|
| Obama Vietnámban. Kép forrása:EPA/HOANG DINH NAM/POOL |
Az amerikai elnök Hanoiban találkozott a Vietnám irányítását frissen átvevő Tran Dai Quanggal, és rögtön történelmet is írt, ha már arra járt: eltörölte a több évtizedre visszanyúló fegyverembargót, azaz az amerikai cégek most már szabadon kereskedhetnek fegyverekkel a kelet-ázsiai országban is.
Ez egy újabb lépés a két ország fagyos viszonyának enyhítése felé, ami elsősorban a Kínával kapcsolatos közös aggodalomnak köszönhető. Másfelől azt is bizonyítja, hogy az Egyesült Államok, ha stratégiai érdeke fűződik hozzá, gond nélkül túllép az emberjogi problémákon – írja az Economist.
Putyinéknak is reagálni kell
A döntés egyelőre nyilvánvalóan szimbolikus, és nem ettől fog jelentősen fejlődni a vietnámi haderő sem, de üzenetet jelent a dél-kínai szigeteken Vietnámmal egyre komolyabb területi vitába keveredő Kínának is.
A most elérhetővé vált amerikai haditechnika beépítése több évébe fog kerülni a pocsék anyagi helyzetben lévő és erősen oroszfüggő Vietnámnak, ráadásul Washington döntése nyomán nem elképzelhetetlen, hogy Moszkva is lépni fog, mivel Putyinék mindenképpen szeretnék elkerülni az amerikai befolyás megerősödését az országban.
De akkor miért is volt fontos megegyezni?
Az ok nagyon prózai: a vietnámi átlagemberek többsége gyűlöli a kínaiakat. Bár már régóta látszott, hogy Vietnám egyre inkább nyit az Egyesült Államok felé, ennek ütemét lényegesen felgyorsította a Kínával szemben megerősödő bizalmatlanság. A fegyverembargó eltörlése az elemzők szerint elsősorban üzenet a vietnámi Kommunista Párt konzervatívabb felének, akik titokban még mindig az amerikai hátbatámadástól tartanak.
Obamáéknak pedig nagy szüksége van a vietnámi bizalomra, mivel az egyre terjeszkedő Kínát a vitatott nemzetközi vizekről is ki kell szorítania, ráadásul délkelet-vietnámi a Cam Ranh-öbölbéli tengerészeti bázisra már régóta igényt tartana az amerikai tengerészet.
Ami mindenesetre biztos az az, hogy egyre inkább úgy tűnik, hogy a nagy diplomáciai nyitás közben az Egyesült Államok saját korábbi kijelentéseivel megy szembe, az előzetesen megkövetelt emberi jogi reformok a legnagyobb jóindulattal is csak enyhének nevezhetőek: elég csak arra gondolni, hogy a jelenlegi vietnámi kormányban is több volt titkosrendőr ül, vagy arra, ahogy a durva környezetszennyezés ellen tiltakozó aktivistákat elhallgattatta a kommunista vezetés.
Bekeményített az amerikai külpolitika
Amellett, hogy Obama több mint ötven év után lényegesen lazította a kubai embargót, ráadásul az országba is ellátogatott, az Egyesült Államok egyre inkább a közel-keleti helyzet megoldására is fókuszál.
Persze ott van a Romániába telepített 800 millió dolláros rakétapajzs is, amelyet hivatalosan a NATO fog használni, de egyelőre még amerikai felügyelet alatt áll. Ez hivatalosan Irántól és más szélsőséges országoktól kell, hogy megvédje Európát, de a Kreml véleménye szerint Amerika ezzel akarja semlegesíteni Oroszország atomfegyvereit egy esetleges háború esetén.
Obama mindenesetre elég komoly diplomáciai és külpolitikai örökséget hagy maga után, és a TTIP-t is megkötik az új elnök megválasztása előtt. Bárki is követi az első fekete elnököt a székében, az biztos, hogy nem fogja könnyedén visszacsinálni a megkötött szerződéseket és nyitásokat.
Cserében szerdán a magyar kormány várhatóan ejti majd a vétóját a 90 milliárd eurós hitelcsomaggal kapcsolatban. 
