7p

Mik a legfontosabb aktualitások az ESG és a fenntarthatóság terén?
Mit hoz az EU Omnibus csomagja?
Merre tart a szabályozás? Mik az MNB ajánlásai, elvárásai?
Hogyan birkóznak meg az ESG jelentette kihívásokkal a vállalatok a gyakorlatban?

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Hszi Csin-ping 10 évvel ezelőtt Kazahsztánba látogatott, ahol emlékezetes bejelentést tett: akkor indította útnak Kína nemzetközi fejlesztési tervét. Mostanra eltelt egy évtized, az Egy Övezet Egy Út program pedig úgy tűnik, lassan kifogy a gőzből.

A pontosság kedvéért rögtön a cikk elején fontos leszögezni, hogy a program teljes, hivatalos nevének magyar fordítása ’Selyemút Gazdasági Öv és XXI. Századi Tengeri Selyemút’. Ennek ellenére a nemzetközileg használt elnevezés, a Belt and Road Initiative (BRI) a legelterjedtebb, ha nem az anyaországon belüli kommunikációról van szó, a kínai kormány is ezt preferálja, mivel ez kevésbé keményvonalasnak hangzik.

De tulajdonképpen mi is a BRI?

A program célja egy egységes nemzetközi piac kiépítése, valamint a nemzetközi és a hazai kereskedelmi lehetőségek teljes körű kihasználása. Az Övezet és Út kezdeményezés az „infrastrukturális hiányosságokat” kezeli, felgyorsítva a gazdasági növekedést az ázsiai és csendes-óceáni térségben, Afrikában, valamint Közép- és Kelet-Európában – derül ki a kínai állásfoglalásból. Azaz leegyszerűsítve, Kína a BRI keretein belül nemzetközi beruházásokat finanszíroz, összesen 154 tagországban.  

A World Pensions Council jelentése szerint Ázsiának (Kínát leszámítva) évente akár 900 milliárd dollárnak megfelelő infrastrukturális beruházásra van szüksége, ennek fényében tehát nem meglepő, hogy egy ilyen tőkehiányos környezetben az országok sorban álltak a kínai lehetőségért.  

A projekt finanszírozása több lábon áll, ezek egyike a hivatalosan 2015-ös alapítású Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB), amelynek létrehozása először 2013 októberében merült fel. Ez egy olyan fejlesztési bank, amely infrastrukturális projektekhez nyújt fejlesztéseket. Egy 2015-ös bejelentés szerint több mint 1 billió jüan (ez nagyságrendileg 160 milliárd dollár) ilyen típusú beruházás volt tervezés vagy építés alatt. A bank egyébként hagyományosan jó viszonyt ápol a magyar kormánnyal és a jegybankkal is, a Magyar Nemzeti Bank honlapja szerint június elején üzleti találkozón fogadta az AIIB delegációját Matolcsy György jegybankelnök. Az AIIB-vezér Jin Liqun akkor egyebek mellett „Magyarország fenntartható, stabil politikai és gazdasági rendszerét” dicsérte.

A főleg hitelezésben utazó AIIB-hez képest eltérő stratégiájú a szintén a BRI-t finanszírozó Selyemút Alap, amelyet Hszi 2014 novemberében jelentett be 40 milliárd dolláros keretösszeggel. Az alap hitelt nem nyújt, viszont befektet és részesedést szerez a projektekben.

A finanszírozás legjelentősebb lába végül a China Investment Corporation, amely egy szuverén vagyonalap és Kína devizatartalékainak egy részét kezeli. A 2007-es alapítású CIC kezdeti vagyona 200 milliárd dollár volt, ez 2023-ra durván meghízott, és már 1350 milliárd dollárra becsülik.

A CIC speciális befektetési részlege 2015-ben leányvállalattá alakult, CIC Capital néven, ez az a cég, amely a közvetlen külföldi befektetések lebonyolításával, és az állam által prioritásként kezelt gazdasági ágazatokban lezajló fúziókban és felvásárlásokban részt vevő kínai állami tulajdonú vállalatok támogatásával vesz részt az Övezet és Út programban.

Ahogy az elmúlt években nőtt a nyugati országok ellenérzése a kínai befektetésekkel kapcsolatban, a CIC is alkalmazkodott, és olyan jó nevű partnerekkel, mint például a Goldman Sachs, kötött partnerséget olyan együttműködési alapok létrehozása érdekében, amelyek jobban megfelelnek a közvetlen külföldi befektetések átvilágítási követelményeinek.

