A felmérés kimutatta, hogy a munkavállalók csaknem fele, 48 százaléka átállna részmunkaidőre, ha a munkáltatója ezt lehetővé tenné számára, 56 százalékuk pedig azonnal felmondana, ha nem függene anyagilag a munkájától. A koronavírus-járvány kezdete előtt még 41 százalék mondta azt, hogy inkább abbahagyná a munkát, ha elegendő anyagi forrással rendelkezne.
A felmérés szerint a munkához való kötődés csökken, különösen a fiatal munkavállalók körében: a 25 év alattiak 58 százaléka mondta, hogy nem tudja elképzelni az életét munka nélkül - 2020-ban ez az arány még mindig 69 százalék volt. A megkérdezettek több mint háromnegyede szívesen venné a négynapos munkahét bevezetését saját vállalatánál, de a nagy többségében persze csak teljes fizetés mellett.
Mind a felmérés készítésére megbízást adó HDI, mind a szövetségi munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit (BA) a munka világában bekövetkezett gyors változások bizonyítékának tekinti a tanulmányt: "nem meglepő, hogy a vállalatok igényei, valamint a munkavállalók elvárásai a munkával és a mindennapi élettel kapcsolatban gyorsan változnak" - mondta Torsten Withake, a BA észak-rajna-vesztfáliai regionális irodájának vezetője. Christopher Lehmann, a HDI Németország vezérigazgatója rámutatott, hogy a felmérés szerint különösen a fiatal munkavállalók igyekeznek "nagyobb szabadságra" szert tenni a munkahelyükön.
A munkavállalók elvárásai nincsenek összhangban a munkaerőpiac igényeivel. A foglalkoztatáskutató intézet (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung, IAB) adatai szerint az idei második negyedévben 1,9 millió üres álláshely volt Németországban, több, mint a felmérések kezdete óta bármikor. Különösen a kórházakban és az ápolási intézményekben szűkös a munkaerő-helyzet, de sok más területen is szakmunkáshiány van, és az IT-ágazat is sok üres álláshelyről számol be. A közvélemény-kutató intézet júniusban és júliusban készítette a felmérést csaknem négyezer 15 évesnél idősebb munkavállaló megkérdezésével. (MTI)
Orosz gáz nélkül is menne az ellátás. 
