Júniusban a várakozásokhoz közeli mértékben a nyers adatok szerint 7,8 százalékkal, míg naptárhatástól megtisztítva 8,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene, érdemben enyhülve az előző hónapokban mutatott kétszámjegyű visszaesésekhez képest. Az árbevétel az magas infláció miatt 9,9 százalékkal 1560 milliárd forintra emelkedett. Az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Az első hat hónapban 10,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene - foglalja össze a péntek reggel megismert adatokat Suppan Gergely, az MBH vezető elemzője lapunknak küldött elemzésében.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,8 százalékkal mérséklődött a forgalom, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 4,3 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 24,2 százalékkal csökkent az értékesítési volumen naptárhatástól megtisztított volumene. Kedvező, hogy az üzemanyagforgalom nélkül már csupán 4,7 százalékos volt a forgalom visszaesése. Az üzemanyagforgalom csökkenése mindazonáltal jelentősen csökkentheti a nyersolaj és olajtermékek importját, hozzájárulva a külső egyensúly javulásához.
Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 4 százalékkal nőtt, ezzel szemben a használtcikk-üzletekben 5,3 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 0,1 százalékkal, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 2,9 százalékkal, az iparcikk jellegű vegyes és a bútor-, műszakicikk-üzletekben 10,8-11,6 százalékkal csökkent. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,7 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 4,5 százalékkal csökkent. 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 25,5 százalékkal, 2010-hez képest 38 százalékkal emelkedett.
A kiskereskedelmi forgalom jelentős visszaesését az szja visszatérítés, és a hathavi fegyverpénz tavalyi kifizetései miatt okozott magas bázis mellett a kiemelkedően magas – bár csökkenő – infláció és a háztartási energiaárak az átlagos fogyasztást meghaladó háztarások számára jelentős emelkedése okozzák. Az élelmiszer üzletek forgalmában továbbra is erőteljes, de egyre enyhébb a visszaesés, az előbbiek mellett a tudatosabb vásárlások, az élelmiszerpazarlás elkerülése miatt. A tudatosabb és óvatosabb vásárlásokat tükrözi, hogy az árbevétel növekedése elmarad a bérdinamikától, valamint a volumen csökkenése a reálbérek csökkenéséétől, ami arra utal, hogy a háztartások a megtakarításaikat, vagy más szolgáltatásokra fordított kiadásaikat növelik.
A kiskereskedelmi forgalom látványos visszaesését egyszeri bázishatások is okozták. Tavaly márciusban a háztartásoknak nyújtott transzferek elsősorban a nem élelmiszer üzletekben okoztak élénkülést, míg az üzemanyagtöltő állomások forgalmának megugrásához a külföldiek és a saját telephellyel rendelkező fuvarozók a kedvezményes üzemanyagárakhoz való átmeneti hozzáférése is hozzájárult, ami áprilistól már kiesett a forgalomból.
Túl a legrosszabbon?
A következő hónapokban az egyre alacsonyabb bázis miatt fokozatosan enyhülhet a kiskereskedelmi fogalom visszaesésének mértéke, így a mélyponton már túl lehet a kiskereskedelmi szektor.
Az enyhülő, de még magas infláció, egyes háztartások esetén a tavaly meredeken megugró rezsiköltségek, a kedvezményes üzemanyagárak kivezetése, az előbbiek miatt a tavalyi év utolsó hónapjaitól csökkenő reálbérek, a magas kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt a következő hónapokban a kiskereskedelmi forgalom még visszaesést mutathat, de várhatóan csökkenő mértékben.
Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat. Az üzletek igen komoly kihívásokkal szembesültek a többszörösére ugró energiaköltségek, az egyes termékekre bevezetett árkorlátozások, valamint a nagyobb láncokat érintő kiskereskedelmi különadó miatt is, miközben a kereslet is gyengült. Az energia-, és szállítási költségek csökkenése, valamint egyes beszállítók a nyersanyagárak zuhanása miatti árcsökkentése azonban fokozatos javulást eredményezhet.
Bázishatások és az átmenetileg várhatóan csökkenő reálbérek hatására az idei év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve mérsékeltebb, 6 százalék körüli visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban, míg jövőre hasonló mértékű növekedésre lehet számítani.
Az év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek – amire már a nyári hónapokban, július-augusztus során sor kerülhet – hozhatnak élénkülést, a közelmúltban bejelentett, az élelmiszerekre egyre szélesebb körére vonatkozó árcsökkentések, valamint a kiskereskedelmi akciók is hozzájárulhatnak a forgalom fokozatos javulásához, a vásárlók visszacsábításához. A vásárlásokat a kötelező akciók bevezetése előtti kivárás is jellemezhette az elmúlt hónapokban.
Gyengült a forint szerdán a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