Kínai pénzek a világ körül: 10 éves lett az Új Selyemút. Fotó: Depositphotos
Kínai pénzek a világ körül: 10 éves lett az Új Selyemút. Fotó: Depositphotos

Orbán Viktorék sem hagyták ki a lehetőséget

Az Orbán-kormány által elhatározott Keleti Nyitást mostanra senkinek sem kell bemutatni, így amellett sem igazán lehet elmenni, hogy a stratégiában a kínai BRI-projektek is megjelentek. Ezek közül a legismertebb a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása, amely 85 százalékban kínai hitelből épül. A még 2014-ben elindított projekt mostanra jutott odáig, hogy idén májusban a China Railway Engineering Group Limited már a magyar szakaszon fektetett vágányt. A tervek szerint a hazai szakasz megnyitása 2025 nyarán várható majd.

A beruházáshoz kapcsolódó számításokat a kormány titkosította, így a becslések szerint kilométerenként 4,5 milliárd forintba kerülő felújítási munkálatok pontos megtérülési idejét csak saccolni lehet, az optimistább jóslatok is több mint 100 évről beszélnek. A felújításról szóló közbeszerzési pályázat magyar nyertese a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó RM International Zrt. volt, amely a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-vel és a China Railway Electrification Engineering Group Kft.-vel alkot konzorciumot. Arról, hogy milyen aggodalmak merültek még fel a Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán, külpolitikai szakírónk, Káncz Csaba írt 2020-as cikkében:

Az AIIB honlapján listázott projektek között további hazai érdekeltséget találtunk: 2021-ben nyerte el a finanszírozást egy egészségügyi fejlesztés. A leírás szerint a projekt keretében a kínaiak az orvosi műszerpark fejlesztését és a gyógyszerellátást finanszírozták, valamint a Covid-járvány kezeléséhez szükséges vizsgálati eszközök beszerzését, és a budapesti országos, valamint regionális kórházak felújítását.

A honlapon pontos összeg nem szerepel, azt viszont megtudtuk, hogy összesen 17 budapesti kórházat, köztük a kifejezetten pandémiás betegeket ellátó intézményeket újítottak fel a program keretében.

Adósságban úszva

Egy évtized emberi mértékkel mérve hosszú idő, egy dollármilliárdokat érő beruházás szempontjából viszont kevéssé az. Ennek ellenére azonban úgy tűnik, hogy a Belt and Road Initiative felett eljárt az idő, többek között pontosan azért, mert a gigahitelekből épülő gigaberuházások lakossági támogatottsága rendkívül alacsony, ráadásul a brutálisan hosszú megtérülési idő nem csak Magyarországon jelent problémát.

A nemzetközi sajtóban „hitelcsapda-diplomáciaként” is csúfolt projekt veszélyessége nehezen vitatható. Az Associated Press idén májusi elemzésében a Kína felé leginkább eladósodott országokat vizsgálta, köztük Pakisztán, Kenya, Zambia, Laosz és Mongólia helyzetét: a jelentés arra jutott, hogy a megvalósított beruházások olyan adósságterhet jelentenek, hogy a törlesztés egyre nagyobb mértékben elszívja az iskolák nyitvatartásához, a közműszolgáltatások, élelmiszerellátás biztosításához szükséges adóbevételeket. A visszafizetés a devizatartalékokba is léket üt, tovább destabilizálva az egyébként sem gazdag országokat. 

Már Kínának is kezd kínos lenni

A BRI-ben résztvevő országok eladósodása Kínában is kellemetlenné vált, így megfigyelők már arról beszélnek, hogy Hszi nagy terve hamarosan más formában folytatódhat. Az Economist cikke szerint a jövőt a „kicsi és gyönyörű” beruházások jelentik. Zhu Yongbiao, a Lanzhou Egyetem BRI-kutatóközpontjának elemzője szerint az ilyen projektek gyorsabban megtérülnek, és a helyi lakosság számára is megfoghatóbbak, ráadásul a kínai közvélemény is szívesebben fogadja ezeket, hiszen az átlagpolgárok közül sokan „külföldieknek adott ingyenpénznek” tartják az Új Selyemút által nyújtott finanszírozást.

Wang Yiwei, a pekingi Renmin Egyetem nemzetközi ügyekkel foglalkozó intézetének igazgatója szerint mivel mindeközben a kínai gazdaság valamennyivel lassult, az ázsiai óriás kevesebb saját pénzt tud kölcsönadni, így a következő évtizedre már globális befektetőket keres a BRI számára, többek között a gazdag muszlim országokból.

