|
| MTI Fotó: Balázs Attila |
Július közepén Törökország két hadihajót és egy tengeralattjárót vezényelt Ciprus vizeire, a földgázkitermelési jogok körüli feszültség újabb eszkalációjaként. Az ankarai külügyminisztérium július 13-i kemény hangú közleménye kiemeli, hogy országa meg fogja védeni érdekeit a kontinetális alapzaton és továbbra is támogatásáról biztosítja a ciprusi török közösséget.
A török hadihajók egyelőre figyelemmel kísérik azt a West Capella nevű kitermelőhajót, amelyet a francia Total és az olasz ENI energiaóriások szerzódtettek a görög ciprusi kormány felhatalmazásával. A görög-ciprusi kormányzat egyben lezárta a tengeri közelekedés számára a kérdéses helyszín (Block 11) körüli vizeket nyolc kilométeres körben. Ankara ezt provokációnak tartja, mivel álláspontja szerint a sziget természeti javai mind a görög, mind a török közösséget megilletik.
Izrael násztánca
Az elmérgesedő viszály pár nappal azután robbant ki, hogy összeomlott az ENSZ égisze alatt évek óta folytatott, ciprusi újraegyesítést célzó tárgyalás-sorozat. Ankara szerint a ciprusi görögök azért indították el a földgáz-kitermelést, hogy ezzel is provokálják a török felet. A Ciprus környéki gázmezők korábban mézesmadzagnak számítottak az egyesülési tárgyalásokon, de napjainkra inkább a megosztottság növekedéséhez járul hozzá.
|
| Káncz Csaba |
Eleddig a ciprusi gázkitermelés közvetlenül kötődött a Izrael offshore gáz projektjeihez.
Júniusban Görögország, Ciprus és Izrael egy olyan tervet vitattak meg, amely víz alatti csövön juttatná el az izraeli és ciprusi tartalékokat az európai piacokra.
A vezeték (EastMed) a tervek szerint 2000 kilométer hosszan húzódna és mintegy hat milliárd dollárba kerülne.
Ez a stratégiai integráció azonban most veszélybe került, hiszen Juval Steinitz izraeli energiaügyi miniszter a múlt héten Ankarában a két ország közötti tenger-alatti vezetékről egyeztetett.
A hírek szerint Berat Albajrak török energiaügyi miniszter még az év vége előtt Izraelbe látogat, hogy aláírja a megállapodást.
Pattanásig feszült viszony
Izrael pálfordulása miatt a görög-ciprusi megállapodás összeomolhat, mivel ez utóbbiak hevesen ellenzik Ankara bevonását az együttműködésbe. Márpedig Izrael gázmezője (’Leviathan’) lenne a legnagyobb szállító, a maga 613 milliárd köbméteres gázkészletével. Ha Izrael tényleg a törökök mellett dönt, akkor azzal szembe menne Washington és az Európai Bizottság álláspontjával, amelyek már támogatásukról biztosították a ciprusi felet.
A török-görög fél közötti konfliktus további éleződése valós lehetőség, holott a kétoldalú viszony már így is pattanásig feszült. Az elmúlt hónapban Ankara rendszeresen megsértette a görög légteret, és hadihajók is behatoltak görög felségvizekre. Görögország és Ciprus 1993-ban közös védelmi doktrínát írt alá, amely szerint a két ország közösen reagál a másikat ért agresszió esetén.
A Kelet-Mediterráneum tengeri vizein növekvő biztonságpolitikai feszültség Izraelt is lépésekre kényszerítette. Védelmi minisztériuma a napokban jelentette be, hogy 420 millió dollár értékben erősítik haditengerészetüket az ország tengeri gázmezőinek és útvonalainak védelme érdekében.
Káncz Csaba jegyzete
Bejelentették, hogy ellenőrzéseket fognak végezni Iránban az ország és az Egyesült Államok közötti előzetes békemegállapodás értelmében. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
