A Wagner nevű orosz zsoldos-csoportot az EU korábban már szankcionálta súlyos emberi jogi jogsértések miatt Afrikában. Most Brüsszel célba vette az ukrajnai háborúban elkövetett bűneik miatt is.
Három éve célkeresztben
"Putyin árnyékhadserege" 2021 vége óta szerepel az EU szankciós listáján. Ennek fő oka a Maliban történt súlyos emberi jogi jogsértésekről szóló jelentések voltak, amelyekben Josep Borrell, az EU fődiplomatája szerint nem lehetett kétséges, hogy ki mozgatja a szálakat a színfalak mögött.
A Wagner-zsoldosok tevékenysége "Oroszország hibrid hadviselésének jele", a zsoldosok veszélyt jelentettek a nemzetközi békére és biztonságra – emelte ki Borrell.
Februárban az Európai Tanács tizenegy személyt és hét, Wagnerhez köthető szervezetet vett fel a bírósági eljáráson kívüli gyilkosságok listájára, akik erőszakos bűncselekményekben érintettek nemcsak Maliban, hanem a Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában, Szíriában, Szudánban, Ukrajnában is. Brüsszel már 2020-ban beutazási tilalmat rendelt el Jevgenyij Prigozsinnal, a szervezet nagyhatalmú vezetőjével szemben – akkor Alekszej Navalnij Kreml-kritikus megmérgezésével összefüggésben.
Szimbolikus büntetések
Múlt csütörtök óta a Wagner-csoport teljes egészében a szankciós listán szerepel "az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúban való aktív részvétele", valamint az ukrán városok, Szoledar és Bahmut ellen vezetett támadások miatt. Az EU Hivatalos Lapja szerint ez válasz azokra a fellépésekre, amelyek "aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét".
A RIA FAN orosz médiaszervezetet is ezentúl szankciók sújtják. Ez a Patriot Media Grouphoz tartozik, amelynek vezetője szintén Prigozsin. Az EU már régóta ezt a hírügynökséget kezeli a Kreml-propaganda agresszív szócsövéként. A legújabb büntetőintézkedésekkel 1473 személyt és 207 szervezetet érintenek az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciók.
A brüsszeli erősebb gazdasági és pénzügyi szankciókkal ellentétben az Oroszország elleni személyes szankciók nagyrészt jelképesek. Ezek közé tartozik az érintett személyek beutazási tilalma, a vagyon befagyasztása, valamint az uniós polgárok és vállalkozások számára megtiltják, hogy finanszírozást nyújtsanak ezeknek a személyeknek.
Virágzó hátország
Nem a Wagner az egyetlen zsoldos hadsereg (PMC), amelyik kinőtte magát Oroszországban.
Egy sikeres modellt utánozva új versenytársak jelentek meg Wagnernek, mint például a „Patriot”, amely legalább 2018 óta jelen van Szíriában, és Prigozsin afrikai bevetéseiben is részt vesz.
Állítólag a Patriot jobban képzett katonákat céloz meg magasabb színvonalú küldetésekre, és közvetlenül a védelmi minisztérium védnöksége alatt áll. Egy másik PMC, a „Convoy”, amelyet egy korábbi Wagner-tiszt, Konstantin Pikalov vezet, megjelent a Krímben, és egyesíti az alább azonosított csoportok egy részét.
A magán milíciák és az orosz hadsereg közötti határok porózusak: mindezek a zsoldos típusú csapatok jól beépültek az orosz fegyveres erők hivatalos struktúrájába, és néha tőlük kapnak utánpótlást és felszerelést. Támadó csapatként használják a legnehezebb terep elfoglalására, vagy megszálló csapatokként, amelyek segítik a fő fegyveres erőket a megszállt területek mindennapi kezelésében.
Ők azok, akiknél a legmagasabb a halálozási arány. Úgy tűnik például, hogy a megerősített státuszú halottak több, mint egyharmada fogoly és PMC zsoldos. A mozgósított férfiak aránya körülbelül egynegyede. Az elesettek többi része rendes, szerződéses katona és önkéntes.
Társadalmi-politikai háttér
Valójában ehhez a félkatonai vagy milíciás szférához még egy réteget kell hozzátenni: az elmúlt tíz-húsz évben Oroszország-szerte gombamód szaporodó, katonai kiképzést, extrém sportokat és katonai-hazafias oktatást szolgáló kis alulról építkező klubok ezreit.
Küldetésük sokrétű: egyrészt toborozni a hadseregbe vagy a félkatonai szervezetbe (Wagner például sportközpontokat használt a toborzáshoz), másrészt mozgósítani egy olyan aktív állampolgári réteget, akiknek a hátországban végzett tevékenysége segíti a harcoló csapatokat, és harmadsorban a közvélemény formálása, valamint a társadalom bevonása a rezsim támogatásába.
Tudjuk, hogy az afgán háborúból és az első csecsen háborúból örökölt trauma, valamint az orosz hadseregen belüli mindennapos erőszak - még békeidőben is - orosz férfiak generációit formálta. Csak feltételezni lehet, hogy a mostani, teljesen más léptékű háború hogyan fog visszahatni az orosz társadalomra, miután véget ér. Sokan közülük képtelenek lesznek visszatérni a polgári életbe, így létrejön a férfiak egy egész generációja, akik valószínűleg további katonai/zsoldos elfoglaltságra várnak.
Bárhogy is ér véget a háború, több százezer ember hazatérése - akik számára a háború már nem elvont fogalom, hanem közvetlen valóság a közösségeik számára – bizonyosan az orosz társadalmat még brutálisabbá teszi. A gyilkosságok száma az elmúlt két évtizedben 2022-ben nőtt először. Főleg, ha továbbra is érvényben lesznek a szankciók, és az orosz gazdaság nem tud máshol támogatást találni, akkor a belharcokban részt vevő elit saját belső játszmáikra használja majd fel ezeket a férfiakat.
Bukarest szerint rémhír terjed. 
