság Hatalmas tempóban termelte a milliárdokat a turizmus decemberben
Privátbankár.hu | 2026. január 28. 08:30
14 százalékkal több lett a bevétel a szálláshelyeken, mint tavaly decemberben.
Makro / Külgazdaság Aggódhat Donald Trump a fogyasztók miatt
Privátbankár.hu | 2026. január 27. 19:45
Az Egyesült Államokban 2014 óta a legalacsonyabb szintre csökkent a fogyasztói bizalom januárban.
Makro / Külgazdaság Szaúd-Arábia elveti a „Kockát”
Privátbankár.hu | 2026. január 27. 19:00
Szaúd-Arábia felfüggesztette egy monumentális, kocka alakú felhőkarcoló tervezett építését Rijád belvárosának egyik fejlesztési központjában, miközben újraértékeli a projekt finanszírozását és megvalósíthatóságát – mondta az ügyet ismerő négy forrás.
Makro / Külgazdaság Majdnem szomorú rekordot döntött Románia
Privátbankár.hu | 2026. január 27. 17:20
146 milliárd lejes (mintegy 10 948 milliárd forint) deficittel zárta a 2025-ös évet a román központi költségvetés – közölte kedden a bukaresti pénzügyminisztérium.
Makro / Külgazdaság A cseh devizakereskedő idén növekedési fordulatot vár Magyarországon
Privátbankár.hu | 2026. január 27. 15:40
A magyar gazdaság 2026-ban a hároméves stagnálást követően várhatóan visszatér a növekedéshez. A GDP ütemének várható gyorsulását azonban elsősorban átmeneti tényezők hajtják: a választási fiskális ösztönzők, az alacsony infláció rövid időszaka és az új ipari kapacitások fokozatos beindulása – írja az Akcenta.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG