A pontosság kedvéért rögtön a cikk elején fontos leszögezni, hogy a program teljes, hivatalos nevének magyar fordítása ’Selyemút Gazdasági Öv és XXI. Századi Tengeri Selyemút’. Ennek ellenére a nemzetközileg használt elnevezés, a Belt and Road Initiative (BRI) a legelterjedtebb, ha nem az anyaországon belüli kommunikációról van szó, a kínai kormány is ezt preferálja, mivel ez kevésbé keményvonalasnak hangzik.
De tulajdonképpen mi is a BRI?
A program célja egy egységes nemzetközi piac kiépítése, valamint a nemzetközi és a hazai kereskedelmi lehetőségek teljes körű kihasználása. Az Övezet és Út kezdeményezés az „infrastrukturális hiányosságokat” kezeli, felgyorsítva a gazdasági növekedést az ázsiai és csendes-óceáni térségben, Afrikában, valamint Közép- és Kelet-Európában – derül ki a kínai állásfoglalásból. Azaz leegyszerűsítve, Kína a BRI keretein belül nemzetközi beruházásokat finanszíroz, összesen 154 tagországban.
A World Pensions Council jelentése szerint Ázsiának (Kínát leszámítva) évente akár 900 milliárd dollárnak megfelelő infrastrukturális beruházásra van szüksége, ennek fényében tehát nem meglepő, hogy egy ilyen tőkehiányos környezetben az országok sorban álltak a kínai lehetőségért.
A projekt finanszírozása több lábon áll, ezek egyike a hivatalosan 2015-ös alapítású Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB), amelynek létrehozása először 2013 októberében merült fel. Ez egy olyan fejlesztési bank, amely infrastrukturális projektekhez nyújt fejlesztéseket. Egy 2015-ös bejelentés szerint több mint 1 billió jüan (ez nagyságrendileg 160 milliárd dollár) ilyen típusú beruházás volt tervezés vagy építés alatt. A bank egyébként hagyományosan jó viszonyt ápol a magyar kormánnyal és a jegybankkal is, a Magyar Nemzeti Bank honlapja szerint június elején üzleti találkozón fogadta az AIIB delegációját Matolcsy György jegybankelnök. Az AIIB-vezér Jin Liqun akkor egyebek mellett „Magyarország fenntartható, stabil politikai és gazdasági rendszerét” dicsérte.
A főleg hitelezésben utazó AIIB-hez képest eltérő stratégiájú a szintén a BRI-t finanszírozó Selyemút Alap, amelyet Hszi 2014 novemberében jelentett be 40 milliárd dolláros keretösszeggel. Az alap hitelt nem nyújt, viszont befektet és részesedést szerez a projektekben.
A finanszírozás legjelentősebb lába végül a China Investment Corporation, amely egy szuverén vagyonalap és Kína devizatartalékainak egy részét kezeli. A 2007-es alapítású CIC kezdeti vagyona 200 milliárd dollár volt, ez 2023-ra durván meghízott, és már 1350 milliárd dollárra becsülik.
A CIC speciális befektetési részlege 2015-ben leányvállalattá alakult, CIC Capital néven, ez az a cég, amely a közvetlen külföldi befektetések lebonyolításával, és az állam által prioritásként kezelt gazdasági ágazatokban lezajló fúziókban és felvásárlásokban részt vevő kínai állami tulajdonú vállalatok támogatásával vesz részt az Övezet és Út programban.
Ahogy az elmúlt években nőtt a nyugati országok ellenérzése a kínai befektetésekkel kapcsolatban, a CIC is alkalmazkodott, és olyan jó nevű partnerekkel, mint például a Goldman Sachs, kötött partnerséget olyan együttműködési alapok létrehozása érdekében, amelyek jobban megfelelnek a közvetlen külföldi befektetések átvilágítási követelményeinek.
Orbán Viktorék sem hagyták ki a lehetőséget
Az Orbán-kormány által elhatározott Keleti Nyitást mostanra senkinek sem kell bemutatni, így amellett sem igazán lehet elmenni, hogy a stratégiában a kínai BRI-projektek is megjelentek. Ezek közül a legismertebb a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása, amely 85 százalékban kínai hitelből épül. A még 2014-ben elindított projekt mostanra jutott odáig, hogy idén májusban a China Railway Engineering Group Limited már a magyar szakaszon fektetett vágányt. A tervek szerint a hazai szakasz megnyitása 2025 nyarán várható majd.
A beruházáshoz kapcsolódó számításokat a kormány titkosította, így a becslések szerint kilométerenként 4,5 milliárd forintba kerülő felújítási munkálatok pontos megtérülési idejét csak saccolni lehet, az optimistább jóslatok is több mint 100 évről beszélnek. A felújításról szóló közbeszerzési pályázat magyar nyertese a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó RM International Zrt. volt, amely a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-vel és a China Railway Electrification Engineering Group Kft.-vel alkot konzorciumot. Arról, hogy milyen aggodalmak merültek még fel a Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán, külpolitikai szakírónk, Káncz Csaba írt 2020-as cikkében:
Az AIIB honlapján listázott projektek között további hazai érdekeltséget találtunk: 2021-ben nyerte el a finanszírozást egy egészségügyi fejlesztés. A leírás szerint a projekt keretében a kínaiak az orvosi műszerpark fejlesztését és a gyógyszerellátást finanszírozták, valamint a Covid-járvány kezeléséhez szükséges vizsgálati eszközök beszerzését, és a budapesti országos, valamint regionális kórházak felújítását.
A honlapon pontos összeg nem szerepel, azt viszont megtudtuk, hogy összesen 17 budapesti kórházat, köztük a kifejezetten pandémiás betegeket ellátó intézményeket újítottak fel a program keretében.
Adósságban úszva
Egy évtized emberi mértékkel mérve hosszú idő, egy dollármilliárdokat érő beruházás szempontjából viszont kevéssé az. Ennek ellenére azonban úgy tűnik, hogy a Belt and Road Initiative felett eljárt az idő, többek között pontosan azért, mert a gigahitelekből épülő gigaberuházások lakossági támogatottsága rendkívül alacsony, ráadásul a brutálisan hosszú megtérülési idő nem csak Magyarországon jelent problémát.
A nemzetközi sajtóban „hitelcsapda-diplomáciaként” is csúfolt projekt veszélyessége nehezen vitatható. Az Associated Press idén májusi elemzésében a Kína felé leginkább eladósodott országokat vizsgálta, köztük Pakisztán, Kenya, Zambia, Laosz és Mongólia helyzetét: a jelentés arra jutott, hogy a megvalósított beruházások olyan adósságterhet jelentenek, hogy a törlesztés egyre nagyobb mértékben elszívja az iskolák nyitvatartásához, a közműszolgáltatások, élelmiszerellátás biztosításához szükséges adóbevételeket. A visszafizetés a devizatartalékokba is léket üt, tovább destabilizálva az egyébként sem gazdag országokat.
Már Kínának is kezd kínos lenni
A BRI-ben résztvevő országok eladósodása Kínában is kellemetlenné vált, így megfigyelők már arról beszélnek, hogy Hszi nagy terve hamarosan más formában folytatódhat. Az Economist cikke szerint a jövőt a „kicsi és gyönyörű” beruházások jelentik. Zhu Yongbiao, a Lanzhou Egyetem BRI-kutatóközpontjának elemzője szerint az ilyen projektek gyorsabban megtérülnek, és a helyi lakosság számára is megfoghatóbbak, ráadásul a kínai közvélemény is szívesebben fogadja ezeket, hiszen az átlagpolgárok közül sokan „külföldieknek adott ingyenpénznek” tartják az Új Selyemút által nyújtott finanszírozást.
Wang Yiwei, a pekingi Renmin Egyetem nemzetközi ügyekkel foglalkozó intézetének igazgatója szerint mivel mindeközben a kínai gazdaság valamennyivel lassult, az ázsiai óriás kevesebb saját pénzt tud kölcsönadni, így a következő évtizedre már globális befektetőket keres a BRI számára, többek között a gazdag muszlim országokból.
Ami egyelőre biztosnak tűnik, az az, hogy Hszi Csin-ping októberben külföldi vezetők egész sorát látja majd vendégül a BRI-fórumon Kínában, köztük, ahogy arról lapunk elsőként beszámolt, magát Orbán Viktort is. A kérdés tehát adott: érkezhet-e a gigantikus vasútprojekt után újabb kínai pénzből támogatott, de ezúttal már „kicsi és gyönyörű” beruházás Magyarországra?
Csak Irán atomfegyver-programjával. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
