Nagy arab ország olaj nélkül
Egyiptom azon arab országok közé tartozik, melyeket nem tart el az olaj, ezért egy hagyományos szerkezetű, kiegyensúlyozott gazdaságra van szüksége. Szemben az ókori Egyiptommal, melyet jólétben tartott a Nílus völgyének jól termő talaja, a mai Egyiptom 85 millió lakosának már semmiség ez a keskeny föld, rég nem fedezi a szükségleteket, az ország igen nagy gabonaimportőr.
Így marad az ipar és a szolgáltatási szektor. Ez utóbbin belül a turizmus az utóbbi években előretört, köszönhetően az ország kedvező adottságainak: a Vörös-tenger üdülőhelyei egész évben népszerűek, és az ország rengeteg látnivalója Alexandriától Kairón át Luxorig ugyancsak sok turistát vonz. Az iparág éves szinten 7,4 milliárd dollárt hoz, közel 40 százalékkal többet, mint a Szuezi csatorna díjbevétele, írja a Bloomberg.
Elapadnak a bevételek
Egyiptom az iparág további növekedésére épített, indított is egy 68 millió dolláros kampányt, amit most a sajnálatos események miatt le kellett állítani. Az első csapás még szeptemberben történt, amikor az egyiptomi biztonsági erők tévedésből turistákat néztek terroristáknak, az incidens 12 ártatlan halálos áldozatot követelt. Most pedig itt az orosz gép balesete, ami még nincs tisztázva, de a legfontosabb csoport, a turisták harmadát adó oroszok elhagyják az országot, és ki tudja, később visszatérnek-e.
Így viszont visszaesnek a devizabevételek, noha az ország már most is hiányt szenved devizatartalékokból. A 2011-es forradalom óta 10 milliárd dollár értékben szórtak ki a külföldi befektetők egyiptomi állampapírokat, és azóta sem tolonganak a vásárlók.
Az egyiptomi jegybank idén már háromszor engedte leértékelődni az ország valutáját, a fontot, de miután az infláció is viszonylag magas, reálértékben nem történt érdemi leértékelődés, ami pedig most már elkerülhetetlen lesz. Közben viszont az infláció is tovább növekszik, épp az erős leértékelési várakozások miatt, így könnyen kialakulhat egy spirál. A legfontosabb tőzsdeindex, az EGX30 19 százalékot esett idén.
Fogynak a tartalékok
2011 óta folyamatosan csökken a devizatartalékok szintje, miután a Mubarak utána ország gazdasága nem tudott stabilizálódni, a kormány pedig költekezett, hogy valahogy a lakosság elégedetlenségét mérsékelje. 2013 óta már az Öböl-országok segélyei tartották úgy-ahogy egyensúlyban az országot, miközben a közvetlen külföldi befektetések is visszaestek.
A devizahiány olyan mértékű lett, hogy import-, és devizakorlátozások is életbe léptek, így a helyzet olyan lett kissé, mint nálunk volt a rendszerváltás előtt: dollár-feketepiac alakult ki. Ez persze megint csak nem tesz jót a befektetéseknek, hisz ki akar egy olyan országban befektetni, ahol aztán adott esetben beragad az értéktelen helyi valutába?
IMF-el vagy anélkül
A valutatartalékok jelenleg 3 havi import szintjén állnak, nyilvánvaló, ha további csökkenés áll elő, muszáj engedni a leértékelődést. Az infláció idén már így is közel 10 százalék, pedig idén estek az olaj-, és élelmiszerárak. A kormány így nehéz helyzetben van: ha leértékel, felpörög az infláció és csökken az életszínvonal, ha nem értékel le, elfogyhat a valutatartalék és akkor a feketepiacon szállnak el az árfolyamok, az eredmény lényegében ugyanaz.
A kormány eddig megpróbálta elkerülni az IMF segítségét, mivel az nyilván komoly előírásokat tenne az egyensúly helyreállítására, ami persze megint csak az életszínvonal csökkenésével járna. Mindazonáltal valószínűleg nem lesz elkerülhető, hisz csak a repülőkatasztrófa óta 2 milliárd dollárral nőtt az ország korábban 4 milliárdos azonnali devizaigénye.
Az Európai Bizottság előkészítő lépéseket tett az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatás, illetve a dróngyártás fellendítése érdekében. 