Ami egyelőre biztosnak tűnik, az az, hogy Hszi Csin-ping októberben külföldi vezetők egész sorát látja majd vendégül a BRI-fórumon Kínában, köztük, ahogy arról lapunk elsőként beszámolt, magát Orbán Viktort is. A kérdés tehát adott: érkezhet-e a gigantikus vasútprojekt után újabb kínai pénzből támogatott, de ezúttal már „kicsi és gyönyörű” beruházás Magyarországra?

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Orbán Krisztián: A kínaiak ittlétének minimális haszna van Magyarország számára
Csabai Károly | 2025. február 7. 09:31
Közgazdász végzettségű, magát azonban inkább közgondolkodóként meghatározó vendégünkkel a most valószínűleg a legtöbbünket foglalkoztató aktualitások – mint például, hogy mi várható Donald Trump négyéves második elnöki ciklusától vagy hogy mit tehet Magyar Péter Tisza Pártja, ha megnyeri a 2026-os választásokat? – mentén egy sor kérdést, témát átbeszéltünk. Megtudhattuk, hogy Magyarország hol áll a külföldi és a hazai vállalatok hatékonysága közötti különbségek regionális összevetésében, mi lehet a kiút a gazdasági és politikai válságokba sodródott európai országok számára, vagy hogy van-e ellenszer a kínai Egy út, egy övezet stratégiára. De az adás során az is felvetődött, mi, magyarok miért egy-egy nagy ötlettel akarjuk megoldani a dolgokat? – utalva a mini-Dubaj körüli hercehurcára. S azt is megtudhattuk, mi a közös Orbán Viktorban és a Gyurcsány-kormány pénzügyminiszterében, Draskovics Tiborban. A Klasszis Klub Live 5. évfolyamának 69. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor méretes gazdasági megállapodást kötne Amerikával
Privátbankár.hu | 2025. február 7. 07:58
Erről péntek reggeli rádióinterjújában beszélt.
Makro / Külgazdaság Meglepetés a Bank of England kamatcsökkentése körül
Privátbankár.hu | 2025. február 6. 15:49
A Bank of England csütörtökön negyed százalékponttal csökkentette az alapkamatot, mivel úgy ítélte meg, hogy az inflációs előrejelzések éles emelése csak átmeneti lesz.
Makro / Külgazdaság Gulyás Gergely egészen meglepő dolgot jelentett be
Privátbankár.hu | 2025. február 6. 13:45
A csütörtök délelőtti Kormányinfó fő témája Rákosrendező volt, ugyanis a kormány elismerte Budapest elővásárlási jogát. De számos más téma is felmerült.
Makro / Külgazdaság Ma délután ismét Klasszis Klub Live! Ön is kérdezhet Orbán Krisztiántól!
Privátbankár.hu | 2025. február 6. 09:17
Vendégünk a közgazdász, de magát inkább közgondolkodónak tartó szakember lesz.
Makro / Külgazdaság Megjelentek az első követhető ESG jó gyakorlatok a hazai vállalkozások körében
Privátbankár.hu | 2025. február 6. 09:16
A kockázatelemzés és stratégiaalkotás jellemzően hiányzik.
Makro / Külgazdaság Már a fogyasztási adatokat sem tudja kiplakátolni Rogán Antal
Privátbankár.hu | 2025. február 6. 08:43
2024. decemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 0,4, naptárhatástól megtisztítva 0,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. 
Makro / Külgazdaság Alig gyárt valamit Magyarország, még tovább tudott zuhanni az ipar
Privátbankár.hu | 2025. február 6. 08:31
2024 decemberében az ipari termelés volumene 5,3, munkanaphatástól megtisztítva 6,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Makro / Külgazdaság Hirtelen feltámadtak Habony Árpád szunnyadó vagyonkezelői
Vég Márton | 2025. február 6. 07:37
A jövőben leginkább csoportfinanszírozással kívánnak foglalkozni Habony Árpád cégei. 
Makro / Külgazdaság Trump forradalma: a magyar forgatókönyvet követheti az amerikai elnök
Privátbankár.hu | 2025. február 5. 19:14
Donald Trump azt ígérte választóinak, hogy eltávolítja az Egyesült Államok éléről a „korrupt” elitet, amely bennfentesekből, szürke eminenciásokból és lobbistákból áll. Vajon kik kerülnek a helyükre?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG